GF116
Az nVidia folytatja a GPU-inak ráncfelvarrását, így előző hónapban a két GPU-s szörnyeteg, a GTX590 mellett a GF106 is utódot kapott GF116 néven, és bemutatkozott a GTX 550 Ti. Tekintve hogy elődje GTS volt és Titanium utótagot sem kapott, így egy kicsit furcsa majdnem ugyanazt kínálni magasabb órajelen, ennyire elrugaszkodva az eredeti elnevezéstől. A marketing hatalma ugye, és ez még csak a jéghegy csúcsa. Lássuk miről szól a GF116-os GPU.
A kép ismerős lehet, hiszen a GTS450-nél is hasonlót láttunk, az egyetlen különbség az, hogy most nincs letiltva egy ROP blokk, és a hozzá tartozó memóriavezérlő. Ennek köszönhetően 16 ROP helyett 24-gyel számolhatunk, a memóriához pedig már 192 biten csatlakozik a GPU, nem 128-on. A shader mag belseje változatlan, most is 192 shaderrel számolhatunk, amiket egyetlen GPC-be tömörítettek. A sebesség növelésének forrása ezért főleg az órajel, mert már a GTS450-nek sem voltak komoly memóriaproblémái, így a nagyobb sávszélességből valószínű, hogy nem sok esetben fog profitálni a kártya, főleg ha 768MB-nál többet használunk a memóriájából. Itt álljunk is gyorsan meg egy pillanatra. 768-nál többet? Igen, a referencia GTX 550 Ti-k 1GB-nyi memóriával érkeznek, de ehhez egy kis trükkhöz kellett folyamodnia az nVidiának.
Az alaplapunknál már jó ideje megszokhattuk, hogy nem csak azonos méretű memória modulokat pakolhatunk a foglalatokba. Ha épp úgy jön ki a lépés, akkor lehet egymás mellett például egy 1GB-os és egy 2GB-os modul is akár, de a legjobb mégis az, ha azonos méretűek a modulok, mert akkor ugyanolyan terhelést kap mindegyik memória csatorna. Pont ez utóbbi miatt eddig a videókártyáknál is megszokott volt, hogy a memóriavezérlő szélességéhez szabják a felpakolt memória mennyiségét. Az AMD vezérlőinek szélessége mindig 2 hatvány (64, 128, 256), míg az nVidia már egy ideje órajel helyett megpróbálja több vezérlővel lefedni a GPU-k sávszélesség igényeit, így születhettek meg a például 384, 320 és 192 bites vezérlők. Általában egy-egy memória chip 32 biten csatlakozik a GPU-hoz, így annyi chipre van szükség, mint a memóriavezérlő szélessége osztva 32-vel: 128 bit esetén négyre, 192 esetén hatra. Ennek köszönhető az, hogy a kisebbik (192 bites) GTX460-as 768MB-os, hiszen ha 1Gb-es (128MB-os) memóriachipeket aggatnak rá, akkor ez jön ki, ha pedig drágább, 2Gb-eseket, akkor 1536MB. Manapság azonban már vannak esetek, amikor a 768MB kevés lehet, és marketing szempontból sem mindegy, hogy a mi kártyánkra 768MB van-e írva, vagy 1GB, mint a konkurenciáéra. A GTX550 memóriavezérlője is 192 bites, így a legjobban a 768MB-nyi vagy az 1536MB-nyi memória mennyiség passzol hozzá, de utóbbi felesleges plusz kiadás lenne abban az árszegmensben, ahova szánták. Logikus választás lenne tehát a 768MB, mégis 1GB került a kártyára, így:
Az nVidia felrúgva a szabályokat, két memóriavezérlőre 128MB-os chipeket aggatott, a harmadikra pedig 256MB-osakat. Így rá lehet írni a dobozra, hogy 1GB-os a kártya, és valóban annyi is lesz, viszont ezért azt az árat kell fizetni, hogy iszonyatosan ingadozni fog a memória sávszélessége. Több megoldás is létezik arra, hogy ilyen esetben hogyan osszuk szét az adatokat a meglévő memória mennyiségben, és bár nem tudjuk, hogy ezekből az nVidia mit használ (vagy mik közül válogat alkalmazástól függően), de valószínű, hogy egyenletesen osztják el a három memóriavezérlőre a terhelést. Ha így van, akkor 768MB-os kihasználtságig nincs gond, a kártya teljes sávszélességgel működik, utána viszont, ha hozzá kell férni az e feletti részhez, csak egy memóriavezérlő fog dolgozni, ezáltal harmadolva a sávszélességet. Más elosztási metódust használva pedig alapból elérhetetlenné válik a maximális sávszélesség, de legalább végig dolgozik mindhárom vezérlő (pl. amikor méretarányosan osztják el az adatokat, a 256MB-os chipekbe alapból több kerül). A végeredmény mindenképpen ingadozó, kiszámíthatatlan teljesítmény, és plusz egy gond a szoftvermérnököknek, hiszen ezt driverből szabályozni kell.
A mezőny, a kártya és a tesztkörnyezet
Ezzel át is rágtunk mindent, amit a GF116-ról tudni érdemes, lássuk a mezőnyt, és hogy hogyan viszonyul hozzá a GTX550 Ti:
Az előző oldalon már írtuk, hogy a GTS450-hez képest a teljesítmény növekedés főleg az órajel emelése miatt lesz valószínűleg tetten érhető. Ez 15%-ot jelent, ha e fölé kerülünk, akkor a memória-sávszélesség is segítette az új kártyát az előrelépésben. A héten megjelent HD6790-en kívül az egyértelmű konkurenciája a GTX550-nek a HD5770-es, ami már nem egy mai darab, viszont ennek megfelelően az ára egyre lejjebb kúszik, már vannak 1GB-os példányok 30 ezer forint alatt.
Asus GTX 550 Ti DirectCU TOP
A nálunk járt kártya az Asus színeiben érkezett, méghozzá gyárilag megemelt órajelekkel (975MHz). Mivel mi a referencia kártya teljesítményére voltunk kíváncsiak, így visszavettük a kártyát 900MHz-re. A hűtés ezúttal is az Asusnál szokásos DiretCU volt, a hangját csak FurMarkos terhelés alatt lehetett komolyabban hallani, ekkor 77 fokig ment fel a kártya, ami jó érték (játékok futtatása közben 70 alatt volt). A kimenetek között egy DVI, egy D-sub és egy HDMI csatlakozó van.
Tesztkonfiguráció
Alaplap: Gigabyte X58A-UD3R
Processzor: Intel Core i7-930
Memória: 3x1GB Kingmax DDR3-1333
Grafikus kártyák: A táblázatban szereplő kártyák, mind referencia órajeleken járatva
Tápegység: Corsair TX650
Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium 64bit minden frissítéssel
Driverek: Catalyst 11.2, GeForce 266.58 (GTX460), GeForce 266.66 (GTX560), 267.59 (GTX450 és GTX550)
A fogyasztási értékek nagyban függnek attól is, hogy melyik gyártó melyik kártyájáról van szó, és ezúttal elég vegyes mezőnyt sikerült beszereznünk, így a különbségek is nagyobbak a kártyák között. Ettől függetlenül terhelés alatt fel lehet állítani egy sorrendet: a Radeonok még mindig kevesebbet esznek a teljesítményben velük azonos GF-eknél, míg üresjáratban nagyon egyben van a mezőny, mindegyik versenyzőnek nagyon jó az energiamendzsmentje. Jöjjenek hát a tesztek!
Tesztek
Kezdjük a szintetikus tesztekkel. 3DMark Vantage-ben még mindig erősek a Fermi alapú GF-ek a GTX550 is hozza a kötelezőt. Evezzünk egy kicsit fejlettebb vizekre.
A 3DMark11 alatt már megváltozik a sorrend, a HD5770 és a GTX550 Ti helyet cserélnek, akármelyik beállítást is nézzük a teszteltekből. Vegyük akkor úgy, hogy eddig egálban vannak. Most pedig lássunk pár olyan alkalmazást, amivel játszanak is az emberek, nem csak nézik őket.
Resident Evil 5 alatt a GTS450 ugyanúgy teljesít, mint a HD5750, de a GTX550 egy kicsit képes a HD5770 fölé emelkedni. Ebben a játékban például jól jön a nagyobb sávszélesség.
Igen, már van Crysis 2, de mikor a tesztek egy része készült még nem volt belőle végleges tesztpéldányunk, így maradt az előd. Ebben fej-fej mellett haladnak a riválisok, és úgy néz ki, hogy sávszélesség különbség ide vagy oda, a Radeonok jobban viselik az élsimítással járó plusz terhet.
A Lost Planet 2 DX11-es rendererje elég csúnyán favorizálja a GeForce-okat, a Radeonok sebessége borzasztóan visszaesik a váltás után. Sajnos ezen a felbontáson egyik olcsóbb kártyán se játszható jól a játék DX11-gyel, de anélkül ragyogóan megy bármelyiken (és igazából a DX11 itt se éri meg igazán, érdemes megnézni pár screenshotot).
Tesztek folyt.
Stalker alatt megint körbetáncolják egymást a riválisok. Összességében a GTX550 erősebb, mint a HD5770, de a különbség nagyon apró.
AVP alatt sem látni sok érdekeset, megint fej-fej mellett halad a GTX550 a Radeon HD5770-nel.
Az FF XIV még mindig a Radeonokat szereti, a sorrend itt sem meglepő.
A World in Conflict eléggé sávszélesség igényes, ez jól jön a GTX550-nek, végre egy kicsit el tud lépni a HD5770-től.
Ezt a diagramot már-már kár kommentálni.
A JC2 újabban szereti a GF-eket, ez látszik is az eredményeket. Még egy jó pont a GTX550-nek.
Összegzés
Akkor hát összesítsünk, lássuk mit mutatnak a számok a GTX550-nel kapcsolatban:
Hogy egy kicsit árnyaljuk a képet: ha csak a 10%-nál nagyobb fölényeket nevezzük győzelemnek, akkor a GTX550 Ti két játékban nyert, a többi döntetlen volt, ezért a kis különbség a HD5770 és közötte. Ebben azonban még nincs benne az, hogy mi van ha 768MB feletti adatmennyiséggel kell foglalkoznia a memóriavezérlőnek (szerencsére még viszonylag kevés játék igényli ezt). Mivel az nVidia driverproblémákkal is magyarázta a Dragon Age 2 DX11 módjában felmutatott teljesítményt, így kihagytuk a tesztből, de egyszer még elővesszük a magas felbontású textúra pakkal karöltve, hogy lássuk, mi történik. Addig is elemezzük az eddig látottakat, de most már hozzávéve a kártya árát is.
Az olcsóbb GTX550 Ti-k úgy 38 ezer forint környékén vannak (induláskor ennél is drágábbak voltak), ami viszont egybeesik a GTX460 768MB árával. Elég egy pillantást vetni a fenti diagramra, hogy levonjuk az egyértelmű következtetést: ennyiért borzasztó vétel ez a kártya. Ráadásul ha a házon belüli konkurencia nem lenne elég, még ott vannak az AMD kártyái is. 1GB-os HD5770-et kb. 10 ezer forinttal olcsóbban lehet szerezni, ami nagyon sok ebben az árszegmensben, főleg ha azt nézzük, hogy majdnem ugyanazt a teljesítményt mutatja fel. A 40-esek alján pedig már HD6850-ek is vannak, és ettől válik igazán megmosolyogtatóvá a kártya ára. Mindezzel azonban még meg tudtunk volna békélni, nem először fordul elő, hogy a teljesítményéhez képest túláraznak egy kártyát, azonban ezúttal a marketingesek lenyomták szkanderban a mérnököket és érvényesült az akaratuk, hogy eladják a terméküket ezen az áron. GTX besorolás? Titanium jelölés? Félig hasznos 1GB memória? Felénk ezt parasztvakításnak hívják.
A kártyákat az Asus magyarországi képviseletétől, a Cédrus Kft.-től és a Ramiris Europe Kft.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!
