Génmódosított rizzsel a vakság ellen

Bangladesben rövidesen nagy léptékben is megkezdődhet az aranyrizs termesztése, amely magas béta-karotin tartalma miatt kiváló fegyver lehet az A-vitaminhiány miatti gyermekkori vakság felszámolására.

Génmódosított rizzsel a vakság ellen

Az aranyrizs lassan 20 éve bukkant fel először a hírekben, és azóta gyakran központi szerepet kapott a GM-növényekkel kapcsolatos vitákban. Míg a módszer támogatói szerint a magas vitamintartalmú kultúrfajta kiváló példa arra, hogy hogyan lehet a génmódosítást az emberiség javára fordítani, a kritikusok kockázatosnak és szükségtelennek tartják, hogy a fejlődő országok lakosságának egészségi állapotát ilyen módon próbálják fejleszteni.

A vitákból adódóan az aranyrizs mezőgazdasági termesztésének engedélyezése évek óta húzódik mindenütt a világon. Ez azonban rövidesen megváltozhat, nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy Bangladesben rövidesen sikerül keresztülvinni az engedélyeztetést. Ha minden a tervek szerint alakul az első termést 2021-ben takaríthatják be a dél-ázsiai országban.

Az aranyrizst az 1990-es években fejlesztette ki két svájci növénykutató, Ingo Potrykus és Peter Beyer, kifejezetten azzal a céllal, hogy a növény termésével az A-vitamin hiánya miatti vakságot orvosolják a világ szegényebb részein. A vitamin hiánya a gyermekkori látásproblémákon túl a halálozási arányt is növeli, ugyanis az érintett gyerekek nagyobb arányban halnak bele az olyan fertőző betegségekbe, mint a bárányhimlő. Az A-vitamin nagy mennyiségben található meg például a spenótban és az édesburgonyában, azokban az országokban azonban, ahol a rizs jelenti az egyik fő táplálékforrást, a vitaminhiány még napjainkban is nagyon nagy problémát jelent. Banglades is ezen országok közé tartozik: a vitaminhiány a felmérések szerint a gyerekek 21 százalékát érinti.

Az aranyrizs létrehozásához Potrykus és Beyer a Syngenta nevű vegyipari és biotechnológiai céggel működött együtt. A szakértők a kukoricából kölcsönözték a béta-karotin génjét, amely az A-vitamin előanyagát kódolja. A kész transzgenikus növényt aztán szabadon hozzáférhetővé tették a világ mezőgazdasági közintézményei számára, lehetővé téve, hogy minden ország a saját igényeinek és a helyi viszonyoknak megfelelő fajtákat hozzon létre az eredeti aranyrizsből.

Galéria megnyitása

A helyi variánsok sok országban el is készültek, és ezeket átfogó vizsgálatoknak vetették alá, mind a termesztés, mind a fogyasztás szempontjából. A pozitív eredmények ellenére azonban az aranyrizs nem kísérleti körülmények között való, tényleges mezőgazdasági termesztése a mai napig sehol sem engedélyezett. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Új-Zélandon az elmúlt két év során jóváhagyták a fajta fogyasztását, vagyis ha az valamilyen élelmiszeripari termékben felhasználásra kerül, az árusítható lesz ezekben az országokban. Mindez azonban igazándiból lényegtelen egészen addig, amíg senki sem termesztheti kereskedelmi céllal a növényt.

A Bangladesben engedélyeztetés alatt álló variánst a fülöp-szigeteki Nemzetközi Rizskutató Intézetben (IRRI) hozták létre. A kutatók a dhan 29 nevű rizsfajtát keresztezték a béta-karotin génjét hordozó aranyrizzsel. A dhan 29-et Bangladesben nagy területeken termesztik, mivel jól bírja a száraz évszakot, és összességében az országban megtermesztett rizsmennyiségét 14 százalékát teszi ki. A GM-változatot az ország több pontján is sikeresen tesztelték, és az eredmények alapján annak termesztése nem jár más kihívásokkal, mint a sima dhan 29 gondozása, illetve a termés minőségében és mennyiségében sem tapasztaltak változást – azt leszámítva, hogy a fajta sok béta-karotint tartalmaz.

Az eredményeket és a korábbi kutatások adatait a kutatók 2017-ben benyújtották az illetékes bangladesi minisztériumnak, ahol a döntésért felelős bizottság felülvizsgálja a fajta környezeti és fogyasztási kockázatait. A végső döntésnek eredetileg idén november 15-ig meg kellett volna születnie, azonban erre – állítólag az egyik bizottsági tag halála miatt – egyelőre nem került sor. Egy, a bizottsághoz közeli forrás ugyanakkor azt mondja, hogy a halogatás mögött más is állhat, néhány tag ugyanis továbbra is szkeptikus az aranyrizs termesztésének szükségességével kapcsolatban, mivel szerintük a probléma a GM-növények termesztése nélkül is orvosolható lenne: egyszerűen több zöldséget kellene enniük az embereknek.

Galéria megnyitása

Az aranyrizs támogatói ugyanakkor nagyon bizakodnak, hogy sikerül keresztülvinni az engedélyeztetést. Ezzel kapcsolatban valóban biztató, hogy a tudományos bizonyítékok meggyőzőek, és a bizottság korábban már jóváhagyott egy másik transzgenikus növényt. Az aranyrizs termesztésének ráadásul a politikai támogatottsága is elég magas az országban. Ha pozitív döntés születik, a rizsnek még át kell esnie egy vetőmagok engedélyeztetéséhez kötelező folyamaton, amely során újabb terepkísérletek során vizsgálják a magok minőségét. És ha ez is jól megy, 2021-ben már lehet aranyrizst vetni.

Hogy mennyire lesz népszerű az új vetőmag, azt egyelőre nem tudni. A bangladesi gazdák elég hamar és széles körben elkezdtek használni egy szintén transzgenikus padlizsánfajtát, amelyet 2014-ben engedélyeztek a hatóságok. Ennek azonban azonnali és közvetlen hasznát látták a termesztők, az új fajta ugyanis ellenállóbb a kártevőkkel szemben, így a gazdáknak kevesebb növényvédő szert kell használniuk, és jobb a termés.

Az aranyrizs hatásaiból ugyanakkor nem a termesztők, hanem a fogyasztók fognak profitálni, és ők is csak fokozatosan érzik majd a jótékony hatást. Ennek fényében az elterjedés valószínűleg lassúbb lesz, mint a padlizsán esetében. Az új variánst ráadásul a fogyasztókkal is el kell fogadtatni, az ugyanis látványra is másként fest, mint a megszokott fajták, a színe ugyanis ahogy a neve is mutatja, aranysárga. Ez lehetséges, hogy nehezebb lesz a vártnál, a vonatkozó kutatások szerint ugyanis az embereket alapvetően nem könnyű rávenni arra, hogy a megszokottól eltérő színű élelmiszert egyenek – de remélhetőleg ebben az esetben azért sikerülni fog.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap