Közép-Afrika erdeiben számos olyan embertörzs él, amelynek tagjai jelentősen alacsonyabb testmagassággal rendelkeznek, mint mezőgazdasággal foglalkozó szomszédaik. Két nagyobb csoportjuk közül a keleten élőket batwa néven szokás emlegetni, a nyugatiak pedig a baka törzs tagjai. Összefoglalóan mindkét népcsoportot, illetve több más kisebb törzset is pigmeusok néven emlegetik a köznapi szóhasználatban.
Már az első ide látogató felfedezők is megállapították, hogy a pigmeusok nagyon alacsonyak, mostanáig azonban nem volt világos, hogy pontosan milyen okok állnak testmagasságuk hátterében. A Montreali Egyetem szakértői azonban nemrégiben elemezték a két említett csoport tagjainak genomját, és összehasonlították azt átlagos testmagasságú szomszédaik genetikai állományával is. A vizsgálatok során kiderült, hogy mind a baka, mind a batwa törzs tagjaiban az megszokottól eltérő allélok figyelhetők meg a növekedési hormon receptorait, illetve a csontnövekedést kódoló genetikai régiókban.
„Ez az eddigi legfontosabb bizonyíték annak alátámasztására, hogy a pigmeusnak nevezett fenotípus genetikailag meghatározott” – mondja Luis Barreiro. Míg a batwa férfiak átlagmagassága 152,9, a nőké pedig 145,7 centiméter, a szomszédos bakiga törzs tagjai 165,4, illetve 155,1 centiméteresek. A jelentős különbség hátterében számos ok állhatna, a biológusok például hosszú ideig úgy vélték, hogy elsősorban környezeti tényezők felelhetnek a batwák alacsony termetéért. Az esőerdőben meglehetősen nehéz az emberi szervezet számára megfelelő mennyiségű táplálékot összeszedni, így az is elképzelhetőnek tűnt, hogy a batwák egyszerűen a kóros alultápláltság miatt olyan alacsonyak.
Barreiro és társai azonban a kezdetektől úgy vélték, hogy genetikailag meghatározott az alacsony termet, amelynek számos előnye lehet az őserdei környezetben. A kisebb testet például könnyebb megóvni a túlhevüléstől, arról nem is beszélve, hogy mennyivel kevesebb energiába kerül a lelógó, keresztbedőlt faágak és törzsek közti bujkálás, ha alacsonyabb az ember.
A genetikai meghatározottságot az a tény is megerősíti, hogy a batwa és a baka genom nemcsak a szomszédos népek genetikai állományától tér el, de egymástól is, vagyis minden jel arra mutat, hogy a két csoport tagjaiban egymástól függetlenül alakult ki az alacsony átlagmagasság. Az eredmények a pigmeusokkal kapcsolatos ismereteinken túl fajunk genetikai sokféleségének megértését is segíthetnek megvilágítani.
