FTL: Faster Than Light - Az ismeretlenbe és tovább

Egy letünt stílus feltámadása. Egy Kickstarteres tündérmese vége. Az év nagy meglepetése. Ez a Faster Than Light.

FTL: Faster Than Light - Az ismeretlenbe és tovább

1. oldal

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a videójáték ipar olyan lett, mint egy gép, ami kíméletlenül bedarálja a kreativitást és az új ötleteket. Bár itt-ott mindig jelentek meg érdekes programok, tagadhatatlan, hogy a komolyabb fejlesztőstúdiók egyre inkább próbálnak biztosra menni játékaik megtervezésekor. Ebben persze nagy szerepe van a dollármilliókkal dobálózó kiadóknak is, akik ritkán finanszíroznak egy olyan játékot, aminél nem biztos a siker. Ebből az ördögi körből próbálnak kitörni a független (indie) fejlesztők, akik azonban egyéb anyagi támogatás híján gyakran kényszerülnek saját zsebből finanszírozni projektjeiket. 2011 februárjában azonban hatalmas lökést kaptak ezek a stúdiók, ugyanis a kalandjátékok legendás fejlesztője, Tim Schafer megmutatta, hogy a Kickstarter nevű, közösség általi finanszírozást lehetővé tevő oldal segítségével a játékok készítői is képesek lehetnek hatalmas anyagi támogatást szerezni, rajongóik segítségével. Bár természetesen nem Schafer volt az első Kickstarteres, mégis neki köszönhetjük, hogy ezt a lehetőséget a nagyközönség elé tárta (gondoljunk csak a tucatnyi interjúra, amit vele készítettek ennek kapcsán). Az ő sikeres projektje után aztán nem volt megállás, sorra jelentek meg az ígéretes ötletek, bejelentették például a Wasteland 2-t, a Total Annihilation szellemi örökösének tekinthető Planetary Annihilationt, most pedig épp az Obsidian gyűjti a milliókat legújabb szerepjátékához, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Futó projektekben tehát nincs hiány, ám nemrég befutott egy játék, amely hatalmas siker volt a Kickstarteren, és végre elkészült.

Nem másról van szó, mint a Subset Games csapatának Faster Than Light (FTL) című programjáról, amellyel a fejlesztők annak idején 200 ezer dollárt gyűjtöttek össze a Kickstarter oldalán úgy, hogy célösszegként csak 10 ezer zöldhasút jelöltek meg. Az FTL egy igazi retro játék, ugyanis egy rougelike-ról van szó. Bizonyára sokan vannak, akiknek ez ma már nem mond semmit, így álljon itt egy rövid magyarázat. A számítógépes szerepjátékok őskorában jött létre ez a műfaj, amelynek legfontosabb jellemzői a véletlenszerűség, a végleges halál (ha legyőztek, akkor újra kellett kezdeni a kalandot) és a körökre osztott harcrendszer voltak. A grafika általában nagyon kezdetlegesen nézett ki, a helyszínek és a szereplők például sokszor ASCII kódokból álltak össze, a főhőst pedig gyakran csak egy @ karakter jelölte. Az FTL természetesen azért javított ezen a formulán, de az alapelemek nagy része változatlan maradt.

2. oldal

Amint a címből bizonyára sokak számára kiderült, a Faster Than Light egy sci-fi világba kalauzol el bennünket, ahol egy űrhajó kapitányaként kell helytállnunk. A sztoriról nem érdemes sok szót ejteni, ugyanis nincs ilyen a játékban, inkább csak egy egyszerű háttértörténetet vázoltak fel számunkra a fejlesztők. Annyit tudunk, hogy a Föderációban polgárháború dúl, amelynek természetesen űrhajónk is részesévé válik. A mi feladatunk az, hogy eljuttassunk egy fontos információt tartalmazó adathordozót a célhoz, miközben üldöz minket a lázadó flotta. Bár mindig kapunk egy-egy rövid szöveget arról, hogy épp mi is történik a közelünkben, senki se számítson magvas gondolatokra és átvezető videókra. De nincs is rájuk szükség, hiszen az FTL-ben a játékmeneten van a hangsúly, azt pedig nagyon eltalálták a fejlesztők. Végre átérezhetjük azt, milyen érzés egy csillagközi csatahajót irányítani, menedzselni a legénységet, kezelni a különféle rendszereket, fegyvereket és pajzsokat. Ez néhányakat talán megriaszt egy kicsit, de nem kell megijedni, nem szimulátor összetettségű a játék kezelése.

A kalandunk kezdetén első utunk a hangárba vezet, ahol lehetőségünk lesz pár dolog beállítására. Kezdésnek átnevezhetjük a hajónkat egy nekünk tetsző nevű bárkára, illetve kiválaszthatjuk magát a hajó típusát is. Először csak a Kestrel elérhető, de összesen kilenc különböző fajtájú, egymástól eltérő jellemzőkkel bíró hajó van a játékban. Ezeket a történet végigjátszása, illetve bizonyos célok teljesítése útján lehet megnyitni. Nem egyszerű feladat ez, de mindenképpen megéri „szenvedni” velük, hiszen ezek jóval fejlettebbek, mint az említett Kestrel. Ha a hajónk kiválasztásával megvagyunk, ideje foglalkozni a legénységgel is. A missziónk kezdetén 3 fős a csapatunk (legalábbis az alaphajón), akiknek szintén megválaszthatjuk a nevét, illetve a nemét is. Ha ezt is megtettük, végre rátenyerelhetünk a Start gombra, hogy megkezdjük küldetésünket a sötét űrben. Az első ránézésre fel fog tűnni mindenki számára, hogy nem egy részletesen kidolgozott 3D-s világba csöppentünk, hiszen a hajónkat teljesen felülnézetből látjuk, szemünk elé tárva annak szobáit, alrendszereit. A grafika olyan hatást kelt, mintha kézzel rajzolták volna meg annak elemeit, és utána pár színt használva színezték volna ki. Ettől függetlenül a hátterek szépek, bár magasabb felbontásnál kissé pixelesednek, ami nem mutat olyan jól.

3. oldal

Amint kikerültünk az űrbe, első dolgunk az lesz, hogy a csillagtérképen kijelöljük első úti célunkat és odaugorjunk. Látni fogjátok a térképen, hogy legalább tucatnyi célpont szerepel rajta, és ez még csak egy szektor. Összesen nyolc szektort kell feltérképeznünk ahhoz, hogy eljussunk a játék végéig, ami bár nem tűnik soknak, az egyes szektorokban bőven van annyi tennivaló, hogy hosszú órákra lekössön bennünket a játék. Minden ugrás után egy párbeszédablak köszönt bennünket, ahol tájékoztatják a játékost arról, hogy éppen mi is történik. Rengeteg esemény közül válogat a program (teljesen véletlenszerűen), és ezek valamilyen módon befolyásolják a játékunkat. Nagyritkán előfordul, hogy semmi érdekes nincs a pályán, és már ugorhatunk is tovább, viszont a legtöbb esetben valamilyen pozitív vagy negatív eseményre számíthatunk. Találhatunk kolóniákat, ahol üzemanyagot és fegyvereket adnak, de betévedhetünk egy elhagyatott űrállomásra is, ahol pókszerű idegenek támadnak meg minket. Ezeket persze csak szöveges formában olvashatjuk, nem jár hozzájuk videó, vagy hangfelvétel, de így is jó móka. Sok esetben még döntési lehetőségünk is van: beküldjük-e az embereinket az idegen hajóba, vagy minél gyorsabban elhúzzuk a csíkot, csak tőlünk függ. A sokadik újrajátszás után persze előfordulhat, hogy ismétlődnek ezek a jelenetek, de így is rengeteg variációra számíthatunk.

Ajánlott felkészülni arra is, hogy rengeteg a harc a játékban, hiszen ez az FTL egyik központi eleme. Amikor beugrunk egy új rendszerbe, gyakran egy ellenséges hajó fogad minket, ami azonnal nekünk is esik. Ilyenkor első teendőnk az legyen, hogy rácsapunk a szóköz billentyűre, megállítva ezzel az idő múlását, ugyanis a csaták valós időben folynak (íme egy különbség a régi, körökre osztott rougelike játékoktól). Amint ezt megtettük, feltérképezhetjük a saját és az ellenséges hajót is. Látható, hogy különféle alrendszerek vannak a monstrumokon, amik természetesen nagy jelentőséggel bírnak. A játék legizgalmasabb része, hogy ezeket nekünk kell menedzselni, például szabályoznunk kell, hogy a generátorból melyik rendszer kapjon energiát, milyen típusú fegyverrel támadjuk meg a hajót, vagy ha van drónunk, akkor azt is aktiválni kell. És akkor még ott van a legénység, akiket hozzárendelhetünk egy-egy alrendszerhez, hogy egyrészt tapasztalatot szerezzenek azon a téren, másrészt bónuszt adjanak annak működéséhez. Vigyázzunk az embereinkre, hiszen könnyedén elpatkolhatnak, ha például egy találat következtében elszivárog az oxigén a szobából, vagy épp megrohamoznak minket az idegenek a saját hajónkon. Mivel minden gyorsan történik, a folyamatos akció garantált. Egyszerre kell figyelnünk a fegyverek feltöltésére, a tüzelésre, a pajzsok irányítására, a bekapott találatok okozta károk kijavítására és még jó néhány dologra.

4. oldal

Nagyszerű érzés, amikor erőfeszítéseinket siker koronázza, a hajónkat már csak az imádság tartja össze, és a legénység is szinte a halálán van. De mindez nem számít, ha legyőztük az ellenséges hajót és sikerült túlélnünk egy újabb támadást. Ilyenkor itt az idő, hogy felmarkoljuk a lootot, ami az roncsok után marad. Ezek között legtöbbször üzemanyagot, rakétákat és a pénzt találhatunk, de a boltokban fejlettebb fegyverekre és alrendszerekre is szert tehetünk. Így szép lassan fejlődik a hajónk, amire nagy szükségünk van, ha le akarjuk győzni a játék főellenségét. Persze az is előfordul néha, hogy mi maradunk alul. Ilyenkor nincs mese, az egész játékot újra kell kezdenünk, ugyanis ez esetben automatikusan törlődik a mentésünk. Sokakat ez talán bosszant, de ez is egy jellemzője a rougelike játékoknak, amihez hű is maradt az FTL. Ugyanakkor egy pörgős játékról van szó, így gyorsan utolérheti magát az ember, ráadásul nem válik monotonná sem a program, hiszen új játszma kezdésekor újragenerálja magát az univerzum, így minden alkalommal új helyszínek és ellenségek várnak ránk. Egy szó, mint száz, gyors játékmenetének, és a változatos eseményeknek, csatáknak köszönhetően igen addiktív tud lenni a Faster Than Light.

Ami a technikai megvalósítást illeti, arról már beszéltünk, hogy nem túl látványos a program. Ám a 2D-s, egyszerű és nem túl részletes grafika jól passzol a játék retro hangulatához, mint ahogy a chiptune stílusú zenék is. Mindezeknek köszönhetően nem túl nagy a játék gépigénye, még egy gyengébb masinán is jól muzsikál a program.

A Faster Than Light jött, látott és győzött, minket pedig azonnal levett a lábunkról. Figyelembe véve, hogy egy indie alkotásról van szó, szinte nem is tudtunk nagyon belekötni a programba. Talán a grafika lehetne néhány helyen kidolgozottabb, és több zenét is szívesen vennénk. De a legnagyobb baj, hogy egyszer elfogynak belőle az újdonságok, szeretnénk még több szektort, még több fegyvert és még több alrendszert látni. Reméljük valamiféle folytatás, vagy kiegészítő keretében meg is kapjuk ezeket. Addig is: irány az ismeretlen!

Értékelés: 9/10

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward