GP107

Menetrendszerűen befutott az Nvidiától a negyedik otthoni felhasználásra szánt Pascal variáns, amivel végre teljessé válik a cég kínálata, a belépőszinttől a csúcskategóriáig mindenre van egy terméke. A GP107-es GPU a GTX1050-es kártyacsaládon mutatkozott be, és akik figyeltek a bejelentésekor, egyből kiszúrhattak egy érdekességet vele kapcsolatban: 14 nanométeres FinFET gyártástechnológiával készül, pont mint az RX-es Radeonok. A váltás hátterében több ok is állhat, a legvalószínűbb az, hogy a legkisebb chipet a lehető legolcsóbban akarta gyártani az Nvidia, de az is előfordulhat, hogy a TSMC gyártósorai már így is tele vannak az erősebb megoldásokkal, és nehéz lett volna helyet szorítani az újdonságnak. Az, hogy ugyanazzal az architektúrával két féle gyártástechnológiát is használ a cég egy nagyon ritka dolog, ami lehetőséget ad nekünk arra, hogy ne csak a rivális architektúrákat hasonlítgassuk, hanem a gyártási folyamat előnyeit-hátrányait is. Papíron persze a 14nm-nek kéne jobbnak lennie: kisebb chip, alacsonyabb fogyasztás, szép órajelek, mennybemenetel. A valóság azonban nem ennyire egyszerű, a nanométerek nem árulnak el egymagukban mindent.

Mielőtt azonban továbbhaladnánk ezen a vonalon, foglalkozzunk egy kicsit magával a GPU-val. A fenti diagram ennyi Pascalos kártya után túl sok izgalmat valószínűleg nem okoz az olvasóinknak, tulajdonképpen ugyanazt látjuk, mint eddig, csak jóval kevesebb feldolgozóval. A GP107-esben két GPC-be rendezve található 6 shader tömb, amik fejenként 128 CUDA magot tartalmaznak, tehát összesen 768-cal számolhatunk. Ez pont annyi, mint ahány aktív egység a GTX950-esekben volt, és kevesebb, mint amennyit az ár szerinti előd GTX960-as fel tud mutatni. Persze ugyanezt láthattuk a GTX1060-asok esetében is, és nem volt belőle probléma, az architekturális újítások és a brutális órajel növekedés mindig helyrerántja az új kártyákat.

A memória vezérlő maradt 128 bites, ebben sincs semmi meglepetés, és ez alá remélhetőleg nem is mennek többé a mérnökök asztali gépekbe szánt kártyáknál, színtömörítés ide vagy oda. Az apró chip fogyasztása papíron képes 75W alatt maradni, ami azt jelenti, hogy akár búcsút is mondhatnánk a tápcsatlakozónak, mégis azt látjuk, hogy a partnerek egy része a tuningpotenciál kiaknázása végett inkább biztosra ment, és rakott egyet a gyárilag túlhajtott kártyáira. Így tett az MSI is, amikor megtervezte a mai nap főszereplőjét.

MSI GTX1050 Ti Gaming X 4GB

A Gaming X változat jelenleg a kínálat csúcsát jelenti az MSI-nél, ez az egyik legdrágább GTX1050 Ti variáns, de legalább érződik is rajta, hová megy az ember pénze. A csomagolás a szokásos erős karton, jól néz ki, de extrákat a kártyán felül hiába keresünk benne. Azon viszont az aktuális Twin Frozr kicsinyített változata várja, hogy felpöröghessenek a ventilátorai, úgyhogy borítékolható volt, hogy nem lesz gond a hangerővel, és szerencsére így is volt. Silent beállítás mellett még agyontuningolva sem érte el a fordulatszám az 1000 rpm-et, és a GPU közben hűvös maradt. Oké, ekkora hőtermelést nem nagy ördöngösség hűteni, de sajnos sokszor láttuk, hogy ebben a kategóriában a gyártók megelégszenek egy minimálbordával és egy apró ventilátorral, ami pár hónapon belül már visítani fog.

Az MSI nem gondolta túl a kimenetek választékát, mindenből van egy: DVI, HDMI, DisplayPort. Ez a felhasználók nagy részének valószínűleg pont elég is, ez nem az a kategória, amire az ember a monitoron kívül VR headsetet is dug, a TV-nek meg ott a csatlakozó. A Gaming X modell egy hattűs PCI-E tápcsatlakozót kapott a NYÁK-ja sarkába és gyárilag úgy közel 10%-nyi tuningot. Nézzük meg gyorsan, hogy kik ellen kell meccselnie, és jöhetnek is a tesztek.

A mezőny, tesztgép, fogyasztás

A GTX1050 Ti-k ára 50 és 60 ezer forint között mozog majd a következő hetekben, úgyhogy a konkurenciát tekintve beékelődnek az RX40 és RX470 közé, házon belül pedig az egykor slágertermék GTX960-ast váltják valamivel a 3 gigás GTX1060-as alatt. Sajnos a sima, „Ti” jelölés nélküli változatokra még várni kell 1-2 hetet, így azokat nem tudtuk szerepeltetni a mostani tesztben, de ahogy lehetőségünk nyílik rá, lerántjuk azoknak a képességeiről is a leplet, és bővítjük a mezőnyt a GTX950-essel is, amit leváltani jöttek.

És itt most kanyarodjunk egy kicsit vissza a gyártástechnológia váltáshoz. Jól látható, hogy a GTX1050-esek órajelei a közelében sincsenek az eddig megszokottaknak, úgyhogy a kártya kézbevétele előtt az volt az első gondolatunk, hogy a 14nm-es FinFET mellett lehet nem olyan fürgék a Pascalok. Aztán láttuk, hogy a terhelés alatt az MSI kártyája simán 1800 MHz környékére repült és egy kicsit megnyugodtunk, majd a tuning alatt kiderül mire képesek az újdonságok. Eddig az volt a jellemző a Pascalos GPU-kra, hogy 2050-2100 MHz-ig lehetett húzni őket, szinte minden gond nélkül (ez a valós boost órajel, nem összekeverendő az alap, vagy a specifikációkban megadott boost órajellel, mert azokhoz képest tudjuk, hogy nagyon impozánsnak hat).

Tesztkonfiguráció

Alaplap: Gigabyte GA-Z77X-UD3H

Processzor: Intel Core i5-3570k

Memória: 2x4GB Corsair Vengeance DDR3-1866

Grafikus kártyák: nVidia GTX750 Ti 2GB, MSI GTX1050 Ti Gaming X 4GB, ASUS STRIX GTX960 4GB, eVGA GTX1060 3GB, MSI R7 370 Gaming 4GB, ASUS STRIX R9 380 4GB DC2OC, ASUS STRIX RX460 4GB, MSI RX470 Gaming X 4GB

Tápegység: Cooler Master M2 Silent Pro 1000W

Operációs rendszer: Windows 10 64bit minden frissítéssel

Driverek: GeForce 375.57, Radeon Software 16.10.2

Megjegyzés: Az összes gyárilag tuningolt kártyát visszaállítottuk referencia órajelekre, már amennyire ez manapság lehetséges (a BIOS TDP kerete is beleszól a boost órajelek alakulásába). A GTX1050 Ti esetében egyelőre tippelnünk kellett az eddigi tapasztalataink alapján, hogy ez mit jelent, így lehet, hogy egy kicsit alul- vagy felülteljesít, de valószínűleg hibahatáron belül voltunk.

Mint az látható, egy combosabb GTX1050 Ti még referencia órajelek használata mellett is neccesen fér be a 75 wattos keretbe, nem véletlen a plusz tápcsatlakozó, e nélkül valószínűleg a tuningpotenciál is csökken. Ezt leszámítva azonban nem lehet okunk panaszra, ha hozza azt a teljesítményt a kártya, amit az Nvidia elvár tőle, akkor ez tökéletes így.

A legnépszerűbb szintetikus tesztprogramban lazán hozza a GTX1050 Ti a GTX960 teljesítményét, sőt, még túl is teljesít rajta. Fire Strike alatt gyári tuninggal az R9 380 szintjén van, ami nem egy rossz kiindulási alap. Az viszont már itt látszik, hogy a legnagyobb veszélyt nem a múlt jelenti a kártya számára, hanem a jelen. Az RX470-GTX1060 3GB duó elég erősen a fejére nőhet.

Játéktesztek 1/2

A tesztek első feléből az látszik, hogy nagyságrendileg a GTX960 szintjén van az újdonság, ami árban rendben van, de azért egy kicsit többre számítottunk.

Játéktesztek 2/2

Ez a hat játék se hozott változást, maradtunk körülbelül a GTX960-as szintjén. A GTX750 Ti a Warhammer alatt DX11 módban futott.

Tuning és verdikt

Tuning

Most pedig következzen egy kis túlhajtás, mert mi nagyon kíváncsiak voltunk, mire képes a Pascal 14nm-en. A következő eredmények születtek:

Silent mode-ban túlhajtva a kártyát beállt fix 1848MHz-re a Boost órajele. Ez volt az az órajel, amit még betonstabilan bírt, miközben hűvös maradt a GPU és a ventilátorok is 1000 rpm alatt maradtak. OC módban sem jutottunk sokkal tovább (bő 1900MHz megvolt), de azt használva a ventik feljebb tekertek, teljesen feleslegesen, külön kellett szabályozni őket, ezért a minimál többletért nem biztos, hogy megéri a dolog. A GTX1060-as eléggé befoghatatlannak tűnik, de tekintve, hogy az mennyivel több shaderrel rendelkezik, és simán hozza ezeket ez órajeleket (sőt), ez talán annyira nem meglepő. Az viszont igen, hogy ha nem is sokkal, de az újdonság le van maradva az átlag Pascaloktól, esélytelen volt 2GHz fölé húzni. Úgy látszik, ha minimálisan is, de a Samsung 14nm-es FinFET gyártástechnológiája alulteljesít órajel fronton.

A memória tuningja érdekesen működött, ugyanis a 8100MHz-et csont nélkül vitte, de e fölé nem volt hajlandó menni, a kártya BIOS-a mindegy mit állítottunk be, visszarántotta 8100MHz-re a RAM-ot.

Verdikt

A tesztek után valószínűleg senkit sem lep meg, hogy egy referencia órajeleken ketyegő GTX1050 Ti körülbelül a GTX960-as szintjét hozza, legalábbis ezen játékok alatt. Fontos megyjegyezni azonban, hogy a GTX960-asból is 4 gigás példányt használtunk, mert a beállításaink túlságosan lehúzták volna egy 2 gigás teljesítményét. Egyedül a GTX750 Ti volt így 2 gigás a mezőnyben, és Batmanben így is csökkentenünk kellett a textúraminőséget egy fokkal neki, hogy ne legyen képregény (a nagyobb kártyákon kitesztelve ez egyébként kicsit szól csak bele az fps számba, inkább a memória mennyisége limitáló csak).

Mondjuk a GTX1060 3GB miatt már alapból visszafogtuk egy kicsit az újabb játékok textúrabeállításait, mert például a Deus Ex és a Rise of the Tomb Raider borzasztóan eszik a memóriát, ha a legjobb textúrákra vágyunk. Szerencsére ezek általában 1080p feletti felbontások esetén nyernek igazán értelmet, így a legtöbb esetben nem jelent problémát a csökkentés most, de ettől még tartjuk, hogy egy ilyen erős kártyára nem szerencsés 3GB memóriát pakolni. Vicces, hogy most ugyanaz a helyzet állt elő, amit az AMD már prezentált az előző generációban: hogy a gyengébb kártyán több memória van (Fury sorozat 4 gigával, R9 390-esek 8-cal).

Visszatérve a GTX1050 Ti-re, nem túl egyszerű a helyzete, mert árban a GTX1060 és az RX470 legolcsóbb példányai már bementek 70 ezer forint alá, tehát úgy átlagosan csak 30%-kal drágábbak az újdonságnál. Ha a 1050-eshez még hozzávesszük a gyári tuningot, akkor is csak jó indulattal nézve van árban, de aki teheti, annak megéri kifizetni a többletet a két erősebb kártyára, amik nagyon hasonló sebességszintet képviselnek. Sok apróság alapján lehet dönteni ott, a Radeon például több memóriából gazdálkodik (ami azért nem rossz előny), a GeForce meg kevesebbet fogyaszt, szóval egyéni preferencia kinek mi a fontosabb.

Saját árszintjén viszont egyelőre a GTX1050 Ti az úr, ez nem kérdés, az AMD-nek nincs rá normális alternatívája, és a GTX960-hoz képest megvan az az előnye, hogy alapból 4GB-os, jobban tuningolható és hát a Pascal minden előnyével érkezik (alacsony fogyasztás, nagyon jó multimédiás képességek, stb.). A sima GTX1050-es még egy kicsit megkavarhatja a dolgokat, mert ha csak a specifikációjából matekozunk, simán le kell nyomja az RX460-ast, aminek valószínűleg nem véletlenül csökkentette az AMD az árát, de biztosat csak az első kártyák befutása tudunk mondani. Amint a kezünkbe kaptunk egy 1050-est, megmutatjuk mire képes.