• Do not be sorry. Be better!

Alaposan felbolydult a gamer világ, amikor először kezdtek hírek szállingózni arról, hogy a God of War sorozat legutóbbi – amúgy PS4-re 2018-ban megjelent – része PC-s portot is kap. Voltak, akik fordulópontként értelmezték ezt a lépést, mások a port minősége miatt aggódtak, a többség azonban örült, hogy a Playstation egyik legerősebb címe végre elérhetővé válik.

A God of War diadalútja 2005-ben indult és főként a Playstation konzoljaira lett fejlesztve, de egy Java ME-re kiadott és egy Facebook Messengerre fejlesztett text alapú játék is belefért az évek alatt. Eddig összesen 7 játék játszódott az ókori Görög pantheon világában és a mostani rész a 2010-es God of War III folytatása. Itt már az északi mitológia istenei és lényei adják a keretet a történethez és a 2022-re várt God of War Ragnarök lesz a tervek szerint ennek a korszaknak a lezáró darabja.

Gyorstalpaló

Aki esetleg nem követte vagy játszotta végig a God of War főszereplőjének, Kratosnak a kalandjait, annak furcsa lehet ez a soft reboot. Nem hiába az egyszerű cím (ami amúgy a legelső rész címével is megegyezik), mivel a skandináv mitológia is új vonal, de PC-n is innen indul az időszámítás a GoW szemszögéből. Kratosról nagyon röviden annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy egy spártai katona volt, akit különféle istenek/titánok és egyéb isteni lények manipuláltak, használtak fel, majd árultak el. Árész, Athena, Gaia és maga Zeusz is fontos szereplője az életének és ugyan a játékok során kiderül, hogy Kratos Zeusz fia, ez sem állítja meg abban a bosszúhadjáratban, amit az istenek és csatlósaik ellen vív végül. Nem véletlen a cím, hiszen Kratos maga lesz a háború istene, majd az egész pantheon végzete.

Ezek után hátat fordít ennek az életnek, az öldöklésnek (lásd reboot), északon telepszik le, ahol fiával Atreussal és második feleségével Faye-jel él ez utóbbi haláláig. Mi itt kapcsolódunk be a történetbe és első, szívmelengető feladatunk egy halotti máglya megépítése.

Északi mitológia

Az alaptörténet komor marad, hiszen halál lengi be az első perctől fogva. Ebbe ragad bele apa és fia, akik (főleg Kratos) két dolgot szeretnének: mindenki hagyja békén őket, és Faye hamvait elvinni a hegy csúcsára a nő végakarata szerint. Kratos gyászol és azt is tudja, a legeslegjobb esetben sem lesz könnyű útjuk.

Egy 7-8 éves forma kisfiúval nekivágni az északi rengetegnek, trollok, draugr-ok, boszorkányok és még ki tudja milyen veszélyek közepette nem kis vállalkozás. Az apa fiú kapcsolat két hatalmas ambivalenciára épül fel és ez az egész történetszálon átível, párbeszédekkel, beszélgetésekkel vagy épp ki nem fejezett dolgokkal bemutatva, hogy a magányos harcosos, hack&slash játékból is lehet történet vezérelt folytatást készíteni, mélységében is ábrázolt karakterekkel és jelentőségteljes fordulatokkal.

Megmaradt persze a pusztítás, hiszen a túlélés most is cél, megmaradt a brutális kivégzéses/szétverős vonal is, mert mégiscsak a GoW világában járunk. A két főszereplő kapcsolatának ambivalenciáját az adja, hogy Kratos nem csak, hogy gyászol, de a fia minden pillanatban emlékezteti a veszteségre. Emellett lássuk be, nem egy érzelmeinek utat engedő, filozofikus, gyengéd ember – katona, harcos, gyilkológép és isten, akinek egy kisfiúhoz, az apa-fiú kapcsolathoz, a gyerek kiképzéséhez, neveléséhez és a kötődéshez kellene utat találnia.

Ez pedig nehezebb feladatnak tűnhet így egyben, mint némely isten vagy titán kifilézése. Kratos azonban nem közömbös a fia felé – óvni akarja és a veszélyekre is felkészíti amennyire lehet, de a spártai „Igen Uram, értettem, parancs!” hozzáállás a csatamezőn megállja a helyét, családon belül viszont nem.

Azonban ilyen téren is van fejlődés, egymással is vannak csörtéik és lassacskán repedések jelennek meg az érzéketlen, hatékonyságot és keserű életfilozófiát valló Kratos „páncélján” és elkezdik meglátni egymásban az embert is. Atreus lelkes kisfiú, egész jó íjász és ha olyan irányba visszük a kiképzését komoly segítséget tud jelenteni a harcban, mint támogató, figyelem elterelő harcostárs. Emellett a gyerekek szertelensége, szeretetéhsége, a világra rácsodálkozás is ott lapul Atreus jellemében – ő az aki édesanyjától tanulva ismeri ezt a világot és Kratos számára értékes kalauz az első perctől fogva.

A harc istene pedig könnyedén emel fel egész mammutfenyő méretű fákat, lök félre hatalmas sziklákat, mintha kavicsok lennének, és minden útjukba kerülő ellenséggel végez – közben pedig mesél a tapasztalatairól (nincs benne sok köszönet), harcra okítja fiát és érződik, hogy feláldozni is képes lenne magát érte.

Arzenál

Kratos megszabadult a régi fegyvereitől is és most két fontos harciszerszámot cipel magával. Az egyik a Leviathan Axe, ami nem csak fegyver, de ennek segítségével lehet megoldani néhány „fejtörőt” is a világban. Például Kratos láncok segítségével felhúz egy óriási kaput, de a fejszét is bele kell vágja a kaput működtető fogaskerekekbe, mert a fejsze ereje így fagyasztja meg őket és tartja fenn az átjárót. A fegyver eldobása után visszatér, Thor Mjölnir kalapácsához hasonlóan és a harcban a dobás, a visszatérés is manővernek számít, amivel jó, ha számolunk, mert komoly sebzéseket tudunk leosztani vele.

A balján Kratos pajzsot hordoz, ami harcoshoz méltóan a támadásban és a védekezésben is hatékony eszköz. Ha pedig valamiért nem elérhető a fejszénk, vagy hatáástalannak bizonyul, akkor puszta kézzel is apríthatjuk az ellenséget – arról nem is beszélve, hogy így sokkal nagyobb kábító sebzést viszünk be, mint fegyverrel és a kábult ellenséget kivégezhetjük olyan animációkkal, ami után a Doomguy is megnyalná a szája szélét.

Hőseink páncélja, fegyverei is fejleszthetőek, új pácélokat craftolhatunk, és egyre hatékonyabbá és halálosabbá tehetjük a Leviathan Axe-t, Atreus íját és talizmánnal, rúnakövekkel tápolhatjuk magunkat/felszerelésünket. Ez a kinézet mellett abba is beleszól, hogy milyen játékstílusra fejlesztjük a karaktereket – direkt sebzés, speciális képességek, támogató, stb. Ehhez kapcsolódik egy sok mindenre kiterjedő skilltree, ami passzívokat és aktív képességeket is ad. Kratossal kombókat tanulhatunk és pl. területre ható, vonalban lövő képességeket sajátíthatunk el, amik összefűzésével sokkal hatékonyabban oszthatjuk a halált.

Érdekesség azonban, hogy nem kell Mortal Kombathoz hasonló kombó és képesség listákat bememorizálnunk – az alapképességekkel, pajzs+fejsze kombóval is meglehetősen hatékonyak tudunk lenni. A játék szerencsére nem akart elmenni abba az irányba, hogy csilli-villi, 28 gombot egyszerre használó őrület legyen, de aki ilyesmire vágyik, az is kiélheti magát.

Összegzés

Kratos és Atreus kettőse jól hozza a morcos, kemény, megkeseredett, halálos harcos és a komolyodó, felnőni igyekvő de mégis kíváncsi, lelkes kisgyerek vonalat és a hatalmas különbözőségük ellenére ütőképes és a maga módján szerethető csapatot alkotnak, ami szerencsére nem klisékből és fekete-fehér megoldásokból áll. Nem lett Last of Us klón a rebootból és aki a harcosabb, karcos vonalat szerette a God of Warban, az is elégedetten távozik, de akinek a történet, a háttérszálak, a mellékszereplők és az apa-fiú kapcsolat dobogtatja meg a szívét, az is elmerülhet a rengeteg beszélgetés, naplóbejegyzés, odavetett félmondat között.

Ha pedig mindez nem lenne elég, a PC-s port is remekül sikerült, folyamatos a játékmenet, gyönyörű a grafika és a gombok leosztása is jól sikerült (a fejsze visszahívása pl. az R betűre került, ami az FPS tapasztalatokra hajazva is nagyon jól adja magát). Aki régóta rajongója a sorozatnak az már valószínűleg ezt a részt is ismeri, aki viszont megismerkedne vele, ennél jobb lehetőséget szinte biztos, hogy nem fog kapni rá.