A Rice és Moszkvai Állami Egyetem kutatói új módot találtak a radioaktív anyagok vízből való eltávolítására: grafén-oxidot használnának erre. A mikroszkopikus méretű, egy atomi réteg vastagságú lapocskák képesek ugyanis kinyerni a vízbe kerülő természetes vagy emberi forrásból származó radioaktív magokat, és szilárd formába kötni ezeket.
A könnyen előállítható, vízben oldódó grafén-oxid lapok remek megoldást jelenthetnek a radioaktív anyagokkal szennyezett területek megtisztítása során, mondják a szakértők, ráadásul az
új módszerrel csökkenteni lehet a hidraulikus törés útján történő olaj- és földgázkinyerés költségeit is.
A grafén-oxidot nagy felülete különösen alkalmassá teszi a toxikus anyagok megkötésére, pusztán ez a tény tehát nem okozott különösebb meglepetést a tudósoknak. Meglepő volt viszont, hogy milyen gyorsasággal képes véghezvinni mindezt. A Rice laboratóriumában szintetizált lapocskákat urán és plutónium adszorbeálására használták. A szakértők megfigyelték, hogy nátrium és kalcium jelenlétében lassabban némileg zajlik ugyan a radioaktív anyagok megkötése, de még így is sokkal gyorsabb a folyamat, mint a jelenleg erre használatos bentonit vagy a granulált aktív szén esetében.
A kísérletek során a grafén-oxid percek alatt megkötötte a szennyező anyagokat, és a legkülönbözőbb pH-k mellett is egyforma hatékonysággal működött. A szakértők az aktinoidák (a tóriumtól a laurenciumig) és a lantanoidák (a lantántól a lutéciumig) radioaktív izotópjainak folyadékokból való eltávolítására koncentráltak elsődlegesen.
A természetben előforduló radioaktív anyagok komoly problémát jelentenek a hidraulikus törések alkalmazása esetén is, mivel a fracking során használt víz kimossa ezeket eredeti helyükről, és a felszínre hozza. Egy bizonyos sugárzási szint felett az ilyen vizet természetesen nem lehet visszaengedni a talajba, hanem tartályokban kell gyűjteni, majd drága pénzen egy nukleáris temetőbe szállítani, és ott megoldani a tárolást. A grafén-oxid alkalmazása révén viszont a jövőben lehetőség lesz az ilyen vizek helyszíni tisztítására, amelyet követően már biztonságosan vissza lehet helyezni a talajba, ez pedig jelentősen csökkenteni fogja a kitermelési eljárás költségeit.
A grafén-oxid alkalmazása természetesen nem szűnteti meg a kinyert anyag radioaktivitását, csak könnyebbé teszi annak kezelését. Egy hatalmas kiterjedésű, szennyezett víztározó megtisztítása után egy jóval kisebb adag szilárd anyagot kapunk, amelyből a grafén-oxidot elégetve csak a sugárzó anyag marad vissza, ez pedig akár újra fel is használható, de legalábbis sokkal kisebb helyen tárolható.