Az USB Type-C Authentication Program nagyon régóta, közel három éve készül. A kezdeményezést már 2016 folyamán bejelentették, a kész program rajtjára azonban még csak most kerül sor. A program célja, hogy kriptográfián alapuló hitelesítési metódus segítségével csak olyan eszközök összekapcsolását engedje a rendszer, amelyek megfelelnek a szabványnak és az adott OEM követelményeinek is. A biztonságos hitelesítés nem csak a gyenge minőségű töltőkábelekkel és töltőkkel szemben nyújt védelmet, de a firmware-t és a szoftvert fenyegető veszélyeket is el tudja hárítani.
A 128-bites adattitkosítást használó hitelesítési metódushoz kapcsolódó publikus kulcs infrastruktúrát a DigiCert menedzseli, a gyártók pedig mind a szabvány alap protokollját, mind pedig saját protokollokat bevethetnek annak érdekében, hogy eszközeiket megfelelően védjék. Az új hitelesítési program igazából kétféle esetben jöhet nagyon jól.
Egyrészt hathatós védelmet nyújthat a harmadik fél által készített gyenge minőségű töltőkábelekkel és töltőkkel kapcsolatban, hiszen az eszköz csatlakoztatásakor azonnal indul a hitelesítés, még mielőtt a töltés vagy az adatátvitel megindulna, így ha az adott eszköz nem megfelelő, akkor sem tud kárt tenni a rendszerben. A másik felhasználási mód magát az USB-C portot védheti, vagyis az adott vállalat korlátozhatja a csatlakoztatható eszközök körét, így csak olyan eszközök kapcsolódhatnak az adott PC-hez vagy noteszgéphez, amelyek előzőleg engedélyt kaptak. Ilyen módon védhető az adott rendszer a kártékony kóddal fertőzött eszközöktől, amelyek szellemi tulajdont vagy éppen üzleti és állami titkokat lophatnak. Az új hitelesítési program természetesen szabadon választható, vagyis az OEM-eknek nem muszáj részt venniük benne, ha nem akarnak.
Noha a fenti kezdeményezés jól hangzik, sajnos vissza is lehet élni vele, ugyanis a különböző OEM-ek ezen keresztül korlátozhatják, mely eszközök csatlakozhatnak különböző rendszereikhez, így például a rivális töltőket és kiegészítőket egyszerűen ki is zárhatják, ha akarják. Ez mindenképpen rossz lenne a felhasználók és a piac számára, ugyanis sokkal nehezebb lenne kompatibilis eszközöket találni a különböző konfigurációkhoz. Hogy él-e bárki ezzel a lehetőséggel, az majd kiderül, de addigis az USB-C portok terén egyéb problémák is vannak, amelyekről jó lenne gondoskodni. Például egy USB-C portra ránézve sokszor nem igazán lehet tudni, hogy az most USB 3.1 Gen1, USB 3.1 Gen2 vagy éppen Thunderbolt 3 támogatással rendelkezik-e, ugyanis az OEM-ek ezt sokszor nem teszik egyértelművé, pedig lenne rá lehetőségük. Reméljük, az USB-IF következő kezdeményezése ezt a fejetlenséget is megszüntetni majd.
