A cég több éve dolgozik a rovarok által terjesztett trópusi betegségek visszaszorításán különböző génmódosított szúnyogtörzsekkel, amelyek a vad populációval párosodva életképtelen vagy szaporodásra képtelen utódokat nemzenek. A mostani kísérlet újdonsága, hogy a szakértők közelebb kerültek a módszer széles körben való bevethetőségének megoldásához is, ugyanis ezúttal nem a felnőtt szúnyogokat engedték szabadjára a laborból, hanem vízben oldódó, szúnyogpetéket tartalmazó kapszulákat szórtak szét a városban.

Az egyiptomi csípőszúnyog számos betegséget terjeszthet, többek közt dengue-, zika-, chikungunya- és sárgalázat is. A dengue-láz kapcsán különösen aggasztó, hogy az utóbbi két évtizedben a korábbi 15-szörösére emelkedett az esetek száma, különösen Brazíliában aggasztó a helyzet.

A súlyos csont-, izom- és ízületi fájdalmakat okozó, egyes esetekben halálos betegség terjedésének megállítása érdekében az Oxitec korábbi terepi kísérletei során genetikailag módosított hím szúnyogokat engedett szabadjára. Ezek aztán a helyi vad populáció nőstényeivel párosodva egy olyan gént adtak át utódaiknak, amelytől az új generáció fiatalon elpusztult. Ezzel a módszerrel a tavalyi évben egy brazil városrészben 96 százalékkal sikerült leszorítani a szúnyogpopuláció létszámát.

A felnőtt szúnyogok szabadon engedéséhez azonban komoly előkészületek és felszerelés kell. Egyrészt az állatokat a laborban fel kell nevelni, majd zárt tárolókban a helyszínre szállítani, és stratégiai pontokon szabadon engedni az állatokat. Brazília ugyanakkor a korábbi kísérletek sikerén felbuzdulva a napokban véglegesítette az Oxitec engedélyét a génmódosított szúnyogok széleskörű bevetésére, a cég pedig erre készülve egy ideje már azon is dolgozik, hogyan lehetne a módszert nagyobb méretekben, nagyobb területeken alkalmazni.

Ennek szellemében fejlesztették ki az új technológiát, amely során nem a felnőtt egyedeket engedik el, hanem olyan petéket tartalmazó kapszulákat szórnak szét, amelyekből hím lárvák kelnek ki. A kapszula vízben oldódik, így bevetéséhez nincs szükség sem szakértelemre, sem különleges felszerelésre, egyszerűen bele kell dobálni azokba a tócsákba vagy esővíztárolókba, amelyekben a szúnyogok egyébként is fejlődnek.

Bár a kapszulák létrehozása a laborban több munkát igényelt és egyelőre drágább is, mint a felnőtt állatok felnevelése, a szúnyogok így sokkal nagyobb területen és könnyebben bevethetők, mondják az Oxitec szakértői. Az új technológiát egy 1000 fős brazil városrészben tesztelték, hetente legalább egyszer szórva szét a kapszulákat 13 héten keresztül. A 13. hét végére a területen a korábbi 5 százalékára esett vissza a szúnyogok létszáma.

A kapszulák nagy előnye a könnyebb használat mellett, hogy egyszerűbben szállíthatók és sokkal jobban eltarthatók az élő szúnyogoknál. Ha megfelelő hőmérsékleten történik a tárolás, több hétig vagy akár több hónapig is elállnak, így egy adagban beszerezhető az egy-egy terület teljes kezeléséhez szükséges mennyiség.

Az Oxitec a múlt hónapban az Egyesült Államoktól is engedélyt kapott az új módszer kipróbálására. A cég munkatársai egyébként az egyiptomi csípőszúnyogok mellett más génmódosított fajokon is dolgoznak, például két maláriaterjesztő szúnyogfajon, illetve olyan növényi kártevőkön, mint a káposztamoly, az őszi sereghernyó és a bagolylepke.