Gondolatokkal irányítható műlábat fejlesztettek ki

Az újfajta protézis irányítórendszere a láb megmaradt izmainak összehúzódásaiból következtet a végrehajtani kívánt mozdulatra, így a művégtag minden korábbinál könnyebben kezelhető.

Gondolatokkal irányítható műlábat fejlesztettek ki

Először kapott gondolatokkal irányítható műlábat egy amputált páciens. Zac Vawter, aki négy évvel ezelőtt egy motorbalesetben veszítette el a lábát, újfajta protézise a végtag felső részein megmaradt izmok elektromos jelei alapján következtet a végrehajtandó mozdulatra. A térdben és a bokában ezen túl egy-egy aprócska motor is segíti a művégtag mozgatását.

A legtöbb alsó lábszári protézis napjainkban még passzív, vagyis a művégtag gyakorlatilag kizárólag támaszkodásra alkalmas, és az ép láb, illetve a medence izmai segítenek azt előre „vonszolni” járás közben, magyarázza Levi Hargrove, a Chicagói Rehabilitációs Intézet munkatársa. A motorral is rendelkező művégtagok irányításához pedig vagy egy távirányítóra van szükség, vagy pedig a maradék izmok eltúlzott mozgatására, például a hátramaradó láb előre lendítése révén.

Vawter elmondása szerint az új protézis precíz irányítása viszont nem igényel nagyobb erőfeszítést, mint az ép végtagok mozgatása. Egy hagyományos műlábbal a lépcsőn felfelé menve mindig az ép lábbal kell felfelé lépni, majd a protézist felemelni ugyanarra a szintre. Az új művégtaggal viszont Vawter ugyanúgy képes felgyalogolni a lépcsőn, mint egy egészséges ember. Bár a kutatók elmondása szerint a technológián még bőven van mit finomítani, a gondolatirányítású művégtag öt éven belül megjelenhet az egészségügyi piacon.

Amikor alsó végtagunkat meg akarjuk mozdítani, agyunkból a jel először leutazik a gerincoszlopon, majd az izmokban futó idegekben folytatja útját. Ha azonban a végtag részben vagy egészében hiányzik, az idegi jelek nem képesek átadni üzenetüket az izmoknak. A probléma megoldása érdekében a szakértők először is némiképp „áthuzalozták” Vawter lábát: az eredetileg a lábszár felé futó idegek jeleit a comb hátsó felének izmaiba irányították.

A területre aztán elektródákat helyeztek, amelyek az izommozgásokat detektálva elektromos jelek formájában továbbították a kivitelezni kívánt mozdulatot a művégtagot irányító rendszer felé. A protézis minél hatékonyabb mozgatását az abban elhelyezett mechanikai szenzorok is segítik. Vawter a művégtaggal kiválóan képes vízszintes talajon, lépcsőkön vagy rámpákon járni, és mindezen eltérő jellegű járásformák közt gond nélkül tud menet közben váltani. Leülés közben is módosítani tudja lába helyzetét, amire a jelenleg használt legjobb motorikus műlábak sem képesek, hiszen ezeket is kézzel kell odébb mozdítani, ha leül a páciens.

A művégtag irányítórendszere az esetek 98,2 százalékában helyesen értelmezte a Vawter által kivitelezni kívánt mozdulatot, ami rendkívül jó eredménynek számít. Hargrove szerint hibaszázalék tovább csökkenthető, amire azért van nagy szükség, mert ha láb nem a használó akarata szerint moccan, a test többi része viszont igen, annak gyakran esés a végeredménye.

A szakértők a következő évek során ezen kívül karcsúbbá, halkabbá és erősebbé szeretnék tenni a protézist. A kutatást az Egyesült Államok hadserege 8 millió dollárral támogatta, így a technológia előnyeiből várhatóan elsőként a sérült katonák részesülhetnek majd, de a tervezők a civil orvoslás számára is szeretnék mielőbb elérhetővé tenni a fejlesztést.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward