Az Egészségügyi Világszervezet által pénteken bejelentett, SOLIDARITY nevű vizsgálat példátlan a gyógyszerkísérletek eddigi történetében. A vizsgálatot egyszerre több tucat országot bevonva, sok ezer beteggel, a lehető legegyszerűbb belépéssel próbálják véghezvinni, hogy a tomboló járvány közepette gyűjtsenek értékes klinikai adatokat a szerek hatásosságára vonatkozóan, és a totálisan túlterhelt kórházakban is legyen lehetőség a részvételre.

A COVID-19 esetében különösen üdvös lenne, ha sikerülne olyan hatóanyagot találni, amit más betegségek kapcsán már használnak vagy a gyógyszerfejlesztés későbbi fázisaiban van, és legalább a szükséges állatkísérleteken átesett, hiszen így sokkal hamarabb bevethető lenne széles körben, ha beválik az új típusú koronavírus okozta betegség gyógyításában is. Ezért a jelenlegi kutatások egy jelentős része nem is új szerek fejlesztésére irányul, hanem meglévő, már bizonyítottan biztonságos gyógyszerek kapcsán vizsgálja, hogy azok működhetnek-e a jelenlegi helyzetben.

A WHO gigakísérlete most a négy legígéretesebb potenciális terápiára irányul, ennek során a remdesivir nevű antivirális szert, két hasonló malária elleni hatóanyagot, a klorokint és a hidroxiklorokint, a lopinavir és a ritonavir kombinációját (két HIV gyógyszert), illetve ugyanezt a két szert béta-interferonnal kombinálva tesztelik. A gyógyszerekkel kapcsolatban néhány klinikai adat máris van, a lopinavir-ritonavir kombináció Kínában egy alacsony létszámú vizsgálatban nem szerepelt jól, de a szakértők más adatokból azt gyanítják, hogy egyes betegcsoportok esetében hatásos lehet, ami viszont a kínai vizsgálatból nem derülhetett ki.

A SOLIDARITY kapcsán a bevonás a lehető legegyszerűbben történik. Ha egy igazoltan COVID-19-es beteg megfelel a vizsgálat részvételi feltételeinek, az orvos betáplálja a beteg adatait a WHO kapcsolódó webes felületén, beleértve a páciens más esetleges betegségeit (pl. cukorbetegség, HIV-fertőzés) is, amelyek befolyással lehetnek a kimenetelre, illetve elektronikus formában csatolja a beteg által aláírt beleegyező nyilatkozatot. Az orvos azt is beírja, hogy milyen gyógyszerek állnak rendelkezésre a tesztelendők közül saját intézményében.

A rendszer mindezen információk ismeretében véletlenszerűen beosztja a beteget vagy az egyik gyógyszert kapó csoportba, vagy abba a csoportba, amely a helyi sztenderd COVID-19 kezelést kapja, ami jelen esetben valamilyen tüneti kezelést jelent. Ezt követően csak azt kell feltétlenül megadni az orvosnak, hogy a beteg mikor hagyta el a kórházat vagy mikor hunyt el, mennyi ideig állt kórházi kezelés alatt, és hogy volt-e szüksége oxigénre vagy lélegeztetésre. (Ahol lehetőség van rá, ott más adatokat, például a vírusszint változását vagy a betegség lefolyásának részleteit is rögzíteni lehet majd az adatlapon, a kötelező elemeket azonban direkt úgy adták meg, hogy azokat egy betegekkel elárasztott kórházban is legyen energiája betáplálni a túlterhelt egészségügyi személyzetnek.)

A klinikai vizsgálat nem kettős vak rendszerű, vagyis a beteg és az orvos is tudja, hogy kísérleti hatóanyagot vagy sztenderd kezelést kap a beteg, így a placebohatással is számolni kell majd az értékeléskor. A WHO szakértői szerint azonban most mindennél fontosabb, hogy minél gyorsabban robusztus adatokat szerezzenek. A klinikai vizsgálat ötlete mindössze két héttel ezelőtt született meg, és ezen a héten elvileg már fel is állnak a szükséges adatközpontok, és elkészülnek a dokumentumok is.

Vasárnap az INSERM, egy francia biotechnológiai cég bejelentette, hogy egy európai társkutatással csatlakozik a WHO kezdeményezéséhez. A Discovery nevű vizsgálat keretében legalább 3200 beteget vonnak be, köztük 800 franciát, és a klorokin kivételével ugyanazokat a hatóanyagokat tesztelik majd, ugyanabban a rendszerben. A kezdeményezésbe további országok, cégek és intézmények is beszállhatnak hasonló rendszerű társvizsgálatokkal, akár olyan módon is, hogy további bekért adatokkal (vérképeredményekkel, radiológiai felvételekkel) egészítik ki a WHO által kötelezően megadottakat.

Ami a tesztelendő gyógyszereket illeti, az eredetileg az ebola ellen fejlesztett remdesivir a vírusok replikálódásában kulcsszerepet játszó RNS-polimeráz működését gátolja. Ez az ebola kapcsán nem vált be, a SARS-CoV-2-vel rokon SARS és MERS kórokozói ellen viszont laborkísérletek és állatkísérletek során biztató eredményeket mutatott. Az antivirális szert az Egyesült Államokban az információk szerint eddig két súlyos állapotú COVID-betegen tesztelték, és végül mindketten meggyógyultak. Egyes esetekből azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, éppen ezért lesz nagyon hasznos a WHO vizsgálata.

A két malária elleni szer, a klorokin és a hidroxiklorokin a sejtekben emésztő szerepet ellátó endoszómák savasságát változtatja meg, amelyeken keresztül egyes vírusok bejutnak a sejtekbe. Bár SARS-CoV-2 útvonala ettől eltérő, laborkísérletek alapján a hatóanyagok mutatnak némi aktivitást a vírus ellen, ehhez ugyanakkor a jelek szerint igen magas, potenciálisan mérgező dózisra van szükség. A hatóanyag az állatkísérletek során sem a dengue-, sem a chikungunya-láz esetében nem vált be, sőt, egyes esetekben még betegebbé is tette a megfertőzött főemlősöket.

A COVID-19 kapcsán az eddigi információk ellentmondásosak, több kínai kutatócsoport is kezelt betegeket klorokinekkel, állítólag jó eredményekkel, de az adatokat egyelőre nem tették közzé. Ezen kívül egyelőre csak egy szintén igen hiányos, kis létszámú francia kutatás áll rendelkezésre a témában.

A ritonavir-lopinavir kombinált szert Kaletra néven gyártják, és HIV-fertőzések kezelésére használják immár két évtizede. A lopinavir a HIV egyik enzimének működését gátolja, amely az új vírusok peptidláncának összerakása során játszik fontos szerepet. A ritonavir pedig azon proteázok működését akadályozza, amelyek túl gyorsan lebontanák a lopinavirt a szervezetben. Ez a kombináció más vírusok, köztük a koronavírusok is ellen is működni látszik, és az állatkísérletek során jól szerepelt a SARS és a MERS kezelésében is, bár a vonatkozó klinikai kísérletek ellentmondásos eredményeket produkáltak.

A COVID-19 kapcsán egy 199 fős kínai vizsgálat nem mutatott szignifikáns eredményt a sztenderd kezeléshez képest. A kutatók abban bíznak, hogy korábban bevetve esetleg hatásosabb lehet, az eddig tesztelt páciensek ugyanis mind nagyon súlyos állapotban voltak. A ritonavir-lopinavir kombináció béta-interferonnal kiegészítve az előzőekben említett hatást gyulladáscsökkentéssel egészítheti ki, ami a MERS kapcsán végzett állatkísérletek során hatásosnak bizonyult.

Fontos leszögezni, hogy az említett szerek komoly mellékhatásokkal járhatnak, különösen a COVID-19 által leginkább érintett idős és/vagy krónikus betegek esetében. Ennek megfelelően a SOLIDARITY menete az eredmények tükrében rugalmasan változtatható lesz, vagyis ha egy szerről úgy tűnik, hogy egyáltalán nem működik, vagy túl veszélyes, azt kihagyják a folytatásból, a biztató terápiákat pedig még több alannyal folytatják. És az is könnyen elképzelhető, hogy menet közben újabb hatóanyagokat adnak a kipróbálandó szerek listájához.

A SOLIDARITY nem európai országokban folyik majd, az INSERM által indított társkutatás, a Discovery során viszont a kontinensről zajlik majd a toborzás. A cég tájékoztatója szerint első körben francia, spanyol, brit, német, belga, holland és luxemburgi betegekkel kezdenek, de a hasonló mintára indított kutatások révén remélhetőleg rövidesen még több ország bevonódhat a kezdeményezésbe.