Bár hajmeresztően hangzik, elképzelhető, hogy a távoli jövőben saját gondolatainkkal irányíthatjuk majd szerveztünk legapróbb rezdüléseit is. A technológiai háttér már jelenleg is alakul ehhez, egy svájci kutatócsoport ugyanis sikerrel teremtett kapcsolatotegy ember gondolatai és egy egér sejtjei közt, lehetővé téve, hogy az emberi irányító elméje erejével (meg persze néhány közbeiktatott berendezés révén) géneket kapcsoljon be a rágcsáló testében.

„Ki akartuk próbálni, hogy lehetséges-e agyhullámokkal vezérelni a géneket. Ez az első alkalom, hogy valaki egy rendszerbe kapcsolta a szintetikus biológiát az aggyal” – magyarázza Martin Fussenegger biomérnök, a kutatás vezetője. Ami a módszer gyakorlati hasznát illeti, a kutatók szerint elsőként olyan betegek használhatják majd például fájdalomcsillapítók adagolására, akik nem képesek mozogni és/vagy kommunikálni, illetve epilepsziásoknak is segíthet rohamaik kontrollálásában. A metódus persze más dolgokra is alkalmas lehet: például kívánság szerint hormonlöketeket vagy más anyagokat engedhetünk szabadjára szervezetünkben, mint Iain M. Banks Kultúra-ciklusának hősei.

A kísérlet sikeréhez először is néhány emberi vesesejtet egy fényre érzékeny génnel láttak el. A gén infravörös fény jelenlétében aktiválódik, és amint működésbe lép, kémiai reakciók sorát indítja be a sejtben, amelyek egy másik gén kifejeződéséhez vezetnek. A sejteket egy aprócska tárolóba helyezték egy infravörös LED és egy vezeték nélküli kapcsoló társaságában, majd az egészet beültették egy egér bőre alá. A sejtek életben tartásáról maga az egér gondoskodott, amelynek véréből a tápanyagok képesek voltak átjutni a tárolót fedő féligáteresztő membránon.

A következő lépésben az emberi résztvevők előkészítésébe kezdtek bele a kutatók. Nyolc önkéntes agyhullámait figyelték EEG-vel, és megtanították őket, hogy milyen mentális tevékenység révén hozhatnak létre a készülék által könnyen elkülöníthető mintázatokat. Ennek érdekében meditációs technikákat sajátítottak el, erre a célra kifejlesztett számítógépes játékokkal játszottak, és egyéb módszereket alkalmaztak.

Amikor végül összeköttetésbe került az emberi irányító, az EEG, a LED és rajta keresztül a gén, az irányító a megfelelő mentális paranccsal képes volt olyan agyi mintázatot produkálni, amelynek hatására kifejeződött a genom kérdéses szakasza, általa pedig a másik gén is aktiválódott. Ez a gén egy olyan fehérje termelődését indította be, amely képes volt áthatolni a tároló membránján, és belépett az egér véráramába, amelyben jelenléte kimutatható volt.

A célba vett gén bármelyik lehetne, így természetes hormonokat vagy mesterséges úton létrehozott sejtek által termelt hatóanyagokat (például fájdalomcsillapítót) lehetséges lesz egy nap a metódussal a testben pillanatok alatt szétárasztani, pusztán a gondolat erejével. Amíg ez megvalósul, persze számos technikai, erkölcsi és jogi problémát kell áthidalni, mindenesetre a kísérlet érdekes módját mutatja két sokat ígérő terület, az agykutatás és a szintetikus biológia összekapcsolásának.