1. oldal

A videojátékok mesemondója, vagyis a Telltale már valósággal futószalagon szállítja nekünk az interaktív sorozatokat. Jelenleg kettő fut éppen, ezek közül az egyik a mai cikkünk alanya, míg a másik a Gearbox kooperatív shooterének univerzumában játszódó Tales from the Borderlands. Már fel sem sorolom a rengeteg - általunk is tesztelt - címet, vannak köztük képregények, filmek és tévésorozatok alapján készült darabok, ha eddig nem hallottatok róluk, ott a lista a Borderlands cikk elején.

Az új Game of Thrones széria a fejlesztőktől megszokott 5 helyett 6 részes lesz és egy olyan mellékszálat bont ki, ami a könyvekben, pontosabban a Sárkányok táncában is csak említés szintjén szerepel, a sorozatban pedig egyáltalán nem. Ettől függetlenül ami innentől következik, az komoly spoilereket tartalmaz azok számára, akik még nem nézték meg az HBO sorozatot, vagy olvasták a könyveket. A Telltale játékban az északi Forrester házzal ismerkedhetünk meg közelebbről, akiket súlyosan érintett a Starkok bukása, hiszen azok hűbéresei voltak. A sztori a „Red Wedding” napján kezdődik, mely eseményen komoly számban jelen voltak a Forresterek is, mint a Starkok szövetségesei, így a Freyek árulása nekik is óriási csapás volt. Mivel a család a stratégiai fontosságú „ironwood” kitermeléséért és megmunkálásáért felel, ezért innentől borítékolható, ha nem helyezkednek ügyesen, hamar feláldozható játékszerré válnak a nagy házak halálos játszmájában.

A Telltale-től nem megszokott módon ebben a játékban nagyon sok szereplőt irányíthatunk, többségében persze Forrestereket. Ennek oka abban keresendő, hogy maga a Trónok harca sem egyetlen központi karakterre épít, és mint tudjuk, Westeros földjén egyetlen lélek sincs biztonságban, legyen bármilyen erős férfi, vagy álljon mögötte bármennyi „hűséges” szövetséges. A sok „főszereplő” másik nagy előnye, hogy változatos helyszíneket tudtak szerepeltetni. A Forresterek többsége nyílván a székhelyükön, Ironrathon tartózkodik, de van egy száműzött fiú Essosban, a legidősebb leány Margaery Tyrell udvarhölgye Királyvárban, az egyik szereplővel pedig még a falhoz is ellátogathatunk. Találkozhatunk számos, a sorozatból ismert karakterrel, akiknek az eredeti színészek adták a hangjukat. Ennek nagyon örültünk, annak viszont már kevésbé, ahogyan ábrázolták őket…

2. oldal

Eleddig egyik Telltale játékban sem jött elő ilyen markánsan, hogy bizony grafikailag már komolyan el van maradva a stúdió. Ez annak köszönhető, hogy vagy könnyedebb címeket (Vissza a jövőbe), vagy pedig képregényeket (Wolf Among Us) dolgoztak fel, amiknek kimondottan jól állt a cel shaded stílus, mely „ápol és eltakar”. A Borderlandsnél még az alapanyag is eleve cel shaded, ráadásul a Gearbox rengeteget segített nekik, így ideális helyzetből indultak. A Game of Thrones már más tészta, az ugyanis nagyon kemény elvárásokat támaszt csak, hiszen a tévéshowban már láttuk milyen például Királyvár, ismerjük a színészeket, hozzászoktunk a pazar környezethez és díszletekhez… Így amikor megláttam Mira Forrester szobájának ajtaján besétálni Margaeryt, akkor nincs rá jobb szó, hatalmasat csalódtam. A karakternek körülbelül csak a hangja és a haja emlékeztetett Natalie Dormerre, még a ruhája is unalmas volt (igaz, hordott valami ilyasmit az egyik részben), így nem vonhatta el a figyelmemet az elnagyolt vonásairól és a ma már esetlennek mondható animációkról. Ramsey Snow, akit ha meglátok a sorozatban, feláll a hátamon a szőr, itt egy gonosz kis manónak néz ki. A legrosszabb viszont az volt, hogy megcsinálták az HBO show jellegzetes makettes főcímszekvenciájából a saját verziójukat. Az egyszerűen siralmasan néz ki. Értem én, hogy azért nem nyúlták le az eredetit, mert azokra a helyszínekre fókuszáltak, amik a játékban is szerepelnek, így ott lehetett Ironrath is, de ezzel oda lett a monumentalitás és megtört egy kicsit az elképesztő GoT hangulat.

Úgy vélem jobb lett volna ezzel a sorozattal várni, amíg elkészülnek az új keretrendszerükkel, melyről az a hír járja, hogy hatalmas innovációt hoz a műfajba és úgy köti össze a filmes és videojátékos műfajt, ahogy arra még korábban nem volt példa. Ha nem is csináltak volna „Super Show”-t a GoT-ból, legalább az új motort megkaphatta volna, bár játékmenet téren is bőven ráférne az újítás a Telltale játékokra. Aki például már 3-4 sorozaton is túl van, annak a leheletnyi különbségek már egészen biztos, hogy nem nyújtanak kielégítő változatosságot. Jönnek a szokásos QTE-k, néhány „mászkálj-nézz körül” rész, valamint igazi döntéseket továbbra sem tudunk hozni (csak annak illúzióját kapjuk). És akkor még nem is említettem, hogy milyen darabos az irányítás. Hány éve is használják ugyanazt a játékmotort? Erre inkább nem is keresem a választ.

A lényeg persze továbbra is a magával ragadó történet, ami most is be tud szippantani. A második epizódra már lecsillapodott bennem a technikai hiányosságok fölött érzett kiábrándultságom és elégedetlenségem. Megszoktam a rajzfilmes Tyriont, Cerseit és a többieket, és komolyan elkezdett érdekelni a Forresterek sorsa és eljutottam odáig, hogy nagyon várom a következő epizódot. Ami tehát a legfontosabb, az továbbra is abszolút mértékben a helyén van, de a körítésen nem csak, hogy csiszolni kell, de revolúciót végrehajtani.

Úgy tűnik tehát, hogy a stigma továbbra is rajta marad a Game of Thrones játékokon, valahogy egyik sem volt még képes megütni a sztenderdet, amit a könyvek és a sorozat felállított. Két epizód után most úgy érzem, minőség frontján tudom, mire számíthatok a sorozattól, így nem marad el a pontozás sem. A fejlesztők a lényeget még mindig jól el tudják kapni, de ezt a játékot kizárólag Trónok harca rajongóknak tudom ajánlani, nekik viszont mindenképpen, főleg ha ez lesz az első interaktív sorozat, amit kipróbálnak a Telltaletől.

Értékelés: 5,5/10

Platformok: PC, PS3, PS4, Xbox 360, Xbox One, Android, iOS, OS X