Az Intel nemrégiben adott ki egy hivatalos dokumentumot, amely arról ad tájékoztatást, hogy a Foxville kódnévre keresztelt 2,5 GbE vezérlők esetében tervezésbeli hibát találtak, amely biztonsági kockázatot ugyan nem jelent, ám a teljesítményt bizonyos esetekben jelentősen visszafogja, igaz, a hibajelenség csak egyes infrastruktúrákban jelentkezhet.
Az I225-ös sorozat tagjait már egy ideje szállítja a gyártó, így ezek a következő generációs noteszgépek és alaplapok fedélzetén egyaránt helyet kaphatnak. Az i225-ös családban egyébként kétféle vezérlő van jelen: az egyik az i225-V, amely az integrált MAC-kel ellátott Intel lapkakészletekkel működhet együtt; a másik pedig az i225-LM, amely már rendelkezik beágyazott MAC-kel, elsődleges célpontjai pedig az egyéb platformok, például a felsőkategóriás AMD alaplapok.
A tájékoztató szerint az új GbE vezérlők esetében problémák vannak az IPG-vel (Inter-packer gap), amely a továbbítandó adatcsomagok között eltelő időközökért felel, amelyekre a következő csomag fogadására való felkészülés miatt van szükség, ennek értéke pedig különböző lehet az adott szabvány függvényében. A fentebb említett 2,5 GbE vezérlők esetében az IPG nem működik megfelelően, azaz van némi eltérés az időközökben, ami negatívan hat a teljesítményre, illetve csomagveszteségekhez is vezethet (packet loss). Érdekes módon ez a hiba csak bizonyos környezetekben jelentkezik, vagyis nem minden gyártó 2,5 GbE portos megoldásaival jelentkezik, csak bizonyos router és switch gyártmányokkal.
Az eddigi tesztek szerint a Netgear, a Juniper és az AQuantia megoldásainál tapasztalható a rendellenes működés, míg a Cisco, a Huawei, a Buffalo és az Aruba eszközeire kapcsolódó i225-ös vezérlők hibátlanul működnek. A vizsgálatok persze még zajlanak, ám javítás várhatóan nem készül a hibára, hiszen a jelek szerint csak egy új hardver revízióval lehet azt száműzni. Aki tapasztalta a hibát, az Intel Network Connections panelen keresztül átállíthatja a vezérlő működését 1 GbE szintre, így a hiba elmúlik, viszont így „csak” 1 GbE sebességszintet érhet el a rendszer, ami egy 2,5 GbE alapú infrastruktúránál probléma lehet.
Az új stepping köré épülő i225-ös 2,5 GbE vezérlők várhatóan az év második felében érkezhetnek, amikor a Rocket Lake-S processzorok sorozatgyártása is megindul. Utóbbi meglepetés, ugyanis eddig hivatalos forrásból nem érkezett információ a Rocket Lake-S generáció rajtjával kapcsolatban, most azonban biztosra vehető, hogy erre az év második felében sor kerül.
A Comet Lake-S generáció után érkező Rocket Lake-S az aktuális információk alapján ugyan még mindig 14 nm-es csíkszélesség köré épül, ám már új architektúrát alkalmazhat a processzormagok esetében, ez pedig nem más, mint a Willov Cove. Utóbbi a Skylake és az Ice Lake sorozathoz képest egyaránt IPC növekedést hozhat, vagyis növekedni fog az órajelenként végrehajtható műveletek száma, ami a teljesítmény növekedését is eredményezi. Az új processzorok várhatóan „csak” 8 maggal rendelkeznek majd, extraként azonban PCI Express 4.0-s támogatást is kínálnak, ami megmagyarázza, miért készítették fel az LGA-1200-as sorozatú alaplapokat a PCI Express 4.0-s szabvány támogatására.
A hamarosan megjelenő Comet Lake-S generáció a jelek szerint nem lesz túl hosszú életű, amennyiben az ugyancsak LGA-1200-as tokozással rendelkező Rocket Lake-S processzorok még idén megjelennek. Igazából azt sem lehet kizárni, hogy a Rocket Lake-S tömegtermelése ugyan megindul még idén, ám a tényleges rajt csak a következő év elején lesz esedékes, valamikor a második negyedév folyamán.
