Az elmúlt fél évben az Nvidia szép fokozatosan bemutatta az összes sugárkövetéses RTX 2000-es kártyáját, de az a helyzet, hogy hiába várták sokan a legkisebb 2060-ast, az árazását tekintve még az is a felsőkategóriába tartozik (bár az új, magasabb áraknak köszönhetően lehet át kéne rajzoljuk a határokat lassan). Nagyon hiányzott tehát egy vérbeli középkategóriás megoldás, ami leváltja az utóbbi évek egyik slágertermékét, a GTX 1060-ast. Utóbbi talán a legnagyobb példányszámban eladott kártya az előző generációból, és nem véletlenül, abban az ársávban mozog, ahol a legtöbben választanak kártyát maguknak.Az új középkategóriás GTX széria érkezése tehát sok játékosnak lehet örömhír, mert átrendezheti kicsit a piacot. Az már sajnálatosabb, hogy az ellenfelének szánt Navi alapú Radeonok a legfrissebb hírek szerint késnek, úgyhogy megint viszonylag kényelmes pozícióba kerül az Nvidia, nem valószínű, hogy a következő hónapokban változtatna majd az induló árakon.

A GTX 1660 Ti a TU116-os GPU-ra épül, ami bár Turing architektúrás, megfosztották az RT és Tensor magoktól, tehát azok a pletykák hamisak voltak, amik arra utaltak, hogy utóbbiak megmaradhatnak. Az Nvidia mérnökei inkább a költséghatékonyságra mentek rá, szemben az RTX szériával, ami elég méretes chipekre épül. A méretes gyorsítótárak és az architektúraváltás még így is bőségesen megnöveli a tranzisztorok számát, a TU116 mérete közel van a GP104-eshez, amire az előző generációs GTX 1080-as is épül, és abban 2560 shader van.

Mire ment el az a rengeteg plusz tranzisztor akkor? Nos, a fejlettebb shadermagra és a nagyobb, közös gyorsítótárakra. A TU116 CUDA magjai képesek dupla sebességgel FP16-os számításokat végezni, és ami még ennél is fontosabb, párhuzamosan lebegőpontos és egész számos műveleteket végrehajtani. Ez önmagában lehet nem hangzik olyan érdekesnek, de ahol ki lehet használni, ott tetemes gyorsulást hozhat, láthatunk is majd erre példát a mérések között. Az Nvidia szerint a GTX 1660 Ti jó esetben akár 50%-kal is gyorsabb lehet, mint a GTX 1060-as, és az már nagyobb előrelépés, mint amekkorát bármelyik RTX-nél láthattunk az előző generációhoz képest. Mindjárt kiderítjük mi igaz ebből, de előbb vessünk egy pillantást a nap főszereplőire.

A tesztbe belevettük az összes releváns középkategóriás kártyát, ami mostanában kapható, úgy 50-től 150 ezer forintig lefedtük a palettát.

Ahogy az a specifikációs táblában is látható, a GTX 1660 Ti 20%-kal több shadert kapott, mint az elődje, miközben hasonló órajeleken teker, így legalább ennyi előrelépésre számíthatunk tőle. A memória-sávszélesség 50%-kal lett magasabb, hála a 12 GHz-es GDDR6-os memóriachipeknek, és ez valószínűleg bőven elég, hogy kiszolgálja a kártyát (azért persze túlhajtással kipróbáltuk tényleg így van-e).

Két GTX 1660 Ti landolt nálunk pár napja, ezeket használtuk a mai teszthez. Az Asus és az MSI is a csúcskártyáját küldte el nekünk.

Asus GTX 1660 Ti STRIX OC 6 GB

Akárcsak a GTX 1060-as STRIX változata, a GTX 1660 Ti-é is kicsit túltoltnak tűnik. Brutális méretű hűtő feszít a középkategóriás GPU felett, és három ventilátor gondoskodik a meleg elfújásáról. A kártya túlnyúlik a második foglalaton is, szóval ne akarjon senki szorosan mellépakolni semmit, és magasabb is, mint az átlag. Cserébe még szana-széjjel húzva sem ment 65 fok fölé, érződik, hogy ezt a hűtést nagyobb vadra tervezték, de a maximalisták lecsaphatnák rá a 1660 Ti-n is. A hűtésnek alacsony fordulatszámon nálunk volt egy kis kerregő motorhangja, de gépházba téve ebből már nem hallatszott semmi. (Igazából ha a tesztgép nem lenne mellettem az asztalon, valószínűleg fel se tűnt volna.) Ezt leszámítva azt kell mondjuk, hogy nagyon halk a kártya, 1500 felett sosem láttuk a ventilátorok fordulatszámát.

Az Asus érdekes módon dobta a 3 DisplayPort és 1 HDMI felállást, és 2-2-re cserélte, aminek biztos lesz, aki örülni fog, mert viszonylag ritka a több HDMI-s kártya. A STRIX OC természetesen gyári tuningot is kapott, ahogy a nevében is benne van. A maximális boost órajele nálunk 1980 MHz volt, de minimális eltérések lehetnek a kártyák között.

A világítása állítgatható és ki is kapcsolható, ha valaki nem vágyik rá, de nem egy vakító megoldásról van szó szerencsére.

MSI GTX 1660 Ti Gaming X 6 GB

Az MSI legerősebb GTX 1660 Ti-je a STRIX mellett még kicsinek is tűnhet. A kétventilátoros, kompaktabb hűtés ugyanolyan jól teszi a dolgát, még tuning alatt sem értük el a 70 fokot, és erről is elmondható, hogy nagyon halk. Még több órányi izzasztás után sem kezdett el üvölteni, érződik, hogy ez a hűtés is képes jóval erősebb kártyák hőmérsékletének kordában tartására. Én speciel nem vagyok egy nagy RGB led rajongó, de a Gaming X halvány csíkjai nagyon ízlésesek lettek. Mondjuk riser kártya nélkül nem fog látszódni belőlük semmi. Az MSI egy fémlapot is mellékel a kártya mellé, amit a szomszédos slotok fölé rakhatunk, és így a sárkányos logóval együtt csinálhatunk vagány kinézetet, ha riser nélküli plexis/üveges házunk van.

A Gaming X kimeneteinél már a szokásos három DisplayPort, egy HDMI felállást látjuk. Gyárilag ez a kártya is kapott egy ~100 MHz-es tuningot, a mért legmagasabb órajel 1965 MHz volt nála, ami azt jelenti, hogy kb. egy szinten van az Asus megoldásával, viszont a mérete miatt kisebb és közepes gépházakba is ajánlható. Az Asusnál érdemes másik széria után nézni, ha már útban lenne a merevlemezek helye.

Tesztkonfiguráció

Megjegyzés: a gyárilag tuningolt kártyákat visszaállítottuk a teszt idejére referencia órajelekre. Kivételt képezett ez alól a GTX 1660 Ti, mert sajnos máig nem lehetett tudni, hogy a túlhajtás nélküli változatok milyen maximális Turbo órajellel működnek. Ezt kérjük vegye figyelembe mindenki a grafikonoknál! Ezen felül, mivel az Asus STRIX OC és az MSI Gaming X eredményei fél százalékon belül voltak egymáshoz képest, ezért csak egy néven szerepel a diákon a GTX 1660 Ti.

Fogyasztását tekintve az új kártya üresjáratban körülbelül ott van, ahol az elődei, de az annyira nem nagy meglepetés. Az annál inkább, hogy terhelés alatt sem szakad el a GTX 1060-astól, mindössze pár wattal eszik többet. Persze a TDP értékből erre akár számítani is lehetett, de a 120 W kicsit hihetetlennek tűnt elsőre.

A szintetikus tesztekből az derül ki, hogy modern terhelésformák alatt brutálisan jól teljesít az elődjéhez képest a GTX 1660 Ti, VRMarkban csak az RTX 2060-as képes felette végezni a mezőnyből, és még a GTX 1070-es is viccesnek tűnik mellette.

Játékok alatt már természetesen kicsit más a kép, minden attól függ, hogy milyen motorral van dolgunk. Az Assassin’s Creed beépített benchmarkja elég széles skálán dobálja az eredményeket GeForce-ok alatt, ezért lehet, hogy a jövőben hanyagolni fogjuk, és a Wolfenstein II képi hibáit máig nem sikerült javítania az Nvidiának, ami szomorú, mert a Turing adaptív shader technológiája sok fps-t hoz a konyhára. Ha mindez nem lenne elég, a GeForce driverek máig hadilábon állnak a DX12-vel, a Division és a Total War is előszeretettel fagyogat DX12 alatt.

Túllépve ezeken a problémákon viszont azt láthatjuk, hogy modern motorok alatt tényleg elérhető az 50%-os előrelépés a GTX 1060-hoz képest, és ez már szép eredmény. Példának ott van a Shadow of the Tomb Raider, ami a gyorsulásnak hála High beállításon még 1440p-ben is képes 60 fps-sel futni a GTX 1660 Ti-vel, 1080p-ben pedig nyugodtan nyúlhatunk a maximális beállításokhoz is.

A 3 GB-os GTX 1060-asnál vannak még érdekes eredmények, mert néha egyszerűen kifogyott a memóriából. A Wolfenstein alatt maximális beállítások mellett egyszerűen feladta a harcot, és a memóriazabáló Deus Ex is kicsinálta az utolsó tesztben. Ezen felül ahol 10%-nál nagyobb különbség látható még közte és a 6 GB-os példány között, az azt jelenti, hogy néha leállt egy kicsit gondolkodni (textúrákat töltögetni). 1080p alatt szerencsére nagyon ritkán találkozni ilyesmivel, és valószínűleg a legtöbben ezen felbontás mellé választották társnak.

Turing tuning

Bár már gyárilag feltekerték mindkét kártyát, megnéztük, hogy hol vannak a végső határaik. Akárcsak az RTX-eknél itt is 2100 MHz-nél futottunk bele egy falba mindkét kártya esetében. Papíron az Asus minimálisan nagyobb tuningot bírt el, de ez a valóságban annyit tett, hogy tovább tartotta meg a 2100 MHz-es órajelet, köszönhetően annak, hogy nagyobb TDP keret volt beállítható nála (120% az MSI 107%-ával szemben). A különbségek így is marginálisak lettek, nincs 1% különbség a két kártya között.

A GPU-nál sokkal meglepőbb volt a memória tuningja, ugyanis simán elmentünk 14 GHz-ig. Bár nem szedtük szét a kártyákat, jó eséllyel az Asus és az MSI is 14 GHz-es chipeket használ a legdrágább termékein. Csak azért maradtunk végül a 13,5 GHz-es beállításnál, mert a TDP keret miatt a GPU órajele sínylette meg a 14 GHz-et, és mint kiderült, nem a memória-sávszélesség a limitáló tényező.

Verdikt

Itt az ideje ítéletet mondani, de mielőtt megtesszük, összesítsük az eddigi eredményeket (felbontásonkénti változat a galériában).

Ahogy nő a felbontás, úgy lesz nagyobb a különbség a GTX 1060 és a 1660 Ti között, ha nem is sokkal. Valószínűleg 4K-ban már a sávszélesség beleszól keményen az eredményekbe. Mivel most már tudjuk, hogy körülbelül hol lehet az alap GTX 1660 Ti-k órajele, egy becsült eredményt is tettünk a diagramba arról, hogy mire lehet képes egy túlhajtás nélküli változat, de ha lesz lehetőségünk, frissítjük majd a diákat új mérésekkel.

Addigis induljunk ki abból, amit ma láttunk. A GTX 1660 Ti nagyságrendileg a GTX 1070 szintjén van, ami szép eredmény, mert az árát tekintve az RX 590-es ellenfele, és azt könnyen beelőzi 10%-kal, miközben feleannyit fogyaszt és már az új videómotort használja. Az olcsóbb RX 590-esek mondjuk pont annyival kaphatóak alacsonyabb áron, mint amennyivel gyengébbek, szóval az ár-teljesítmény arányuk még mindig rendben van, de az egyetlen igazi előnyük a +2 GB memória maradt, amire nem biztos, hogy szükség van ezen a teljesítményszinten. Legalábbis aki 1080p-re keres kártyát, az még egy ideig ellehet 6 GB-tal (sőt, igazából 1440p-ben is elég, ha nem tolunk mindent maxra).

A GTX 1660 Ti-ben tehát megvan a potenciál, hogy új slágertermék legyen, hiszen a legolcsóbb példányai már most, a megjelenés napján majdnem benéztek 100 ezer forint alá, ami valószínűleg sokaknak lélektani határ. Alatta egyelőre marad az a képlet, mint eddig, a Radeonok egy kicsit gyorsabbak, és több memóriájuk van, tehát az RX 570 és RX 580 még mindig jobb vétel, mint a GTX 1060-asok, amik addig biztos velünk lesznek, míg nem lesz olcsóbb variáns a GTX 1660 Ti-ből (mondjuk egy Ti nélküli változat), vagy meg nem érkezik az egyre több pletykában felbukkanó GTX 1550.

Kiindulva a mostani Radeonok teljesítményéből, a Navinak nem kell óriási előrelépést hoznia, hogy versenyképes maradjon a GeForce-okkal a középkategóriában, de ahogy a bevezetőben is említettem, sajnos az aktuális hírek szerint ősszel eshet be leghamarabb. Márpedig ha az Nvidia addig piacra dobja az olcsóbb kártyáit is, akkor teljesen letarolhatja a piacot a Navi érkezéséig.

A kártyákat az Asus és az MSI képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!