Galaxisunk csillagainak többsége kettős vagy többes rendszerek tagja. Ezek némelyikével olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy oldalról látunk rá pályájukra, így a Földről nézve a szakértők rendszeresen tanúi lehetnek, ahogy a rendszer egyik tagja átvonul a másik előtt. Ezen rendszerek egyike a MY Camelopardalis (MY Cam) nevű kettőscsillag, amely mint nemrég kiderült, az egyik legnagyobb tömegű ismert bináris rendszer.
A kettőscsillag a Zsiráf csillagképben, az Alicante 1 nevű nyílthalmazban foglal helyet. (A csillagbölcsőt nemrégiben fedezték fel az Alicantei Egyetem kutatói.) A halmaz legfényesebb tagját több mint fél évszázada ismerik a szakértők, az azonban mindössze tíz éve derült ki, hogy azt nem egy, hanem két csillag alkotja. A MY Cam tagjai az O színképtípusba tartoznak, vagyis a legmagasabb felszíni hőmérsékletű csillagok részét képezik. A rendszer egy 38 és egy 32 naptömegű csillagból áll, amelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy 1,2 földi napba telik, amíg megkerülik közös tömegközéppontjukat. Ennél rövidebb periódussal még soha senki nem találkozott a bináris rendszerek közt.
A csillagok keringési sebessége egymillió km/óra fölötti, tengelyforgásuk pedig pontosan az extrém közelség miatt hihetetlenül gyors: a két égitest majdhogynem kötött keringésű, hiszen egy földi nap alatt fordulnak meg saját tengelyük körül. Összehasonlításképpen a Napnak ugyanehhez 26 napra van szükség. A csillagok sugara 700-szorosa a Földének, mégis ugyanannyi idő alatt fordulnak meg, mint bolygónk.
Mivel rendkívül fiatal, kevesebb mint kétmillió éves égitestekről van szó, a rendszert felderítő spanyol kutatócsoport szerint az égitestek minden bizonnyal eleve ebben a pozícióban keletkeztek, vagyis már formálódásuk idején is szinte érintkeztek egymással. A szakértők szerint ugyanakkor a kettős túlságosan hosszú ideig nem maradhat stabil, és a jövőben a két csillag egyetlen hatalmas, 70 naptömegű csillaggá fog összeolvadni. Ez annál is inkább valószínű, mivel mérsékelten már jelenleg is érintkeznek egymással, és külső rétegeik anyaga folyamatosan keveredik. A kutatók szerint ez a rendszer élő példa arra az eddig csak elméletben létező feltevésre, miszerint a legnagyobb tömegű csillagok kisebb égitestek összeolvadása révén jönnek létre.
