A beleket beidegző bolygóideg végződéseiről már korábban igazolták a szakértők, hogy ezek érzékelik, mennyit esznek az egerek, és milyen tápanyagokat vesznek fel. Az idegek elektromos jelek segítségével továbbítják ezeket az információkat az agytörzs egy apró régiójába, amelyről azt feltételezik, hogy befolyásolja, mikor hagyják abba a rágcsálók (és az emberek) az evést. Ez a régió prolaktin-felszabadító neuronokat (PRLH) és GCG neuronokat tartalmaz. Az eddigi vizsgálatokat azonban altatott egerekkel végezték, amelyek beleit folyékony táplálékkal töltötték meg, így az nem volt világos, hogy ezek az idegsejtek hogyan szabályozzák az étvágyat, amikor az állatok ébren vannak.
A kérdés megválaszolása érdekében Zachary Knight, a Kaliforniai Egyetem fiziológusa és munkatársai egy fényszenzort ültettek be olyan egerek agyába, amelyeket genetikailag úgy módosítottak, hogy a PRLH neuronok fluoreszcens jelet adjanak, amikor a test más részeiből származó elektromos jelek aktiválják őket. Knight és csapata egy Ensure nevű folyékony táplálékot juttatott az egerek bélrendszerébe. A táplálás kezdete utáni tíz percben az idegsejtek egyre aktívabbá váltak, ahogy egyre több táplálékot infundáltak be. Ez az aktivitás néhány perccel az infúzió befejezése után tetőzött. Amikor viszont sóoldatot infundáltak hasonló módon, a PRLH neuronok nem aktiválódtak.
Amikor a kutatócsoport hagyta, hogy az egerek szabadon fogyasszanak folyékony táplálékból, a PRLH neuronok másodperceken belül aktiválódtak, miután az állatok elkezdték enni az táplálékot, de deaktiválódtak, amikor abbahagyták a táplálkozást. Ez azt sugallja, hogy a PRLH neuronok másképp reagálnak attól függően, hogy a jelek a szájból vagy a bélből érkeznek, és úgy tűnik, hogy a szájból érkező jelek felülírják a bélből érkező jeleket, mondja Knight.
A kutatók ezt követően lézerrel is aktiválták a PRLH neuronokat a szabadon táplálkozó egerekben, és a módszerrel csökkenteni az állatok táplálkozási sebességét. További kísérletekkel azt is kimutatták, hogy a PRLH neuronok nem aktiválódnak evés közben olyan egerekben, amelyeknél hiányzik az édes íz érzékelésére való képesség, ami azt sugallja, hogy az ízlelés aktiválja az idegsejteket.
A szakértők szintén kimutatták, hogy a GCG neuronokat a bélből érkező jelek aktiválják, és hogy ezek azt szabályozzák, hogy az egerek mikor hagyják abba az evést. „A szájból érkező jelek szabályozzák, hogy milyen gyorsan eszünk, a bélből érkező jelek pedig azt, hogy mennyit eszünk” – mondja Knight. A kutatás nagyon fontos betekintést kínál abba, hogy az ízlelés hogyan szabályozza az étvágyat, és eredményei a szakértők szerint valószínűleg az emberre is érvényesek, mivel ezek az idegi áramkörök általában mindkét fajban nagyon hasonlóan működnek.