A független szakértők véleménye igen eltérő azzal kapcsolatban, hogyan célszerű fogyasztóként egy ilyen hírre reagálni. Egyesek szerint a szívroham kockázatának kitett egyéneknek elővigyázatosságból teljesen kerülniük kellene az eritritet. Mások attól tartanak, hogy a hozzáadott cukrot tartalmazó termékekre való áttérés – amelynek viszont igazoltan vannak negatív egészségügyi hatásai – még súlyosabb következményekkel járhat, mint az eritrit fogyasztása. Abban a többség egyetért, hogy a legjobb, ha elsősorban teljes értékű élelmiszerek, például gyümölcsök és zöldségek formájában fogyasztjuk a cukrot, nem pedig feldolgozott termékeket eszünk.

Az ohiói Cleveland Klinika kutatói által végzett kutatás több vonatkozó vizsgálatból tevődik össze, amelyek célja annak megállapítása volt, hogy az édes ízű cukoralkohol, az eritrit, amelyet a szervezet nem cukorként dolgoz fel, jelent-e egészségügyi kockázatot. A kutatók először 1157 önkéntes vérmintájában kerestek olyan kémiai vegyületeket, amelyek arra utalhatnak, hogy egyeseknél nagyobb a szívroham és a sztrók kockázata. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy mi okozhat még szív- és érrendszeri betegségeket az olyan ismert tényezőkön kívül, mint a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint.

Stanley Hazen, a kutatás vezetője elmondása szerint az eredmény számukra is meglepetés volt, a magasabb kockázattal való legerősebb összefüggés ugyanis egy mesterséges vegyülettel, az eritrittel kapcsolatban merült fel. A kutatók az eredményt két másik betegcsoportban is megerősítették: egy 2149 fős amerikai és egy 859 fős európai csoportban. Mindenütt hasonló kockázatokat találtak, a legmagasabb eritritszintek megduplázták a szívinfarktus, a sztrók és a szívműtétek kockázatát a legalacsonyabb szintekhez képest.

Ezután Hazen csoportja további vizsgálatokat végzett, amelyek során kimutatták, hogy az eritrit laborkísérletek során fokozza a véralvadás esélyét, bizonyos genetikailag módosított egereknél növelve a vérrögök kialakulásának kockázatát. Ezek pedig köztudottan növelik a szívinfarktus és a sztrók kialakulásának kockázatát.

Ezt követően a szakértők nyolc önkéntesnek 30 gramm eritritet adtak be folyadékban, körülbelül annyit, amennyi egy fél liter alacsony cukortartalmú jégkrémben is megtalálható. Úgy találták, hogy a vegyület magas szintje tartósan megmaradt a vérben. Hazen elmondása szerint ez nagyon erős jel, és együttesen az eredmények elég riasztó képet festenek, hiszen mind azt sugallják, hogy az eritrit növeli a véralvadás és ezzel a rögképződés kockázatát.

A független szakértők egy része szerint a vizsgálat hiánypótló, és nem csak a már említett megállapítások miatt, hanem azért is, mert arra is rávilágít, hogyan növelheti a cukoralkohol az érrendszeri problémák kockázatát. A többség nagy szükségét látja a további vizsgálatoknak. Kellene például egy kontrollcsoportos kutatás, amelyben egy eritritet fogyasztó és egy azt nem fogyasztó betegcsoport vérében vizsgálnák a vérrögképződést.

Megint más táplálkozástudományi kutatók ugyanakkor erősen kételkedve fogadják az eredményeket. Karen Aspry, a Brown Egyetem orvosprofesszora és Deirdre Tobias, a Brigham and Women’s Hospital táplálkozáskutatója például azt is felvetette, hogy a szívbetegséget okozó állapotok maguk is okozhatnak magas eritritszintet a vérben. Hazen erre azt mondja, hogy az általuk vizsgált első kohorszok olyan mintákat tartalmaztak, amelyek még az eritrit széles körű elterjedése előttről származnak. A molekulát pedig ezek és más eredmények alapján a szervezet sokkal alacsonyabb koncentrációban állítja elő, mint amilyen koncentrációban az elfogyasztásakor jelentkezik a vérben. Azzal kapcsolatban viszont szerinte is további vizsgálatokra lenne, hogy valóban véralvadást okoz-e az eritrit.

Aspry azzal kapcsolatban is sokkal több eredményt szeretne látni, hogy az eritrit milyen hatással van más szív- és érrendszeri kockázatokra, például a koleszterinszintre, a véralvadáson túl. Szerinte is az a legjobb, ha cukrokat az emberek gyümölcsök formájában fogyasztják, azzal kapcsolatban viszont szkeptikus, hogy egy energiaszelet vagy más alacsony cukortartalmú termék fogyasztása jelentős kockázatot jelentene.

Ennek kapcsán ugyanakkor Kimber Stanhope, a Kaliforniai Egyetem táplálkozásbiológusa leszögezte, hogy bár a cukorral kapcsolatban valóban sok a bizonyíték a negatív hatásokra, a cukoralternatívákról viszont a mai napig nevetségesen keveset tudunk. Így egy dolog miatt biztosan fontos ez a kutatás: rámutat arra, hogy mennyire kevés az érdemi információ a mesterséges édesítőszerek élettani hatásaival kapcsolatban.