Emlékszem az első alkalomra, amikor egy digitális rajztábla közelébe kerültem. Játékfejlesztőként dolgoztam és a mellettem ülő kollégának volt egy jó nagy Wacom táblája, amivel a grafikákat készítette. Előtte pár hónappal kezdtem el egyáltalán papírra rajzolni, azelőtt soha, így megkértem, hadd próbáljam már ki az eszközt. Furcsállottam az irányítását, mert elég nehéz dolog úgy rajzolni, hogy közben a monitort bámulod, ráadásul a kurzor nem is úgy működik, mint az egerek esetében. Konkrétan meg kell tanulnod így dolgozni, ami egy kis időbe telik, de némi rutinnal már teljesen természetessé válik.

Elkezdtem tehát kutatni, hogy mit vegyek magamnak és egy ismerősömnél láttam egy Genius táblát. Ez valószínű egy EasyPen I405x lehetett és az instant tapasztalatom az volt vele, hogy ez nagyon nem kell nekem. A felülete nem volt túl komfortos, az érzékenységét pedig még laikus fejjel is fel tudtam fogni, hogy katasztrófa. Internetes fórumozások után hamar le is beszéltek erről a típusú tábláról és gyorsan át is tereltek a Wacom beugró kategóriás Bamboo táblái felé. Meg is vettem a legkisebbet, ami végül sok évig gondtalanul kiszolgált, különböző munkahelyeken is szeretettel használtam, majd örömmel váltottam a Wacom professzionális megoldására, az Intuos Pro M-re.

Őszintén, ha valakinek van egy Intuos Pro készüléke, akkor már csak egy kategóriát tud feljebb ugrani, akkor, ha kijelzős gépet vesz. De mi a helyzet azokkal, akik nem ezt a Wacomos utat kívánják bejárni, hanem most ismerkednének a digitalizáló táblákkal? Nekik milyen lehetőségek vannak? Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet Geniusszal? Tényleg olyan rossz kezdőknek is, mint amilyennek anno a fórumokon leírták nekem? Tényleg annyira kellemetlen a használata, mint amit akkoriban tapasztaltam az ismerősömnél? Szerencsére most volt lehetőségem kideríteni az igazságot.

A Genius MousePen i608x nem mai konstrukció, ettől függetlenül most is gyártják, holott számtalan kínai alternatíva kínál már papíron jobb teljesítményt ezen az áron. Ez vagy azt jelenti, hogy jó a marketingje és nagyon jól fogy, vagy azt, hogy tényleg egy jó eszköz és megéri továbbra is piacon tartani. Sokat gondolkoztam, hogy spoilerezzem-e a végkövetkeztetést, de a rá adott pontszámból úgyis látható, hogy inkább csak környezettszennyezésre jó, rajzolni nem.

A termék egy hatalmas dobozban érkezett, amiben megtaláljuk magát a tabletet, a tollat, a plusz egeret, a kézikönyveket, tartalék hegyeket és egy pár elemet. Természetesen CD-k is jártak az eszköz mellé, aminek a zacskójára rá van írva, hogy először telepítsük a szoftvert, aztán dugjuk rá a tabletet a gépre. CD olvasó hiányában a netről szerencsére egy pár perces kutakodás után megtaláltam a szükséges drivereket, de kipróbáltam azért a hivatalos driver nélkül is. Működik, igaz kevesebb beállítási lehetőségünk van a Genius szoftver nélkül, de lehet vele rajzolni és írni, a Windows 10 felismeri és kezeli az eszközt.

A hivatalos driver telepítése pár perc volt, de érdekes módon .rar kiterjesztésben lehet letölteni a hivatalos oldalról és nem valamilyen Windows által is kezelt .zip formátumban, ez kezdőknek problémás lehet. A telepítés egyszerű, ha készen vagyunk vele egy újraindítást kér a géptől és már használhatjuk is.

Kezdjük a tollal. Egy 1024-es felbontású heggyel ellátott, vezeték nélküli toll formájú tollról van szó, semmi extra külsőt nem kapott. Két programozható plusz gomb van az oldalán, ami nagy segítségünkre lehet a szerkesztések folyamán. Kupakja nincs a hegynek, ellenben a hátulja leszerelhető a célból, hogy elemet pakoljunk bele. Ugyanis sajnos egy elemes kütyüről beszélünk. A Wacom tábláknál és a mai hasonló eszközöknél fel sem merül, hogy a tollba kell valamit rakni, legvégső esetben maga az eszköz tölthető USB-vel. Itt ilyenről szó sincs, egy AAA-s elemmel kell megetetni, hogy működjön. Természetesen emiatt jóval nehezebb az egész, mint a többi táblagép tolla, ami a hosszú, akár több, mint tíz órás munkafolyamatoknál nagy probléma tud lenni.

De ha már elemes, akkor egyértelmű, hogy jobban fog működni, mint például a Wacom energiaellátás nélkül is működő tollai… gondolná a laikus. A valóság viszont fájóan más. Valószínűleg az elem miatt már radírnak se jutott hely a toll hátulján, ami elég szomorú hír tud lenni. A szett másik része ugyanis a tábla. Fizikailag egy elég nagy egységről beszélünk, ami egy közepes méretű Wacom tábla aktív felületéhez hasonló, bár annál kisebb mérettel rendelkezik (20 x 15 cm), így ezekkel az adottságokkal már lehetne jól rajzolni. A bal és a jobb szélen elég sok hely van a kéz pihentetésére, az egész eszköz pedig felénk döntött, a balkezesek is tudják használni.

Mint említettem, az aktív felülete már egész jó, ezt a méretet már olyan 28 colos monitorokig be lehet vállalni. A probléma viszont ott van, hogy 4:3-as kialakításának köszönhetően aránytalanul sok helyet foglal el teljesen az asztalunkon. Az aktív felület alatt és fölött egy csomó, kéztámasznak se jó felület van. Lent 5 cm-t nyúlik le a tábla, fent 6-ot, de ehhez még hozzájön a katasztrofálisan kivezetett kábel, ami legalább még 2 cm-t ellop az asztalunk felületéből. Függőlegesen tehát 13 cm funkció nélküli zavaró tényező kerül elénk. Az is zavart, hogy az egész tábla csúszkál. Magyarul hiába a giganagy felület, miközben rajzolsz, hajlamos mocorogni alattad. Pedig bőven férnének az aljára csúszásgátló anyagok.

A táblán nincsenek fizikai gombok, csak virtuálisan programozható felületrészek. Rengeteg módon beprogramozhatod ezeket az üres slotokat, de vannak előre definiált részek is a tetején, hogy könnyebb legyen használni. Ha a tollal ráböksz egy ilyen virtuális gombra, akkor például a program ment, a visszanyilat használhatod, másolhatsz, kivághatsz és hasonlók. Ezek nagyon jó dolgok lennének, ha mondjuk egy kijelzős eszközről beszélnénk, amit folyamatosan nézünk. De mivel ezek nem fizikailag megtalálható gombok, nem lehet őket megnyomni anélkül, hogy le ne néznél a táblára. Márpedig egy grafikus soha nem néz le a táblájára, amikor éppen dolgozik, mindig a kijelzőt nézi, hiszen ott van dolga.

Itt csupán arra akarok kilyukadni, hogy a legtöbb gomb, amit itt beprogramozunk, alapértelmezetten megjelenik a legtöbb szerkesztőprogram kezelőfelületén is. Magyarul elég, ha a programon belül lépked az ember vissza vagy bök rá a mentésre. Az, hogy lenézzen az ember a táblára, hogy hol van a másolás gomb (főleg sötétben) elég életszerűtlen és logikátlan megoldás, egy olyan plusz lépés, ami miatt az is jobb, ha nincs a táblán semmi. Ha valaki gyorsgombokat akar használni, akkor fizikai gombokat keres, ha a táblán nincs ilyen, akkor a billentyűzete pont megfelel az ember céljainak. Ezt a felületet tehát igazán hasznosíthatták volna a rajzoláshoz. Ezek a virtuális programozható gombok egy kezdő számára igazi marketing csoda, ami valószínűleg ennek vásárlása irányába billenti a mérleget. 

A táblával kapcsolatban még megjegyzendő, hogy nincs tapintás érzékelése, szóval kizárólag a hozzáadott eszközökkel irányítható. Így a toll és a tábla után jöjjön a szett számomra egyik legkedvesebb része, az egér. Egy három gombos, görgővel ellátott rágcsáló jár a csomaghoz. Alapból gyanús, hogy mennyibe kerülhet a tábla és a toll, ha ezért az árért még egy egér is belefér a 15 ezer forintos csomagba. A vezeték nélküli egér egy AA-s elemmel működik, de csak és kizárólag a táblán. Vagyis kötelezően rá kell pakolnunk annak felületére, ha működtetni akarjuk.

Emlékeztek még mit írtam, mekkora szabad és fölösleges területek vannak a táblán? A jó hír az, hogy az egér ezeket kihasználhatná, de nem fogja. Csupán a kis aktív felületen hajlandó működni ez is. Ha valaki egeret akar használni rajzolási és szerkesztési fázisok közben, akkor mindig le és fel kell pakolnia a táblára, ráadásul ott is csak egy kis részen hajlandó működni. Az érzékelő pontosságával nem voltam elégedett, kellett egy kis idő, mire rájöttem, hogy miért. Amióta egér az egér, az érzékelője - legyen az görgő, lézer vagy optika -, mindig annak alján kapott helyet. Az ember természetesen megszokja, hogy hol van a közepe egy ilyen eszköznek és tudja, hogy addig működik a követés. De nem a Genius egerével! Nem ám! Itt nincs optika vagy görgő, így az egér hegyébe van elrejtve az érzékelő! Az egér hegyébe, vagyis a legelejébe!

Visszatérve a táblára, azon van 6 cm szabad hely fent, 5 lent. Mikor feltolom az egeret, akkor a tábla közepénél megáll a követés, mert a hegye eléri az aktív felület tetejét. Ha lehúzom az egeret az aljára, akkor meg már lelóg a tábláról, de még mindig követ. Óvatosan teszem fel a kérdést: milyen idióta tervezte meg ezt így? Persze mindegy is, az emberek táblagépet vásárolnak, nem egeret.

A toll gombjait programozhatjuk és beállíthatjuk az érzékenységét. Szerencsére már itt kapunk egy tesztterületet, ahol kipróbálhatjuk a toll érzékenységét.

A driver néha problémás szokott lenni elsőre a táblagépeknél, de szerencsére azonnal működik a nyomásérzékenység a Geniusnál. A többi kérdésben már nem túl hatékony. Legzavaróbb, hogy az istenért nem akarja engedni a Windowst újraindítani vagy kikapcsolni. Ha nem figyel az ember akkor simán bekapcsolva marad a számítógép, muszáj manuálisan rányomnunk, hogy biztosan leállítjuk a programot.

A driver tábla beállításainál beprogramozhatjuk a gombokat, illetve kiválaszthatjuk, hogy mely monitoron vagy monitorokon működjön az eszköz. Ez utóbbi a legfontosabb, hiszen kétmonitoros felállásnál elromlanak a táblán a rajzolási arányok, így például lehetetlenné válik kört rajzolni.

Ha elindítunk egy Photoshoppot, Clip Studio-t, Affinity vagy bármilyen szerkesztő programot, akkor hamar megbizonyosodhatunk róla, hogy nem egy minőségi eszközről van szó. Konkrétan rajzolásra, festésre felejtsd el. Bármely programot is kívánjuk használni, ezzel a táblával szép és lágy vonalakat lehetetlen rajzolni.

A lenti gifen az látszik, ahogy a már említett teszterületen próbálom ki az érzékenységet. Olyan, mintha a táblagép fölött mozgatnám a kurzort pedig nem. Egyértelműen súrolom a felületet és ez nem rajzol. Ez elfogadhatatlan. Hiába van 1024-es felbontás és toll érzékenység beállítás, ha a toll és a táblagép érintkezik és mégse érzékeli a gép.

Vékony vonalat szeretnél húzni? Felejtsd el azonnal, mert abból bizony szaggatott vonal lesz, de még véletlenül sem egy összefüggő dolog. 

A Genius tábla oldalán van egy gyakran ismételt kérdések részt. Van egy pont, ami azt kérdezi, hogy mi történik akkor, ha már hónapok óta használom a táblát és megkarcolódik a felület. A válasz az, hogy senki ne aggódjon, van egy védőréteg a táblarész felület felett, ami hónapok alatt igen megkarcolódhat, ez természetes. Nos, ez a védőréteg egy hajlékony műanyag lap a tábla valódi felülete és a toll között. Ez tényleg nem egy rossz dolog, de ez a védőréteg a GYIK-ben megfogalmazott óvatos hónapokkal ellentétben nekem 15 másodperc után, az első tesztcsík húzása közben egy Duna folyómeder méretű vájatot hagyott nekem a táblán!

Az egész felület nem hónapok alatt kopik el a honlapon található óvatosan megfogalmazott marketing dumával ellentétben, hanem másodpercek alatt! A toll hegye konkrétan sniccerként vájta ki magának az utat az első pár óra használat során és már úgy néz ki a táblám, mint ahogyan a Wacom Bamboom nézett ki 2 év után! De még annál is rosszabb a helyzet, mert mivel kaparóssorsjegyeket megszégyenítő sebességgel kopik a felület, úgy a toll is minden használat után egyre inkább megakad vagy elterelődik a vájatokban. És nem, nem kell őrült módjára beledöfni a toll hegyét a felületbe, hogy ez megtörténjen, elég, ha csak ki szeretnéd használni mind a 1024 nyomáspontot, amit támogat.

Árnyalni szeretnél óvatosan? Nem fogsz tudni. A lenti piros gömböket 10-10 perc alatt hoztam létre egy hasonló korú és árú Wacom Bamboo (már nem kapható) és a Genius táblával. Egyszerűen nem tudtam szépen átmenetesen elmosni az ecsetet, akárhogyan is próbáltam. Sőt, ha közelebbről is megtekinted a képet, jól látszik, hogy nem is tudtam a gömbön belül maradni a Genius-szal. Hiába használtam ugyanazokat a színeket, ugyanazokat az ecseteket, a végeredményen jól látszik a minőségbeli különbség.

Rendben, festésre ne használjuk, mi a helyzet a vázlatozással. Itt is azonos 15-15 perc időt hagytam a két táblával való munkára és egy mechanikus ceruzát emuláló ecsettel dolgoztam.

Itt már annyira nem ütközik ki látszólag a különbség, de a munkafolyamat szempontjából a Wacom ezerszer hatékonyabb és gyorsabb volt. Talán nem említettem még, de a Geniusszal a munka felér egy kínzással. Mint amikor írnál egy tollal csak pont nem fog rendesen ott, ahol kéne neki. Pontosan azt az érzést kapod vissza a Geniustól, egy soha jól nem működő, kényelmetlen és nehéz cuccot, ami még sok helyet is foglal.

Szóval azt már tudjuk, hogy rajzolni nem jó vele, de egy ilyen táblagéppel nem csak rajzolni szoktak, hanem fotót retusálni és manipulálni is. Ilyen szempontból biztos jobb, mint az egér, nem? Talán. Ez egy erős talán mert az eddig felsorolt hibák itt is előjöttek, ugyanúgy pocsék volt a táblagép használata, de míg az egér csak nyomom a gombot és nem nyomom a gombot állapotba kapcsolható, addig ez, még ha pontatlan is, de akkor is van különbség a kis nyomás a nagyobb nyomás között.

Úgy gondoltam ezt a legjobb, ha tesztelem is egy képpel. Nem egyszerű retusálást szerettem volna csinálni, hanem akkor megadtam a módját, photobashingoltam. Ennek módszernek a lényege röviden és egyszerűsítve az, hogy a fotókat egymásra ragasztgatom és úgy festek rá dolgokat, hogy azért kinézzen valahogy a dolog. A film és a játékiparban elterjedt technológiát koncepciós rajzok készültéhez én magam csak ritkán használom, főleg azért, mert inkább karakterek rajzolásával töltöm az időm, de elég egyszerű módszer ahhoz, hogy teszteljem vele a fotoretusálást is.

A lenti képet két óra alatt állítottam össze. Természetesen egy képbe minél több időt öl az ember, annál részletesebb és jobb lesz, ezzel viszont nem voltam hajlandó tovább foglalkozni. A Genius MousePen i608x-szel nem lehet élvezetesen dolgokat létrehozni. A munkafolyamat közben többször is észrevettem, hogy inkább az egeremmel kattintgatok és csinálom a dolgokat, bár kétségtelen, hogy néha hasznos volt a toll is.

Nem tudtam a lávát szépen és pontosan húzni a kutyákra, nem tudtam effekteket rajzolni, nem tudtam normális átmeneteket festeni a testek közé, csak ezernyi fölösleges mozdulattal. Komolyabb munkát nem is vállalnék el, ha ezt kellene használnom. Tehát lehetne előnye a táblagépnek ezen a fronton, de nem ajánlanám megvételre. Kicsivel többért vehetünk egy One by Wacom táblát, de több gyártó is Wacom szintű minőséggel tud szolgálni (Huion, XP-Pen stb.), azonos méretben és árban, mint a Genius táblája.

Egyszerűen nem látok semmilyen érvet amellett, hogy ezt valakinek használnia kéne bármire is. Sok helyen olvastam, hogy professzionális használatra nem a legjobb, de amatőr kezdőknek tökéletes. Ez tévedés, ez egy rossz gondolatmenet, sőt, egyenesen káros. Az i608x a kezdőknek sem jó, mert semmi más nem fog történni, mint elveszi az ember kedvét az alkotástól és csak porosodni fog valahol. Vannak alternatívák hasonló áron, de szerintem még egy használt, agyonkarcolt használt Wacom is jobb ötlet megvételre, mint ennek az erőltetése.

Olcsó Wacom alternatívának évekkel ezelőtt talán még elfogadható eszköz volt a Genius táblagép sorozata, de 2020-ban forgalmazni egy ilyen eszközt, amikor ezerszer jobb alternatívák vannak azonos áron, nem több, mint pénzlehúzás. Senkinek nem ajánlom.