Az Nvidia CUDA platformja megkerülhetetlen szereplő a piacon, egyes szereplők szerint igazából le is kéne váltani, amilyen gyorsan csak lehet, helyére pedig nyílt forráskódú megoldásokat kéne beállítani. Utóbbi az Intel vezetőjének álláspontja, de az AMD csapata is hasonló stratégiában gondolkodik, igaz, mindkét vállalatnak van saját, nyílt forráskóddal rendelkező alternatívája a témában. A háttérben a jelek szerint egyébként már azt is megpróbálták, hogy egy szoftveres köztes réteg segítségével bírják munkára a CUDA alapú munkafolyamatokat az Intel és az AMD egyes termékein, ám a ZLUDA névre keresztelt projekt Andrzej Janik, a szoftver fejlesztője és kiötlője szerint lényegében magára lett hagyva.
A ZLUDA először még 2020 folyamán bukkant fel, amikor úgy tűnt, igencsak hasznos megoldás lesz ahhoz, hogy az Nvidia zárt hardveres-szoftveres ökoszisztémájába akár az Intel grafikus processzorai is bekapcsolódhassanak. Akkoriban persze még csak az iGPU részleg dübörgött, a dGPU-k fejlesztése még javában zajlott, ennek megfelelően a ZLUDA is főként az iGPU-k mellé készült volna, amelyek teljesítmény terén nem túl acélosak. Később, ahogy az Xe alapú termékek, mint például az Intel Arc Alchemist sorozat tagjai és a Ponte Vecchio névre keresztelt gyorsítók megjelentek volna, még komolyabb szerepet játszhatott volna a ZLUDA.
Magát a szoftvert 2021 februárjában távolította el a fejlesztő a GitHub virtuális hasábjairól, méghozzá privát okok miatt. A szoftver fejlesztése még akkor kezdődött el, amikor Andrzej Janik még az Intel alkalmazásában állt, ennek megfelelően a oneAPI köré épült és az Intel iGPU-it támogatta. Igen ám, de a fejlesztő később az AMD-hez igazolt át, ahol aláírt egy szerződést, ami kötelezte rá, tartsa titokban a fejlesztést, míg az AMD illetékesei meg nem vizsgálják, van-e benne üzleti lehetőség. Az Intelnél úgy látták, értelmetlen efféle szoftvert fejleszteni, hiszen semmi hasznuk nincs abból, ha az Nvidia ökoszisztémáját támogatják, inkább saját fejlesztéseikre akartak koncentrálni.
Az AMD-nél a szoftver alapjaiban megújult, hiszen a oneAPI helyét az AMD saját nyílt forráskódú megoldása, a ROCm vette át, a szoftver fejlesztése során pedig természetesen már az AMD termékeire helyeződött át a hangsúly, főként az üzleti megoldásokra, de az AMD Radeon sorozat tagjai is szerepelhettek a látókörben. Az nem világos, miért nem maradt meg a oneAPI támogatása, hiszen az is elférhetett volna a szoftverben, ám valószínűleg azért, mert eleve az Intel iGPU-ira koncentráltak, hiszen a dGPU részlegben csak 2022-ben jelentek meg az első videokártyák, amikor a fejlesztő már az AMD-nél dolgozott.
Az AMD csapata végül úgy döntött, nincs értelme efféle szoftverben gondolkodni, üzletileg ugyanis nekik sincs érdekeltségük abban, hogy az Nvidia zárt rendszerét támogassák saját hardvereikkel. Ennek megfelelően a ZLUDA végül parkolópályára került, hiszen sem az Intel, sem pedig az AMD nem látott fantáziát benne — mindkét vállalat a saját keretrendszereit részesíti előnyben, amelyek egyébként nyílt forráskódúak.
Az AMD-vel kötött megállapodás egyébként nemrégiben járt le, így a ZLUDA ismét elérhetővé vált a publikum számára, ám lényegi fejlesztése igazából véget ért. A vállalkozó szellemű szakember azért nem hagyja teljesen magára a szoftvert, ugyanis a saját érdeklődési körébe tartozó technológiák támogatását még megpróbálja implementálni – itt a DLSS támogatásra kell elsősorban gondolni. Maga a ZLUDA egyébként jelenlegi formájában is lehetőséget biztosít arra, hogy a CUDA alapú szoftverek módosítás nélkül fussanak az AMD hardverrel szerelt rendszereken, ahogy arra a Phoronix munkatársai rámutattak.
Az persze sokat elmond, hogy ugyan mind az Intel, mind pedig az AMD nyílt forráskódú rendszerben gondolkodik, ugyanakkor nem sorakoznak fel egy egységes platform mögött, mindketten saját pecsenyéjüket sütögetik: előbbi a oneAPI, utóbbi pedig a ROCm formájában. Ez persze nem egy túl nagy meglepetés, hiszen mindketten azt szeretnék, ha saját hardvereik mellé a lehető legjobb támogatást nyújthatnák, azt pedig jelenleg így lehet megoldani.
