A mezőny és a Palit kártyái

Előző héten bemutattuk az nVidia új, GM107-es GPU-ját, ami már a Maxwell architektúrára épül. A Maxwell nem más, mint az utóbbi években használt Kepler architektúra továbbgondolása. A tervezésénél az nVidia felhasználta a mobil chipekkel szerzett tapasztalatait, mert a cél az volt, hogy tovább növeljék a chip energiahatékonyságát. A végeredmény egy viszonylag alacsony fogyasztású GPU lett, ami képes beérni sebességben a nála néha jóval többet fogyasztó megoldásokat is, úgyhogy jelenleg a GTX750 Ti a leggyorsabb olyan kártya, ami nem igényli plusz tápcsatlakozó meglétét. Ez az apró gépek készítőinek elég csábító ajánlat lehet, és biztosak vagyunk benne, hogy a Maxwellnek a notebookokban is nagy sikere lesz, hiszen ott sokkal kritikusabb a fogyasztás kérdése, mint az asztali gépeknél.

Az első Maxwelles GPU-ra, a GM107-re két kártya is épül: a GTX750 Ti mellett előző héten elrajtolt a jóval barátságosabb árcédulával rendelkező GTX750-es is, amit sajnos nem tudtunk letesztelni a megjelenésre, de most pótoljuk a hiányosságot. Ráadásképpen, mivel többen is kérték, beszereztük a két generációval ezelőtti GTX550 Titaniumot. Az nVidia is előszeretettel hasonlítgatta ezzel a kártyával a GTX750-eseket, mondván, hogy még rengeteg játékosnak van ilyenje, és potenciálisan nekik lehet igazán érdekes egy esetleges váltásnál a GTX750. Hát rajtunk ne múljon, elfér a plusz információ a diagramokon, így remélhetőleg mindenki kíváncsiságát ki tudjuk elégíteni Fermi (GTX550Ti) vs. Maxwell fronton. Fussunk is át a mai mezőny táblázatán, mert az nVidiás kártyákon jól látszik, hogy változtak a chipek generációról generációra.

A GTX550 Ti a maga idejében 192 bites memória interfésszel rendelkezett és elsőként használt az nVidia kártyái között aszimmetrikus memória elrendezést, hogy ne 768 vagy 1536MB memória csücsüljön rajta. Az előbbi a konkurencia ellen lett volna kevés, az utóbbi meg drágább kártyákat eredményezett volna. Ezért az első két 64 bites memória vezérlőbe 256-256MB memória kapaszkodott, míg az utolsóba 512. Megvannak a hátrányai az ilyen elrendezésnek, hiszen ha tele van a memória, akkor szinte lehetetlen gondoskodni a tökéletes terheléselosztásról, de az esetek nagy részében jól működött a dolog (pont azért, mert a legtöbb felhasználónál nem volt tele a memória). Aztán jött a következő generáció a Keplerrel, és eleinte azt kell mondjuk, eléggé csalódás volt. Míg a felsőkategóriában nagyon szép eredményeket ért el az nVidia, addig a középkategóriában a GTX660-tól indult be igazán az élet. Ezen később szépített a GTX650 Ti Boost megjelenése, de mára azt teljesen kivonták a forgalomból.

Így néz ki egy referencia GTX750-es

Talán az egyik legfontosabb dolog, amit megfigyelhetünk egyébként a generációváltásnál az, hogy 40 ezer forint alatt akárcsak az AMD, az nVidia is 128 bites adatsínre váltott. Ez még a magasabb memória órajelek mellett is sokszor csökkenő sávszélességet jelentett, ám a Maxwell már erre is gyógyír valamennyire, mivel a belső gyorsítótárak növelése miatt ritkábban kell a memóriához nyúlnia. Ezt leszámítva ha megnézzük, memória fronton az előző generációhoz képest nincs változás, a 650-esek ugyanolyan konfigurációban voltak elérhetőek, mint a 750-esek. Adatbusz, órajel, memória méret, minden stimmel. Az igazi különbség, ami a generációk közötti gyorsulást is hozta, a shader magban található. A GTX550 Ti ilyen szinten kicsit csalóka lehet, hiszen „csak” 192 shadere van, de ne felejtsük el, hogy az egy teljesen más architektúra, és hogy azok a shaderek 1800MHz-en hasítottak, tehát órajelből pótolták az extra feldolgozók hiányát (az AMD már akkoriban is inkább a sok feldolgozós chipeket részesítette előnyben). A Maxwell a 650 Ti-hez képest látszólag visszalépés, de a hatékonyabb architektúra és a magasabb órajel bőven ellensúlyozza a kevesebb shadert, ezt már előző héten is láthattuk. A GTX750 annyival kevesebb egyébként a GTX750 Ti-nél, hogy letiltottak benne egy Maxwell Streaming Multiprocessort (SMM), így 128-cal kevesebb shaderből kell gazdálkodnia és a memória órajele is csökkent, de szerencsére nem sokat. A GPU órajele viszont változatlan, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb különbség a 20%-kal kevesebb shader. Szélsőséges esetben tehát maximum ennyivel lehet lassabb papíron a 750-es a Titanium jelzővel ellátott nagytestvérnél. Majd meglátjuk a gyakorlatban mi a helyzet.

Palit GTX750 (Ti) StormX sorozat

A teszthez megkaptuk a Palit GTX750-es, StormX kártyáit is, amik némi gyári tuningot is kaptak, de még így is a legolcsóbb megoldások között feszítenek. A kártyák úgy néznek ki, mint két tojás: azonos hűtő, azonos NYÁK, csak a némileg karcsúsított GPU különbözteti meg a sima 750-est a testvérétől. Tápcsatlakozó természetesen egyiken sem található, és a hűtést sem kellett túlzásba vinnie a cégnek. A műanyag takarólap alatt csak egy viszonylag kicsi alumínium bordázat található, de ez is elég a 750-esek lehűtésére. A legizzasztóbb pillanatokban sem érte el a GPU a 80 fokot egy jól szellőző házban. Talán majd nyáron, de túlságosan nem aggódnánk.

Az egyetlen dolog, amit nem igazán értettünk a Palit kártyáin, az a videó kivezetések lecserélése. Az alsó DVI port helyét átvette egy Dsub csatlakozó, amivel sokat nem nyertünk, mert a referencia dizájnon átalakítóval ugyanúgy elérhető ez, teljes méretű HDMI-t pedig így se kaptunk. Valószínűleg nem sok embert zavar majd a dolog, de többmonitoros rendszereknél érdemes lehet erre figyelni. A tuningos részlegben majd külön foglalkozunk a Palit kártyák eredményeivel és tuningjával, az összes mérést nem futtattuk le rajtuk.

Tesztgép, fogyasztás, szintetikus tesztek

Tesztkonfiguráció

Alaplap: Gigabyte GA-Z77X-UD3H

Processzor: Intel Core i5-3570k

Memória: 2x4GB Corsair Vengeance DDR3-1866

Grafikus kártyák: Sapphire R7 250 1GB GDDR5, Gigabyte HD7770 1GB GDDR5, Asus R7 260 1GB GDDR5, Asus R7 260X 2GB GDDR5, Sapphire HD7850 2GB GDDR5, Asus R7 270 2GB GDDR5, Gigabyte GTX550 Ti 1GB, Gainward GeForce GTX650 1GB GDDR5, nVidia GeForce GTX650 Ti 1GB GDDR5, nVidia GeForce GTX750 1GB, nVidia GeForce GTX750 Ti 2GB GDDR5, Gainward GTX660 2GB GDDR5

Tápegység: Cooler Master M2 Silent Pro 1000W

Operációs rendszer: Windows 8.1 64bit minden frissítéssel

Driverek: Catalyst 14.1 béta, GeForce 334.67 béta, GeForce 334.69 béta (a GTX750-esekhez)

Megjegyzés: a diagramokon a könnyebb átláthatóság végett csak a régi kártyák új neveit tüntetjük fel (HD7770 = R7 250X, HD7850OC = R7 265).

Üresjáratban nem sok érdekességgel tudnak szolgálni a kártyák. A Radeonok kikapcsolt monitor mellett még csökkentenek pár wattot a fogyasztásukon, de ezt leszámítva nagyon egybe van a mezőny, csak az R9 270-es és a régi GTX550 Ti lóg ki egy kicsit a sorból, de előbbi a legerősebb megoldás, utóbbi pedig a legrégebbi.

Crysis 3 alatt már szépen szétválik a mezőny. Kiderül, hogy a GTX550Ti TDP-je nem véletlenül a duplája a GTX750-esekének, jóval magasabb a fogyasztása, mint az új megoldásoknak. De igazából mindig is tudtuk, hogy a Fermi architektúra nagy étvágyú volt. A GTX750 alá csak az R7 250 tudott bemászni fogyasztás tekintetében, de az nem játszik egy ligában vele, így ez igen szép eredmény.

Érdekességképpen lemértük több játék alatt is az átlagfogyasztást néhány kártyánál. A sorrend igazából sehol sem változik, de a különbségek mértéke igen.

Szintetikus tesztek

Valamiért Extreme módra kapcsolva a Fire Strike tesztet, iszonyatosan leesik a GTX750 pontszáma a többi kártyához képest. Tippjeink vannak miért (szoftver pl.), de a játéktesztek alatt ilyet nem igazán láttunk. Minden egyéb esetben azt hozza a kártya, amit kell, míg a GTX550Ti mindig a sor vége felé kullog. 3DMark alatt még az R7 250 is otthagyja. Most viszont jöjjenek a játéktesztek, úgyis azok mondják el a legtöbbet a kártyákról!

Játéktesztek 1/2

Az első kilenc játékban azt láthatjuk, hogy a GTX750 sok esetben csak annyival lassabb a GTX750 Titaniumnál, amennyivel a memória-sávszélessége kevesebb. A shaderek számának csökkenése nem arányos jelenleg a sebességgel, a legtöbb esetben csak 10% körüli a különbség a két kártya között.

Egyébként magas felbontás ide vagy oda, a GTX550 Ti a sor vége felé kullog minden esetben, még a GTX650-essel is problémái vannak sok esetben. A memória-sávszélesség többlete nem segít rajta, a shader erő manapság sokkal jobban számít.

Játéktesztek 2/2

Ezen a kilenc dián körülbelül ugyanazt láthatjuk, mint az előző kilencen. Egy játékban sem a shader mag a limitáló tényező a GTX750-eseknél, a GTX550 Ti viszont sok esetben a sor végén kullog.

Tuning és Palit eredmények

Tuning eredmények

A Palit kártyák mérései, és tuningjuk

Természetesen ha már egyszer megkaptuk őket, a Palit kártyák sem úszták meg a megmérettetést, ahogy a tuningot sem. A beállítható plusz GPU órajel ezúttal is +135MHz volt, de mivel már az alap órajel is magasabb volt, mint a referencia, így ennyivel előrébb jutottunk. Gyárilag a GTX750 StormX OC órajelei 1085 és 5100MHz, míg a GTX750 Ti StormX órajelei 1085 és 5500MHz. Ez mindkét esetben +60MHz-es mag és effektíve +100MHz-es memória órajelet jelent a referenciához képest.

Mindkét kártya esetében sikerült érvényesíteni a 135MHz többletet, és memória órajelek tekintetében is egész magasra jutottunk (6300 és 6700MHz), de a GTX750 Ti esetében belefutottunk a TDP limitbe. Mivel ez nem növelhető (valószínűleg a tápcsatlakozó hiánya miatt), ezért sok játék alatt eléri a beállított TDP 100%-át a kártya, és a Turbo lejjebb veszi az órajelet. Míg a sima GTX750-es vígan rohangált minden esetben 1363MHz-en teljes Turboval, addig a GTX750 Ti sokszor levette magát 1200-1260MHz-re, így a tuningolt referencia kártyához képest nem értünk el jelentős többletet. Anno, mikor a gyártók bemutatták a GTX750-es megoldásaikat, látszott, hogy lesznek olyanok, amik kapnak extra tápcsatlakozót. Azoknál valószínűleg emelhető lesz a TDP limit is, és tovább lehet menni a tuninggal. Mint a táblázatból is látszik, a GTX660 befogása sem egy lehetetlen feladat, ha jelen esetben nem szabályozta volna le a Turbo a Palit kártyánkat, az könnyen elérte volna a nagyobb kártya teljesítményét.

Verdikt

Szokásunkhoz híven most is elkészítettük az eredmények összesítését, amiből kihagytuk a szintetikus teszteket és a foghíjas eredmények miatt most a Mafia 2-t is.

Aki végignézte a diákat, azt valószínűleg nem éri meglepetésként, hogy a két GTX750-es között csak bő 10%-os különbség van átlagteljesítményt nézve. Eredetileg a GTX750-es az R7 260-as ellenfele lenne, amivel könnyedén tartja is a lépést, de ha végignézünk a magyarországi kínálaton, akkor azt láthatjuk, hogy az R7 260-as ritka mint a fehér holló, és még az ára is R7 260X-es szinten van, így jelenleg nem igazán éri meg vele foglalkozni.

A GTX750-ek vs. R7 260-asok versenyteljesítménye elég szoros, így csak ismételni tudjuk magunkat: a választásnál érdemes lehet figyelembe venni egyéb szempontokat is. Az AMD kártyái már jó ideje azzal kecsegtetnek, hogy majd a jövőben jobbak lehetnek (DX11.2, Mantle, TrueAudio), míg az nVidia kínál pár olyan dolgot, aminek már most is van haszna. Ilyen például a Shadowplay és az alacsonyabb fogyasztás. A PhysX-et csak azért nem soroljuk ide, mert viszonylag kevés játék használja, de úgy néz ki, hogy AMD fronton lehet, hogy a TrueAudio is erre a sorsra jut. Hiába no, ha valami nagyon gyártófüggő, akkor nehéz elterjednie (és TrueAudio még az AMD kártyáin sincs ott mindegyiken).

Érdekességképpen még foglalkozzunk egy kicsit a GTX550 Ti-vel is, mert előző cikkünk fórumtémájában felmerült a kérdés, hogy lehet-e értelme váltani arról az új GTX750-esekre. Nos, reméljük, hogy a fenti diagram megadja a választ: kis költői túlzással azt mondhatjuk a GTX750 Ti vs. GTX550 Ti harcára, hogy előbbi fele annyit fogyaszt és kétszer olyan erős. Még az alap GTX750-es is majd 70%-kal erősebb, mint a korosodó 550-es. Ebben persze benne lehet az is, hogy a drivereket már inkább az újabb generációkra optimalizálják, de a fenti tényeken ez nem sokat változtat. Reméljük segíthettünk a döntésben.

A tesztkártyákért köszönet az nVidianak, és a Ramiris Europe Kft.-nek!