A kétspórás csiperke segítségével remélik meghosszabbítania lítiumion-akkumulátorok élettartamát a Kaliforniai Egyetem kutatói. A használatban lévő lítiumion-akkuk legnagyobb problémája, hogy a bennük található, kellően tiszta grafit anódok előállítása meglehetősen költséges és veszélyes folyamat, ezek ráadásul gyorsan el is használódnak. A rendszer ezen részét kellene tehát valamilyen olcsó, nagy széntartalmú, környezetbarát anyaggal helyettesíteni, és erre jelenthetnek megoldást a gombák.
A szakértők választása azért esett az élőlények ezen csoportjára, mert kalapos gombák szövetei eleve nagyon porózusak, ami az akkugyártásban is előnyös, hiszen egy porózus anódon nagyobb felület áll rendelkezésre az töltéstárolásra. A kísérleti eredmények alapján a részben gombából készült akkumulátor hosszabb életű lehet, mint a jelenleg használt rendszerek, töltéstároló képessége pedig az idő előrehaladtával még javul is, ahelyett hogy folyamatosan romlana.
A gombaanód előállítása úgy történik, hogy a gomba kalapjának külső rétegeit lehántják, és 900 Celsius fok fölé hevítik. Ettől a porózus szerkezetű anyag szén nanoszalagok bonyolult hálózatává alakul át, amelyben néhány nanométeres pórusok sorakoznak. A magas káliumkoncentráció miatt az anyag a kutatók elmondása szerint önműködően új pórusokat formál, vagyis az így készült anód töltéstároló felülete elviekben folyamatosan növekszik a használat során, amit eddig egyetlen másként létrehozott szénszármazékon sem figyeltek meg.
Bár a fejlesztés még csak a kezdeti stádiumban van, a szakértők állítása szerint a gombákból olcsón és könnyen lehet biológiailag lebomló, jól működő anódokat alkotni. Erre szükség is lenne, hiszen 2020-ra a becslések szerint már 6 millió elektromos jármű fogja róni az utakat, vagyis óriási igény lesz olyan akkumulátorokra, amelyek sem előállításuk során, sem hulladékként nem jelentenek nagy terhet a környezetre nézve.
