Bevallom, rákaptam a gőzölésre, ami azért is elég meglepő, mert ha valamit gyűlölök, az a vasalás. Olyannyira, hogy nagyon figyelek rá, ha lehet, olyan ruhákat vegyek, amelyek nem gyűrődnek könnyen. És persze óriási híve vagyok a "jól kell teregetni, és akkor nem kell vasalni" elvnek, illetve a felveendő ruhák kád fölé lógatásának egy-két zuhanyzás erejéig. Az esetleges vasalással ugyanakkor általában rengeteget elmolyolok, mert mindig elszúrom, és belevasalok pár ráncot a problémásabb helyekre, amiket aztán marha nehéz kiszedni.
Ezért is örültem, amikor felfedeztem a gőzölők világát, hiszen ezek az eszközök pontosan azt kínálják, amire időnként szükségem lenne: egy-egy pólót vagy szoknyát nagyon gyorsan meg lehet szabadítani velük a gyűrődésektől, anélkül, hogy elő kéne venni a vasaláshoz szükséges cuccokat. Három különböző teljesítményű készüléket próbáltam ki, két kézit és egy úti kiadást, amely még ezeknél is kisebb, és összehajtható.
A fő konklúzió, hogy nekem még a legkisebb, 1300 wattos úti készülék is remekül megfelel arra, amire az elmúlt napokban használtam, vagyis hogy a szekrény mélyéről előbányászott nyári ruhadarabokat egyesével felfrissítsem, mielőtt elrohanok otthonról. A legjobb viszont az 1600 wattos Phillips volt, ez észrevehetően hatékonyabb és gyorsabb a 2000 wattos Tefalnál is, talán azért, mert ez az egyetlen, amely fém fejjel rendelkezik, ami egy kicsit jobbnak tűnik a kerámia fejű Tefal-készülékeknél. A fém felületnek egy pici hátránya van, sokkal lassabban hűl, így később lehet elrakni, de annyira kicsi eszközökről van szó, hogy ha van nekik egy biztonságos hely, ahol hűlhetnek, nem sok vizet zavarnak, hűlési időtől függetlenül.
Gyors, egyszerű, hatékony
De térjünk rá a részletekre. Az általam tesztelt ruhagőzölők könnyű, kézben tartható darabok, amelyekkel a függőlegesen fellógatott ruhát lehet átgőzölni, megszüntetve azok gyűrődéseit. Vannak olyan típusok is, amelyeket vízszintesen, kifejezetten vasalásra is lehet használni, ebben az esetben persze kell a vasalódeszka, de ha valaki kettő az egyben termékre vágyik, és nem zavarja, hogy a gőzölő vasalófelülete azért jelentősen kisebb, mint a legtöbb vasalóé, ez is jó megoldás lehet.
A gőzölők nagy előnye tehát, hogy nem kell hozzájuk előpakolni a vasalódeszkát, hanem csak fellógatja az ember a kérdéses ruhadarabot egy vállfára vagy fregolira, bekapcsolja a gőzölőt, és gyorsan átszalad rajta vele. Az anyag enyhén nedves lesz ugyan, de nagyon gyorsan, többnyire pár perc alatt megszárad, és már lehet is viselni. Az ilyen eszközök másik előnye, hogy olyan anyagok gyűrődésmentesítésére is alkalmasak, amelyeket nem, vagy nagyon nehezen lehet vasalni.
Egyes finom anyagoknál például nagyon kell figyelni, hogy ne égessük ki a vasalóval, ez a veszély viszont gőzölésnél nem áll fenn.
A gőzölőt alapesetben egyáltalán nem, vagy csak nagyon finoman és rövid ideig érintjük az anyaghoz. A gyűrődésmentesítést nem elsősorban a fej, hanem az anyagot átjáró gőz végzi el. Ugyanez áll az eleve gyűrt, és éppen ezért nehezen vagy egyáltalán nem vasalható anyagokra, és a bonyolultságuk miatt kínnal vasalható ruhákra is.
A gőzölővel nem kell minden felületrészen gondosan végigmenni: ahogy a gőz átjárja az anyagot, az többnyire szépen kirúgja magát, és nem áll fenn annak kockázata, hogy újabb gyűrődéseket vasalunk bele az anyagba. A forró gőz ráadásul hatékonyan fertőtlenít is, így akkor is jól jöhet egy ilyen eszköz, ha nem a gyűrődések miatt, hanem elsősorban fertőtlenítő céllal vasalunk. De praktikus lehet ez a fajta használat a kárpitok tisztítására, fertőtlenítésére is, erre a célra általában egy mikroszálas anyagból készült réteget lehet a fejre húzni. A vastagabb szövetek átgőzölését a gőzölőre szerelhető kefék biztosítják.
A működtetés nagyon egyszerű. Először fel kell tölteni a kivehető vagy nem kivehető víztartályt. Több modellnél azt ígéri a gyártó, hogy csapvízzel is használható, azonban netes kutatásaim alapján sima vizet csak akkor célszerű használni, ha nagyon megszorulunk. Ha szeretnénk meghosszabbítani az eszközök élettartamát - amit jelentősen befolyásol a vízkövesedés -, akkor használjunk inkább desztillált vizet. Ha a tartályba bekerül a víz, be lehet dugni és bekapcsolni a gépet. A felfűtés végét általában az jelzi, hogy valamelyik addig villogó funkciógomb folyamatosan kezd világítani. Ezt követően már meg is húzhatjuk a ravaszt, amely megkezdi a gőz kibocsátását. Ilyenkor általában még várni kell egy kicsit, de amint megszűnik a kopogó hang, már jön is a gőz.
Fontos, hogy nem szabad úgy gőzölni, hogy a ruhát közben valaki viseli, és a kezünkre is érdemes vigyázni, mert a közvetlen gőz égési sérüléseket okozhat. A legjobb egy vállfára vagy fregolira úgy fellógatni a gőzölni kívánt ruhadarabot, hogy mögötte se legyen semmi, így teljesen átjárhatja a gőz, majd egyik kezünkkel a készüléket irányítva, másikkal az anyagot igazgatva átfutni a felületen, esetleg többször visszatérve a makacsabb ráncokhoz. A gőzölést csinálhatjuk szakaszosan, vagy folyamatosan. Ha hosszabb folyamatos működtetésre készülünk, érdemes lehet olyan eszközt venni, aminél kibiztosítható a ravasz, mert akkor nem kell azt folyamatosan nyomni.
A ranglista
Az általam legjobbnak ítélt kipróbált termék a Philips GC801/10 8000 Series kézi gőzölő volt. Ez 1600 wattos, 230 ml-es víztartállyal rendelkezik és akár 32 g/perces gőzleadásra képes. A gyártó ígérete szerint 60 másodpercen belül készen áll a használatra; ez helytállónak tűnik, és ebben már benne van a „kopogás” is. 230 ml vízzel a gyártó szerint 12 percig lehet folyamatosan gőzölni. Hogy ez mire elég, az erősen függ a ruhadaraboktól; arra, amire én használtam bőségesen elegendőnek tűnt, egy pólót ugyanis 1–2 perc alatt, egy szoknyát 3 perc alatt „vasaltam ki” vele.
Ez a típus vasalóként, vagyis vízszintesen is használható, és mint már említettem, sima fém talpa van. Elvileg mindenféle anyagon használható, akár selymen vagy kasmíron is, és az anyagnak megfelelően két fokozat között választhatunk. A rendszert hatékony vízkőtelenítő technológiájával is reklámozzák, de ennek működéséről nem tudok nyilatkozni, minthogy desztillált vízzel használtam. A készülék tömege - amely szintén fontos szempont lehet a választásnál - feltöltve 1,5 kilogramm körüli.
A szoros második helyezett a tesztelés során a Tefal DT3031E0 Access Steam Pocket kézi ruhagőzölő lett. Ez egy utazásokon is kényelmesen használható, összehajtható, 1300 wattos eszköz, amely 19 g/perces gőzleadásra képes. A készülék úti jellege miatt egyszerűbb a másik kettőnél, így csak egy fokozat van, de kibiztosítható a ravasz, és egy praktikus kis kancsót is adnak hozzá, amivel könnyen feltölthető a tartály. (Ilyen -egyébként kevéssé érthető módon - a két másik készülékhez nem jár, pedig elég aprócska lyukakon kell feltölteni a tartályokat.)
Az úti gőzölő még gyorsabban melegszik fel, mint a Philips, a tartálya pedig 120 ml-es. Míg a Philips gyorsabbnak tűnt a gyűrődések eltávolításában, az úti Tefal sokkal könnyebb (feltöltve mindössze 900 grammos), így könnyebb is dolgozni vele. A használati idő egy picikét hosszabb a kisebb fej és az alacsonyabb hatásfok miatt, de egy póló így is megvan 2 perc alatt.
A jobb hatékonyság szerintem inkább az eltérő anyagú fejnek tudható be, minthogy a nagyobb teljesítményű, és Philipshez hasonló gőzkibocsátású, de kerámiafejes Tefal DT8270E1 Access Steam Force gőzölő sem volt sokkal jobb az úti készüléknél, és határozottan gyengébbnek bizonyult a Philipsnél. A Tefal nagyobbik gőzölője 2000 wattos, 30 g/perces folyamatos gőztermelésre képes, a víztartály 190 ml-es, ami 10 perc folyamatos működtetésre elég. Ez is két fokozattal rendelkezik, és elvileg minden anyagra használható, köztük kárpitok tisztítására és fertőtlenítésére is.
Ehhez az eszközhöz jár a legtöbbféle kiegészítő, bár egy kicsit kérdéses, hogy ezeket mennyire tudja kihasználni egy átlagos felhasználó. Annál is inkább, mert alapfelszereltség mellett is ez az eszköz a legsúlyosabb, felöltve 1,7 kg-ot nyom. A „vasalási” idők nagyjából az úti készülék és a Philips idői közé estek, és a nagyobb kényelem érdekében itt is kibiztosítható a ravasz, így nem kell folyamatosan nyomni a folyamatos gőzöléshez.
Konklúzió
Fontos hangsúlyozni, hogy a készülékek között igazán nagy különbségeket nem tapasztaltam, és mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is. A fém fej egy kicsit meggyőzőbbnek tűnik, az úti készülék ugyanakkor tényleg nagyon könnyű, és ezzel is mindent ki tudtam „vasalni”, legfeljebb egy fél perccel tovább tartott. A döntés, vagy hogy egyáltalán kell-e valakinek kézi gőzölő, így elsősorban attól függ, hogy mire és hogyan szeretnénk használni.
Amire érdemes figyelni a választásnál az a gőzleadás mértéke, a készülék tömege, a fej anyaga, a fokozatok és hogy lehetőleg minden anyagra használható legyen. Ha pedig vízszintesen is használnánk, vagy kárpitot is szeretnénk vele tisztítani, ezekre megfelelő funkciókkal, kiegészítőkkel ellátott készüléket válasszunk. A víztartály mérete vagy a teljesítmény ugyanakkor mérsékelten tűnik lényegesnek az átlagos használatban, mert az 1300 wattos, 120 ml-es tartályú gőzölővel is le lehet tudni 2–3 ruhadarabot utántöltés nélkül, ami legtöbbünknek bőven elég.
És hogy szerintem kinek való egy kézi gőzölő? Aki egyszerre 1–2 ruhadarabot szeretne gyorsan gyűrődésmentesíteni, és nincs kedve, ideje, helye a vasalóhoz és a vasalódeszkához. A készülékkel ugyanakkor nem minden vasalási feladat oldható meg. A csak függőlegesen használható darabokkal nem fogunk tudni éleket vasalni az anyagba, és a gyűrődősebb anyagú ingek gallérján és karján sem lesz tökéletes a végeredmény. A vastagabb anyagokhoz pedig több idő kell, és ezek nedvesebbek is maradnak a gőzölés után, vagyis hosszabban kell szárítani őket. Akiknek tehát sokszor kell inget vagy vastagabb szöveteket vasalni, azok jobban járnak, ha a vasalótól sem szabadulnak meg.
