Az emberi evolúció kutatása nem könnyű feladat, hiszen nagyon kevés leletből kell valamiféle időrendet felvázolni, aztán ha ez sikerült, könnyen lehet, hogy előkerül egy újabb lelet, ami felborítja a rendszert. Pontosan ez a helyzet az új levantei leletekkel is: a körülbelül 120 ezer évesre datált maradványok olyan emberekhez tartozhattak, akik párhuzamosan léteztek a Homo sapiensszel.

A kutatók többsége egyetért abban, hogy a Homo sapiens Afrikában alakult ki, és onnan terjedt el a Földön. Ezen a ponton azonban elég bizonytalanná válnak az ismereteink. Annyi bizonyos, hogy Afrikán kívül több Homo-faj is párhuzamosan létezett egymással, és mivel kereszteződtek a Homo sapiensszel is, utóbbi a különböző helyszíneken némileg eltérően fejlődött. A modern ember jelenlegi genomjában a neandervölgyi, a gyenyiszovai és egy egyelőre ismeretlen, harmadik emberi genom nyomai mutathatók ki a Homo sapiensén kívül.

A mostani bonyodalmakat okozó leletek 2010-ben egy mészkőbányából kerültek elő. A maradványokat és a velük együtt megtalált eszközöket azóta több kutatócsoport is megvizsgálta, különböző módszerekkel elemezve a leleteket. A maradványok között végül egy emberi koponyacsont-darabot, egy alsó állcsontot és fogakat sikerült azonosítani. A problémát az okozza, hogy az egyik, eredményeiről most beszámoló kutatócsoport szerint a koponya külső formája alapján egy korai, archaikus Homo-fajhoz tartozott, míg az állcsont és a fogak inkább a neandervölgyiek maradványaival mutatnak hasonlóságot.

A szakértők a csontok korát 140–200 ezer évre teszik, vagyis egykori tulajdonosuk egy időszakban élt a területen a Homo sapiensszel. A levantei régióban korábban csak neandervölgyi és Homo sapiens populációkról tudtak ebben az időszakban, viszont az új leletek azt sugallják, hogy más emberfajok is jelen lehettek térségben. Ezek egyike pedig rokonságban állhatott a csontok egykori tulajdonosával. A szakértők által csak archaikus Homo-fajként emlegetett fajról egyelőre senki sem tudja, hol foglalhat helyet az emberi családfán.