I. oldal
A Turn 10 két éve olyat tett, amit a kissé gyengécske (miről beszélek, gyakorlatilag HD-ba húzott prevgen) Forza Motorsport 2 után senki sem várt: elkészítette a legjobb autós játékot, amit csak lehetett. Persze a tavalyi Gran Turismo 5 azért feladta a leckét, ám azóta nem érkezett más releváns kihívó, így mindenki, köztük mi is kíváncsian vártuk, hogy a Microsoft belsős csapata fel tudja-e venni a kesztyűt a japánokkal és idén is elkápráztat-e bennünket az új Forza. Személy szerint egyébként elég szkeptikus voltam, az első pár videó és kép után azt mondtam magamnak, hogy ez egy szép és jó játék lesz, ami nagyon hasonlít a Forza 3-ra, így hacsak nem én tesztelem idén, inkább jövőre halasztom a vásárlást. Még szerencse, hogy a sors úgy hozta, hogy a remek harmadik felvonás utána Forza 4 is nálam kötött ki, mert nagyon bánhattam volna, ha kihagyom.
Egyesbe be
Mielőtt belekezdenénk, tennék egy ígéretet: nem fogom a játékot minden mondatban a Gran Turismo 5-höz hasonlítani. Egyrészt azért nem, mert a Polyphony Digital munkáját csak egy demó erejéig láttam élőben, másrészt pedig a két játék homlokegyenest eltérő irányvonalat képvisel, így nincs értelme összevetni őket. Akit tehát a GT5 érdekel, az olvassa el szépen dragon83 barátom monstre cikkét a programról, mert most bizony a Forza Motorsport 4-é a főszerep, ami úgy néz ki, biztos befutó az év autós játéka címért.
A Forza 4, akárcsak az előző rész, ismét két részre osztható. Kapunk egy roppant tartalmas karriermódot és egy még annál is bőségesebb online opciót. A karrier az egyjátékos rész lelke, gyakorlatilag itt töltjük majd a legtöbb időt. Ezúttal nem hat, hanem tíz évad várja, hogy meghódítsuk, ebből kifolyólag több versenyen fordulunk meg és többet is ingázunk a kontinensek között. A Forza 3 kiváló karrierrel bírt, amit viszont kicsit árnyékolt, hogy a játékmenet nem volt túl változatos, mindig ugyanolyan körülmények között versenyeztünk ugyanolyan steril pályákon. Bár időjárás és éjszakai verseny most sincs, a játékélményben történt előrelépés. Már rögtön a karrier elején búcsút veszünk a barátságtalan naptáros felülettől és kapunk egy szép, lélegző világtérképet, rajta megannyi eseménnyel, melyeket sorra teljesítenünk kell, ha bajnokká szeretnénk válni. Eleinte pár kezdő versenyen vehetünk csak részt egy kezdetleges autóval, majd teljesítve az aktuális szezon bajnokságait rohamléptekkel menetelünk előre az elérhetetlen árkategóriájú szuperautók és utcára nem engedhető versenygépek felé.
A formula egyszer már bevált, így most sincs vele gond, sőt, hála a korábban nem látott versenymódoknak, a fent említett monotonitást is sikerült elkerülni. Már nem csak az a lényeg, hogy időben vagy elsőként érjünk célba, hanem találkozunk bójakerülgetős időfutamokkal, kieséses versenyekkel, gyorsulási futamokkal, bábú döntögetéssel, sőt, kevert osztályú eseményekkel is. Utóbbiakat persze nem úgy kell érteni, hogy egy S kategóriájú verdával alázzunk porba a kispolákkal szerencsétlenkedő amatőröket. Ilyenkor is adott osztályú kocsik vannak versenyben, míg a pályán más, helyezést el nem érő autók is köröznek, hogy nehezítsék az előzéseket és a kanyari ráfékezéseket. A civil forgalom is megjelenik a játékban a párbaj mód frissítésével, ahol már nem csak egy ügyes sofőrt kell legyőznünk a nehéz terepen, de a csigalassúsággal közlekedő többi járművet is meg kell kerülnünk, mert minden egyes másodperc számít.
II. oldal
Ahogy a Forza 3-ban, úgy itt is megvannak az autóosztályok, így bár egy adott kocsit feljebb lehet tuningolni egy, esetleg két ranggal (tehát mondjuk B-ből még lehet egy gyenge S-es), azért eljön az idő, amikor váltanunk kell. A sofőrprofilunk hasonlóan működik, mint régen, csak épp 50 helyett 150-es szintig fejleszthetjük, illetve az autók szintlépése már nem él többé, helyette a gyártókkal kiépített kapcsolatunk fejlődik. Minden egyes szint után választhatunk valamilyen ajándék kocsit, lévén a program nem ad egy random verdát, mint anno, hanem felajánl pár lehetőséget, hogy jobban befolyásolhassuk a garázs tartalmát. Ennél fogva ritkán nyúlunk majd a zsebünkbe, mert esélyes, hogy előbb vagy utóbb olyan autó üti a markunkat, ami alkalmas az elkövetkező versenyekre. Kijelenthető, hogy a pénznek szólóban nincs akkora szerepe, mint multiplayerben.
Összefoglalva az eddigieket: a karrier tartalmas, élvezetes és nem fullad unalomba, sőt, a végigjátszásához szükséges nagyjából 40 óra olyan élménnyel ajándékoz meg, amilyennel nem sok autós játék tud. Egyedül azt sajnálhatjuk, hogy a más rokon címekben már alapnak számító ünneplési animációk és csapatopciók kimaradtak, bár tudja fene, lehet, akkor már nem lenne Forza a Forza.
Szinte minden amit eddig mondtuk, az szép és jó, de ha nincs mögötte kellő mesterséges intelligencia, az egész egyjátékos mód mehet a levesbe. A Forza 3 AI-ja nem volt rossz, bár időnként csinált butaságokat, mi több, a karrier alatt szabadon lehetett állítgatni a nehézségét, így könnyűre véve gyakorlatilag nulla kihívást jelentett. Persze nincs azzal baj, ha valaki nem elég jó a játékban, de azért erős, hogy az easy és hard ellenfelek között csupán a verseny díjazásában láttunk különbséget. A Forza 4-ben ez már nem így van, a karriermódban az ellenfelek AI-ja kötött. Az első három évadban még nem sok vizet zavarnak, hisz a játék célja ilyenkor nem több a beszoktatásánál. Később viszont változik a helyzet, az ellenfelek agresszívebbek és taktikusabbak lesznek. A Forza 4 AI-ja nem tököl, ha kell, simán nekünk jön vagy kilök a pályáról, de furcsamód az összkép mégsem lesz primitív, sőt, minden egyes atrocitás után érdemes elgondolkodni, hogy mit rontottunk el. Bár nem biztos, hogy így van, de néha úgy tűnt, hogy az AI tanul is, mert pár egyszerű trükk sokszoros elsütése után már egészen máshogy reagál, mint előtte.
III. oldal
Garázsmenet
Tartalom szempontjából a Forza 4-nek nincs szégyenkeznivalója. Bár a nagy rivális Gran Turismo 5 még most is vezet az ezer autóval, a Forza 500 járgánya is bőven elég lesz, sőt, aligha hiszem, hogy akad majd játékos, aki mindegyiket vezetni fogja (izomautók, családi kocsik, Lambók és Toyoták... van itt minden). A Turn 10 nem volt rest és 80 gyártót dumált meg licenc ügyben, a személyes kedvencem, a Porsche viszont kimaradt, mert nem sikerült megegyezni az Electronic Arts-szal. A fejlesztők persze nem hülyék, szóval más néven eldugtak két modellt a játékban, de azért reméljük, hogy később egy DLC formájában még találkozhatok a németek legjobb négykerekűjével.
A kocsik viselkedése pazar, minden egyes autó más és más, úgyhogy bármelyik volánja mögé pattanunk is be, új élményként ér a vezetés. Ami a fizikát és a realizmust illeti, a Forza 4 szintén ötöst érdemel, de persze csak a félszimulátorok világában. Az autózás megvalósítása nagyon jó, könnyen elhisszük, hogy tényleg ilyen lenne vezetni ezeket a gépeket. A fizikai motor mindent számol a tapadástól kezdve a gumi kopásáig... szóval ha nem is egy rFactor a Forza 4, konzolos fronton tökéletes élményt nyújt. A segítségeket persze erősen ajánlott kikapcsolni, vagy legalábbis reális küszöbre szabni. Külön jó pont, hogy a visszatekerést ezúttal kilőhetjük, hiszen ha ott a lehetőség, akkor nehéz megállni, hogy ne használjuk. Most, hogy a játék nem csábít erre minden pillanatban, sokkal kielégítőbb érzés a győzelem. Ki kell emelni továbbá a sebesség érzékeltetését. Az előző részben nem nagyon volt különbség a 200 és a 300 között, most viszont olyan szinten száguldunk majd, hogy szinte kicsap a szél a tévéből. Pedig nincs az egész kép elmosva, mint például az NFS-eknél, de nem is kell, elég, ha a játék tényleg gyors. Egyedül amiatt nyavalyoghatunk, hogy a törések megint nagyon gagyik, de ezt le kell nyelni, ennyi hivatalos licenc után csoda, hogy egyáltalán a szélvédő megreped.
Az irányítás régóta kormányhoz van kitalálva, most viszont kontrollerrel is javult, valahogy sokkal könnyedebb és természetesebb, mint a Forza 3-ban. Van persze egy Kinect mód is, ahol a játék magától adagolja a gázt, nekünk pedig csak a kormányt kell forgatnunk (azaz kalimpálunk a levegőben, mint egy idióta), de talán nem kell ecsetelnem a feature értelmetlenségét. A Forza 4 nem "családi játék", hanem autórajongóknak készült szoftver, ami sosem süllyed le a mainstream közönséghez, akármennyire is igyekszik a Microsoft. Ahhoz túl összetett és túl jó, mi pedig kifejezetten örülünk emiatt.
A pályákról még nem esett szó, pedig érdemes foglalkozni velük, mert mindegyik profi munka. Igaz ugyan, hogy a 80%-ukkal már találkoztunk korábban, de azért egy-egy ponton mindegyiken alakítottak a gördülékenyebb versenyélmény érdekében. Az új jövevények közül kiemelendő a Hockenheim ring és a fiktív alpesi szakasz, mely utóbbi nem szolgál más célt, mint hogy ámuldozhassunk a csodálatos grafikai megjelenítésen.
Van itt még valami, amiről illik említést tenni. Bizony, a módról, amiről már mindenki beszél, az Autovistáról! Hogy mi is ez? Nos, adott 24 igen kiváló autó (Ferrarik, Mercik, és így tovább), melyeket körbejárhatunk egy garázsban, hogy mindent kinyissunk és megnézzünk rajtuk / bennük, amit csak lehet. Bár ez önmagában is remek extra, tovább emeli a színvonalat a Top Gear házigazdája, Jeremy Clarkson, aki mindegyik Autovista modellt értékeli. Olyan az egész, mint egy autókiállítás, hihetetlen, mennyi időt el lehet tölteni benne. Természetesen itt is működik a Kinect, azaz a kezünkkel tudjuk kinyitni az ajtókat és így tovább, de sajnos sokszor nem érti a szenzor, hogy pontosan mit akarunk, így megint csak jobban járunk, ha maradunk a kontrollernél.
IV. oldal
Full grid
A többjátékos mód most is hatalmas szeletet váj ki a Forza 4-ből, gyakorlatilag ez az a pont, ahol a játék végképp utolérhetetlenné válik. Bár a klasszikus online versenyzés és annak különféle, a szóló játékból átvett módjai már magukban is hosszú távú szórakozást ígérnek, az igazi élményt eztán is a közösség nyújtja. A Forza 3 kiépített egy kiváló internetes rajongótábort, a Forza 4 pedig nem csinál semmi forradalmit, csupán átveszi és tovább csiszolja elődje legjobb tulajdonságait. Az autók átalakítása, a remek paintshop, a tuningfájlok, a filmkészítés, a fényképezés... egyszóval minden, amit szerettünk, megmaradt, így aki az autózás helyett inkább kreativitását élné ki, szabad a pálya. Határt csak a pénztárcánk szabhat, mert míg a karrierben az anyagiak nem játszanak olyan nagy szerepet, addig az online piacon a pénz az isten.
Bár a teszt ideje alatt nem tolongtak az online játékosok (sőt, volt egy-egy opció, ami nem is élt), pár kört azért lehetett futni és azok jók voltak. Mindez viszont semmi a Forza 4 igazi újdonságához, a Riválisok módhoz képest, mely nem is igazi multi, lévén átszövi az egész programot.
A Riválisok lényege, hogy más játékosok eredményeit döntsük meg, lényegtelen, hogy online vagy offline vannak-e éppen. Elég ha felmegyünk valamelyik Riválisok boardra, rábökünk az illetőre, betöltjük a szellemautóját és megdöntjük a felállított rekordját. Mivel a Riválisok ugyanúgy ad XP-t, ahogy a karrier, a Forza 3 veteránok hamar otthon fogják érezni magukat, sőt, ezt a módot kifejezetten nekik találták ki. Érdekesség, hogy nem mindegy, az adott rivális milyen szinten áll, mert ha mondjuk épp vezeti a listát és mi azt a rekordját döntjük meg, nagyon komoly jutalmat kapunk, míg ha csak valahol a középmezőnyben toporog, alig csurran-cseppen valami. Hab a tortán, hogy nem egy, hanem sok leaderboard van (külön az időfutamoknak, a versenyeknek és a Top Gear kihívásoknak), melyek naponta változnak, szóval élen lenni nem több pünkösdi királyságnál.
V. oldal
Csillanás
A Forza 3 nagyon jól nézett ki 2009-ben és még most is szép, a Forza 4 mellett viszont labdába se rúghat. A Turn10 elvileg a régi engine-re támaszkodik, csak mindenben annyira felülkerekedtek korábbi munkájukon, hogy a látvány sokkal reálisabbnak tűnik. A pályák részletessége lenyűgöző, ennél szebbet nagyon nehéz lenne kisajtolni az Xbox 360-ból, az új fényrendszer pedig olyan szép naplementéket eredményez, hogy férfi legyen a talpán, aki nem könnyezi meg őket. Az autómodellek... áh, inkább nem folytatom, kifogytam a jelzőkből. A lényeg: a grafika gyönyörű, ez a legszebb autós játék Xbox 360-on, még a GT5 is reszkethet bizonyos területeitől (abban ugye változó volt a színvonal). Mindez ráadásul röccenésmentesen száguld 60 fps-sel, natív 720p-ben, ahogy azt kell. A fejlesztők ráadásul jó fejek: a bajnoki futamokat ugyanazon a pályán rendezik meg két-három versennyel, melyek viszont mindig más és más napszakban mutatják a helyszínt. Csodálatos látni, mekkora a változás egy délutáni, egy felhős vagy egy déli verseny alkalmával. Az mondjuk sajnálhatjuk, hogy időjárási effektek megint nincsenek, néha örülnénk egy kis esőnek.
Az autók hangja nagyon jó, mint ahogy minden más effekt is. A zene... nos, eleinte nem tetszett, mert a Forza 3 remek vokális dalait leváltották instrumentális művekre, amik rendre elektronikusak, szóval a rockos ütemeknek búcsút kell intenünk. Minél többet játszottam viszont, annál inkább megértettem a Turn10 döntését. Az elektronikus szólamok jobban mennek a versenyek hangulatához és nem válnak idegesítő zúgássá később, mint ahogy azt én megéltem a Forza 3 egyébként remek soundtrackje esetén. Persze az emberek ízlése különbözik, főleg zenében, de összeségében úgy gondoljuk ez nem volt rossz döntés.
Fontos még megjegyezni, hogy a játék nálunk magyar felirattal került lemezre, amivel szinte minden stimmel, egyedül pár online medál neve hangzik furcsán.
[bold]
Start![/bold]
A Forza Motorsport 4 az év versenyjátéka és nem úgy néz ki, hogy akad kihívója idén (az NFS: The Run-t ne soroljuk ide, teljesen más stílust képvisel). A Forza 3 rajongói azt kapják, amit várnak, az új arcok pedig garantáltan elalélnak majd a kiváló tartalom és a csodálatos tálalás eredményeképp. Gratula a Turn10-nek, két év alatt egy ennyire igényes autós játékkal előállni nem semmi teljesítmény. Ha szereted a sebességet, de nem veted meg a realizmust, a Forza 4 a Te játékod. Ha szereted a kocsikat, de nem érdekelnek a versenyek, a Forza 4 a Te játékot. Ha szeretsz alkotni, de nem vagy oda a kocsikért... és még folytathatnám a sort, de inkább lezárom: ha van Xbox 360-ad, a Forza 4 a Te játékod!
Platformok: Xbox 360
Tesztelt platform: Xbox 360