A CERN fizikusai az ősleves kotyvasztása közben elérték a legmagasabb hőmérsékletet, amely eddig emberi közreműködéssel létrejött: az ólomionok ütköztetése révén általuk létrehozott kvark-gluon plazma ‒ amely állapotban az ősrobbanás utáni másodpercekben leledzett az anyag ‒ hőmérséklete meghaladta az 5,5 billió Celsius fokot. (A kvarkok azok az elemi részecskék, amelyekből a hadronok, vagyis a mezonok és a barionok, például a proton és a neutron felépülnek, a gluonok pedig a kvarkok közötti erős kölcsönhatást közvetítő részecskék. Ezek a világegyetem korai időszakában még szabad állapotban voltak, azóta azonban a kísérleteket leszámítva csak kötötten, tehát a hadronokban fordulnak elő.)

Az eredményeket az ALICE nehézion-kísérlete produkálta, az ATLAS és a CMS kevésbé ismert „kistestvérét” felügyelő tudósok a kvarkkutatók washingtoni világkonferenciáján, a Quark Matter 2012 nevű rendezvényen prezentálták a legújabb adatokat. A korábbi rekorder a Brookhaven Nemzeti Laboratórium volt, ahol 4 billió fokos plazmát állítottak elő 2010-ben, egy hasonló kísérlet során.

Az ALICE szóvivője, Paolo Giubellino elmondta, hogy bár a mérés ilyen magasságú hőmérsékletek esetében sosem lehet teljesen pontos, és az energiaeredményeket még nem váltották át hőmérsékletté, egészen valószerűtlen, hogy 5,5 billió fok alatti eredmény jöjjön ki végeredményül, ennél magasabb viszont könnyen elképzelhető. Az új rekord pontos számadataira viszont még egy pár hétig várni kell.

Időközben a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium relativisztikus nehézion-ütköztetőjében (RHIC) sem tétlenkedtek a kutatók. 2005-ben ebben a laborban fedezték fel, hogy a kvark-gluon plazma tökéletes folyadékként viselkedik, és azóta is folyamatosan újabb dolgokat tudnak meg erről a különleges anyagról. A Quark Matter 2012 konferencián a RHIC kutatói két kísérletről számoltak be. Ezek során arany atommagok ütköztetése révén azt az átmenetet igyekeztek megfigyelni, amelynek során a plazma hadronokból álló normális gázzá alakul át. A biztosabb eredményekhez további kísérletek szükségesek, de Steven Vignor, az RHIC vezető kutatójának elmondása szerint nagyon fontos lépéseket tettek ezen átmenet megértésében.

Az RHIC nem kíván és nem is tudna versenyezni a CERN kísérleteivel a hőmérsékleti rekord megdöntésében, azonban ebben az évben náluk is további nagyon izgalmas projektek következnek. Először ütköztetnek egymással urániumionokat, valamint aszimmetrikus ütközéseket is végrehajtanak arany atommagok és rézionok között, hogy jobban megértsék az ütközések geometriáját, valamint azokat a finom kölcsönhatásokat, amelyek révén az őslevest alkotó kvark-gluon plazma a mai világot alkotó anyaggá alakult át.