A New York Egyetemen végzett vizsgálat során a két alanyt a beültetés után 3 napig lélegeztetőn tartották, hogy megfigyeljék az idegen szerv és a szervezet közötti interakciókat. A xenotranszplantáció területén az utóbbi év során kezdődtek meg az emberi kísérletek, egyelőre jobbára agyhalottakkal, illetve egy élő amerikai beteggel, aki végstádiumú szívelégtelenségben szenvedőként három hónapot élt egy sertésszívvel, mielőtt elhunyt volna.

Az ilyen beültetéseknél az egyetlen eltérés a normál szervátültetéshez képest, hogy a felhasznált szerv erre a célra génmódosított sertésekből származik. A beavatkozás koncepciója sem változik, az idegen szervnek elvileg további, még nem engedélyezett eszközök és gyógyszerek nélkül kell biztosítania a beteg testének működését.

A kutatócsoport június 16-án, illetve július 9-én végezte el a műtéteket, és három napig figyelték meg az alanyokat. Ez idő alatt a beültetett szervek normálisan működtek a lélegeztetőn lévő alanyokban, aki az ilyen állapotnak megfelelő testfunkciókat produkáltak. Az agyhalál állapotában persze ilyen segédeszközök mellett sem nevezhető normálisnak a szervezet működése, de a megfigyelések így is fontosak a későbbi, élő embereken végzendő beültetések szempontjából.

A két sertésszív a Revivicor állataiból származott, és 10 genetikai módosítást hordoztak: négy a sertésgének elnyomását célozta az immunkompatibilitás érdekében, hat esetben pedig emberi gének hozzáadása történt meg. Az eddigi egyetlen xenotranszplantált élő beteg szintén ilyen szívet kapott a Marylandi Egyetemen. Ő szívelégtelenségben halt meg, és bár halálának konkrét okát még nem sikerült feltárni, elképzelhető, hogy abban egy sertésvírus is szerepet játszott. Az ilyen célra „készülő” szervek egyébként elvileg mentesek a vírusoktól, de a szakértők szerint ezt nagyon nehéz garantálni.

A New York Egyetem csapata éppen ezért a korábbihoz képest is szigorúbb vírusszűrési protokollokat vezetett be, illetve a transzplantációkat egy külön erre kijelölt műtőben végezték, ahol más sebészeti beavatkozást nem fognak végezni. Az egyetemen korábban szintén egy agyhalott páciensen végeztek vese xenotranszplantációt, és beültetett szerv megfelelően működött, még vizeletet is kiválasztott, a szervezet pedig nem lökte ki.

A kutatócsoport jelenleg is dolgozik az élő betegeken végzendő klinikai vizsgálatok előkészítésén, amihez az FDA engedélyére lesz szükségük. Ennek megalapozásaként úgy tervezik, hogy tartósabban figyelik meg a lélegeztetett agyhalottakba beültetett szerveket. A kutatás vezetői szerint reálisan nézve 2025-re megvalósulhatnak az első klinikai vizsgálatok.