Friss jég nyomai látszódnak az Enceladus északi féltekéjén is

A Szaturnusz jeges holdjának felszínét a pályafutását 2017-ben befejezett Cassini szonda felvételei alapján elemezték a szakértők.

Friss jég nyomai látszódnak az Enceladus északi féltekéjén is

Az Enceladus a Naprendszer legizgalmasabb égitestjeinek egyike: déli sarkvidékén hatalmas gejzírek törnek a jég repedéseiből, vízjeget permetezve a környező űrbe. A felszín alatt ugyanis egy globális óceán rejtőzik, amelyben a szakértők teóriái szerint akár életre alkalmas körülmények is lehetnek.

Nem véletlen tehát, hogy a bolygókutatók izgatottan vizsgálják az 500 kilométer átmérőjű holdat. A Cassini megfigyeléseinek legújabb elemzése pedig ismét nem okozott csalódást. A Szaturnusz rendszerét 13 éven keresztül vizsgáló szonda összesen 22-szer közelítette meg az Enceladust, és az ezek során gyűjtött adatok alapján úgy tűnik, hogy az északi félteke jegének egy része is újkeletű. Ez arra utalhat, hogy vagy itt is vannak gyengébb gleccserek, vagy pedig egyszerűen a felszín alatti óceán tartalma szivárog fel a jég repedésein keresztül.

Galéria megnyitása

Az új térképek a Cassini VIMS nevű látható és infravörös tartományban vizsgáló spektrográfjának mérésein alapulnak, amelyek révén a felszín összetételén túl azt is meg lehet állapítani, hogy hol van friss, és hol van régi vízjég. Az újabb keletkezésű vízjeget vörös szín jelzi a mellékelt képeken. (Itt pedig a teljes adathalmaz interaktív formában is megtekinthető.) Ahogy ezeken látható, a déli sarkon jelentős mennyiségű friss vízjég van, hiszen itt jelenleg is aktív gejzírek működnek, amelyek folyamatosan friss jeget raknak le.

Van azonban egy másik, halványabb terület is, ezúttal az északi féltekén, amelyen tetemes mennyiségű friss jég található. Ennek a régiónak az aktivitására már korábbi megfigyelések is utaltak, és a Cassini mérései meggyőzően alátámasztják ezeket. A jéggel kapcsolatban annyi bizonyosnak tűnik, hogy az a felszín alatti óceánból származhat, de hogy gejzírek útján vagy egyszerűen víz felszivárgásával rakódtak le a foltok, azt egyelőre nem tudni.

Érdekes módon a kérdéses régió alatt különösen sok forrópontot sejtenek a szakértők, vagyis olyan helyeket, ahol a tengerfenékből meleg víz tör elő. Ha tényleg ilyenek állnak a feltörő víz hátterében is, az még izgalmasabb lenne, hiszen igazolná, hogy az Enceladus tengerfeneke geológiailag aktív. Ami azért is nagyon érdekes, mert Földön pontosan az ilyen forrópontokat, az úgynevezett mélytengeri kürtőket tartják az élet bölcsőjének.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap