Az Intel Terascale Research programjának keretein belül kifejlesztett 48 magos processzoráról néhány hete már hallhattunk, ám most végre néhány fotó is nyilvánosságra került egy olyan működő rendszerről, amelyben a fent említett processzor különlegesség volt jelen.
A 48 darab processzormagból álló központi egység az SCC (SuperComputer on Chip) kategóriába tartozik és meglehetősen érdekes felépítéssel rendelkezik. A chip tokozásán belül 24 lapka található, amelyek egyenként két maggal büszkélkednek, így összesen 48 processzormag áll a különleges alkalmazások rendelkezésére. Azzal kapcsolatban egyelőre nem szivárogtak ki adatok, hogy a chip pontosan mire képes, azaz semmilyen tesztprogram eredményét nem közölte a gyártó. Ennek oka nagyrészt az lehet, hogy nincs olyan alkalmazás, amely megfelelően optimalizálva lenne az újdonsághoz, de a szakemberek természetesen már egy ideje foglalkoznak a kérdéskörrel, így ez az állapot a közeljövőben megváltozhat.
A Copper Ridge kódnévre keresztelt processzor speciális felépítéssel rendelkezik. A termékhez egy különleges alaplapot készítettek, amelyben nyolc memóriafoglalat és számos speciális I/O egység, illetve csatlakozó foglal helyet. Az alaplapon SATA portok nincsenek jelen, a merevlemezt egy USB-s pendrive helyettesíti.  A bemutató keretein belül a rendszer tökéletesen üzemelt és a négycsatornás DDR3 memóriavezérlő is hibátlanul tette a dolgát. A prototípuson futó alkalmazások semmit sem árultak el a teljesítménnyel kapcsolatban, de arra azért jók voltak, hogy bemutassák: az Intel 48 magos processzora tökéletesen működőképes.
A 48 magos processzor TDP-je a magok feszültségétől és órajelétől függően 25W és 125W között helyezkedik el. A processzor esetében minden egyes lapka képes külön órajelen hajtani a két processzormagját. A lapkák egyébként négyes csoportokba vannak rendezve, és minden csoport mehet más feszültségen. A magok maximális órajele 1,6 GHz és 1,83 GHz között helyezkedik el. Természetesen minden mag rendelkezik saját első- és másodszintű gyorsítótárral is. A processzormagok önállóan futtathatnak operációs rendszert, tulajdonképpen önálló számítási egységnek is tekinthetőek. Az egyes magok csomag-alapú hálózat segítségével, egy speciális router áramkörön keresztül tarthatják a többi processzormaggal a kapcsolatot (24-router mesh, 256 GB/s).
A 48 magos processzor legnagyobb előnye, hogy megfelelő szoftverekkel extrém párhuzamos számítási feladatokra lehet befogni. A szoftverek az Intel szerint automatikusan meghatározhatják majd, hogy egyidejűleg pontosan mennyi processzormagot vesznek igénybe, az operációs rendszerek pedig könnyedén hozzárendelhetnek egy-egy külső folyamatot egy-egy maghoz a hatékonyabb működés érdekében. Szoftveres úton a fogyasztás menedzselésére, az órajelek dinamikus megváltoztatására, sőt, szükség esetén az egyes magok kikapcsolására is lehetőség nyílik majd.
A prototípus processzorokkal és rendszerekkel az Intel a fejlesztőkkel együttműködve megteremtheti a megfelelő szoftveres hátteret ahhoz, hogy a hasonlóan sok maggal rendelkező egységeket zökkenőmentesen ki lehessen használni, ezáltal előkészíthetik a terepet az újdonságok piacra dobásához is. Az Intel jövőre több, mint 100 ilyen processzort kíván a fejlesztők rendelkezésére bocsátani, hogy így felgyorsuljon az újdonságokra épülő szoftverek és technológiák fejlesztése.