A nyugati világ első jelentős, mesterséges intelligenciára fókuszáló jogszabálya lehet az AI Act, jelen állás szerint előbb került beiktatásra minden hasonló törvénytervezetnél. Ugyanakkor nem megy teljesen simán az elfogadása. A törvényhozók egy ideje már tárgyalják az MI jogszabályt, és most mérföldkőhöz ért a kezdeményezés.
Intenzív tárgyalásokat, egyeztetéseket követően a szakembereknek sikerült egy ideiglenes megállapodást elérni az AI Act ügyében.
2021 áprilisában terjesztették be az AI Act jogszabályt, és azóta már rengeteg változáson ment keresztül. Kezdetben a generatív MI-ről egyáltalán nem is volt benne szó, ami nem meglepő, hiszen ezt a fogalmat az OpenAI tavaly tette fel a térképre a ChatGPT bevezetésével. Azóta vált általánosan ismerté ez a technológia. Az AI Act pedig ebben az évben lett kiegészítve olyan szabályozásokkal, amik például az említett ChatGPT-t is érinteni fogják.
Az általános célú mesterséges intelligencia (GPAI) szabályozása volt az elsődleges cél, de az AI Act megalkotása folyamán többször is elmondták az illetékesek, hogy a rugalmasság az egyik alappillér volt a jogszabály megalkotása során. A generatív MI beépítése pedig már meg is mutatta ezt, még mielőtt a tervezet bevezetésre került volna. Az AI Act a nagy hatású MI technológiákkal szemben komoly kritériumokat fog támasztani, és minden platform esetén elvárják majd a megfelelő kockázatértékelést, alapos tesztelést, valamint egyebek mellett a biztonsági incidensek jelentését.
Előírja az AI Act az átlátható működést, ez számos dologra kiterjed. Az egyik legfontosabb az, hogy a vállalatoknak tisztán kell kezelnie azt, hogy milyen adatokat használt fel a betanítási folyamatok során. Részletes leírást kell biztosítania minden MI szolgáltatásnak arról, hogy milyen forrásokra támaszkodott a tréningezés közben. Ez egy nagyon érzékeny téma, a cégek ugyanis nem szívesen beszélnek a tréningezésről arra hivatkozva, hogy elveszíthetik a piaci pozíciójukat, ha ilyen adatok napvilágra kerülnek.
Az AI Act előírja majd azt is, felhasználók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a hozzájuk kapcsolódó információk felett rendelkezhessenek. Továbbá arra is megoldást kell biztosítani, hogy az európai lakosok panaszt tehessenek az MI rendszerek ellen. Most még sok ismeretlen részlet és nem tisztázott információ van az AI Act esetében, valószínűleg jövőre a kirakó minden eleme a helyére kerül majd, és bízunk abban, hogy a jogszabály tényleg elérheti a célját.
A mostani kompromisszumos megállapodás a törvényhozók maraton, 38 órán át tartó, három napos egyeztetését követően jött létre. Voltak arról hírek korábban, hogy talán 2024-ra tolódik a megállapodást, de az EU szerette volna, ha még idén sikerül tovább lépni az AI Act bevezetését illetően. Nem egyszerű közös nevezőre jutni a nagy MI törvény esetén, hiszen egy olyan szabályozást kell létrehozni, ami nem korlátozza a fejlődést, nem szabályozza túl a piacot, de mégis megóvja az állampolgárokat.
A biometrikus azonosítási lehetőségekkel keresztezett MI-t például korlátozni fogják, de teljesen nemé lesz betiltva, pedig sokan ezt szerették volna. Hivatalosan nem lesz lehetőség az Európai Unióban arra, hogy a térfigyelő kamerák képét MI elemezze, és így lehessen megoldani állampolgárok nyomkövetését, de más technológiai megoldások szóba jöhetnek megfelelő felügyelet mellett. Változások még ezt követően is lehetnek, „az ördög a végleges szövegben rejlik majd” – jegyezte meg az egyik törvényalkotó.
A tervezettel szemben már most több vállalat folytat erőteljes lobbitevékenységet, ebben persze semmi meglepő nincs. Az OpenAI például globálisan minden szabályoság alól igyekszik magát kihúzni, ebben az esetben sincs ez másként. De európai érdekeket is sért a szabályozás, EU-s cégeket is hátrányosan érinthet ez, és ezeknek az ügyét is vitatták az illetékesek.
Az Európai Unió a tervek szerint az AI Act ellen vétő vállalatokat jelentős büntetéseknek teszi majd ki. A kisebb kihágásoknál 7,5 millió euró, vagy a globális, éves forgalom 1,5%-a lehet a bírság, a nagyobb visszaélések feltárásánál pedig már 35 millió euró, vagy akár a teljes bevétel 7 százaléka lehet a büntetés.
