1. Bevezető
Két éve már, hogy a Final Fantasy XIV romjaiból újjászületett Realm Reborn megjelent, és nemcsak hogy kihúzta a Square Enixet akkori nehéz anyagi helyzetéből, de igencsak szép jövedelmet hozott neki, újra profitábilissá téve ezzel a csőd szélén álló céget. A játék nem várt kezdeti sikere tovább folytatódott, olyannyira, hogy 2015 júliusában az előfizetők száma a hivatalos jelentések szerint már meghaladta az 5 milliót, az élvonalba helyezve ezzel a játékot az MMO-k között. Minden cég máshogy számolja, és máshogy kozmetikázza a statisztikáit, a Square-nél ez a szám azokat az accountokat jelenti, melyekre az indulás óta legalább egyszer fizettek havidíjat, viszont a trial accountokat már nem számolják bele, ahogy ezt más cégek teszik. Nemcsak a játékosok, a goldsellerek (játékbeli pénzt árusítók) jelenléte és aktív tevékenysége is azt mutatja, hogy a játék populációja egészséges. Az aktív előfizetők száma tehát nem ismert, de az biztos, hogy a free-to-play játékok virágzásának, avagy inkább túlburjánzásának korszakában az FF14:ARR egyike azon kevés MMO-knak, melyek megtartották az előfizetős modellt, és így is sikeresek tudtak maradni.
A Final Fantasy széria ismertsége, és már eleve nagy rajongótábora mellett a hatalmas népszerűséghez az is hozzájárult, hogy a játék már indulásakor is multiplatformos volt, PC (Windows) verzió mellett PS3-on lehetett vele játszani, méghozzá úgy, hogy mindkét platform játékosai ugyanazokon a szervereken nyomulhattak. 2014 áprilisában megjelent a PS4-es verzió is, amelyhez 2015 júniusában, az első kiegészítő, a Heavensward megjelenésével párhuzamosan a Mac OS X-es is csatlakozott, még tovább növelve ezzel a játékosok táborát.
Az alapjáték megjelenését követően számos nagyobb frissítést kapott: új instákkal, berendezhető házakkal, chocobo tenyésztéssel, kaszinóval, szörnyvadászattal, mini játékokkal és még sok más újdonsággal kényeztették el a fejlesztők a játékosokat. Az első nagy kiegészítőben, a Heavenswardban hatalmas új területek, repülő hátasok, léghajóépítés, új insták, raidek és primal harcok várnak ránk, egy új fajt, három új kasztot (job) és 10 új szintet kapunk, és az eposzi történet is tovább folytatódik. Nézzük meg részletesen, mit tartogat a régi és az új játékosok számára a Heavensward!
Az alábbi előzetes nem tartalmaz spoilereket, de a későbbiekben lesznek olyanok is beszúrva, amelyek már igen, úgyhogy csak óvatosan! A szövegtől viszont nem kell tartanotok, bátran olvashattok tovább.
2. Az új kasztok és az új faj
A kiegészítővel három új kasztot (jobot) kaptunk, ezek a Machinist, az Astrologian és a Dark Knight. A dögös, steampunkos stílusú puskaporos lőfegyvereket használó Machinist támogató jellegű távolsági dps szerepkört tölt be, rengeteg ellenséget gyengítő képességgel rendelkezik. Emellett képes különböző automata lövegtornyokat telepíteni, melyek hozzá hasonlóan az ellenfeleknek sebzést és debuffokat, a csapatnak pedig buffokat osztogatnak.
Az új gyógyító, az Astrologian fegyvere egészen egyedi: a StarGlobe egy Tarot kártyákat tartalmazó mágikus gömb. Már a legelső kezdő Star Globe-unk is egy igen részletesen kidolgozott gyönyörű darab, minden egyes kártyalap jól látszik benne. Az Astrologian a harc kezdete előtt kétféle stance között választhat: Diurnal Sectben a White Mage-hez hasonlóan tud gyógyítani, míg Nocturnal Sectben a Scholarhoz hasonlóan védőpajzsokkal manipulál. Feladatát még érdekesebbé teszi, hogy időnként véletlenszerű kártyalapokat is húzhat, melyek különböző buffokkal és effektekkel segítik a csapatot.
A kiegészítő új tankja a kétkezes kardot forgató Dark Knight, aki a szokásos tank képességek mellet a lelke mélyén rejlő sötét erőket is képes hasznosítani. Ez a job nem rendelkezik olyan, a csapatot erősítő képességekkel, mint a többi tank, és jobban oda kell figyelni nála az erőforrás menedzsmentre. A történet szerint a Dark Knightok törvényen kívüli igazságosztók, így a többi kaszttal ellentétben nincs külön céhük, a küldetéseket Fray-től, a magányos mestertől kapják.
Mindhárom új job rendhagyó az eddigiekhez képest, abból a szempontból, hogy kicsit trükkösebb játszani velük, nem véletlen, hogy csak akkor vehetjük fel őket, ha már rendelkezünk egy 50-es karakterrel és kijutottunk Ishgardba. Abban is eltérnek a megszokott joboktól, hogy nem egy már meglévő alapkasztra épülnek. (Kis magyarázat, ha valaki nem ismerné az alapjátékot: FF14-ben egy karakter minden alapkasztot felvehet és külön-külön felfejlesztheti őket. Az alapkasztok 30. szint után ún. jobbá alakulnak át). Az új jobokat rögtön 30. szintről kezdhetjük, ami kellemes abból a szempontból, hogy nem kell újra teljesen a legelejéről indulnunk, ám ha azt terveztük, hogy ezek valamelyikével csináljuk végig a kiegészítő küldetéseit, akkor előtte kénytelenek leszünk újra meglátogatni a régi tartalmakat, és az instákkal, FATE-ekkel és ismételhető küldikkel felgrindelni magunkat 50-re.
A kiegészítővel érkezett Au Ra az FF14 történetében az első olyan faj, amely nem a Final Fantasy XI Online-ban játszhatókra épült, hanem vadonatúj. Az Au Ra díszes pikkelyeivel, szarvával és farkával a sárkányokra hajaz ugyan, de az eorzeai tudósok szerint nincs velük rokonságban. A nemek ennél a fajnál feltűnően különböznek, a férfiak magasak és izmosak, a nők kicsik és kecsesek. Ők is, mint a többi faj két változatban érkeznek, a fehér pikkelyes, békés visszavonultságban élő filozofikus Raen, és a fekete pikkelyes, harcos nomád Xaela. Ha a lore-hoz hűen szeretnénk elnevezni őket, akkor Raenünknek ősi japán nevet adjunk, Xaelánkhoz pedig az ősi mongol nevek közül válasszunk (ha nincs nálunk épp ómongol vagy ójapán szótár, akkor sem kell kétségbeesnünk, bátran támaszkodhatunk a karakternév generáló segítségére).
3. Hosszú az út a sárkányok földjére
Az FF14 igazi oldschool themepark MMO, amelyben a történet már a kezdetektől fogva kiemelkedően fontos szerepet kap. Bizonyos területek, insták, kasztok, szakmák, útvonalak és általában a játék alrészei csak akkor válnak elérhetővé számunkra, ha a sztoriban is eljutottunk a megfelelő részekig. A fő küldetés hosszú és lineáris, rengeteg átvezető filmet tartalmazó, igazi sokszereplős anime-szappanopera, amely kézenfogva végigvisz minket a játékon. Ez a kötött szerkezet azonban izgalmas, szerethető világot, karaktereket foglal magába, amiért érdemes figyelmesen követni a történetet.
Aki csak most fog bele az alapjátékba, az számítson arra, hogy sokáig semmit sem fog látni a kiegészítő tartalmából. A régi játékosok is csak akkor tehetik be a lábukat Ishgard fagyos földjére, és az azon túli vidékekre, ha már elérték az 50-es szintet és végigcsinálták a fő küldetésszál minden részét, ami az alapjátékban és az utána megjelent tapaszokban szerepelt (egészen 2.55-ig, a Before the Dawn küldetésig bezárólag) - ez számos erőpróbát, instát, primal csatát és ezek hard mode-os verzióit is magában foglalja. Ez az alapjátékhoz képest annyi tartalmat jelent, hogy aki most kezd bele a teljes játékba, az nagy valószínűséggel már el fogja érni az 51-es szintet, mielőtt még betette volna a lábát az új területekre (a régi szintkorlát 50 volt, amit a kiegészítő 60-ra emelt).
Aki az alapjátékban szorgalmasan összegyűjtötte az endgame felszerelés, az bátran nekivághat az útnak. Akiknek ez kimaradt, az sem kerül hátrányba, a küldetések jutalmainak hála már 110-115-ös szintű tárgyakkal léphet be Ishgard sokáig féltve őrzött kapuján. A 45-ös és 50-es job küldetések a régi páncéldarabok mellett már a jóval magasabb szintű újakat is odaadják jutalmul, így ha egy új kaszttal vágunk neki az útnak, akkor sem kerülünk hátrányba felszerelésünk miatt. Örömmel tapasztaltam, hogy ez a kiegészítővel érkezett új jobokra, és a régiekre is egyaránt érvényes, aki viszont az alapjátékban már megcsinálta ezeket a küldiket, annak sajnos nincs lehetősége utólag lekérni az új páncél darabokat.
A történet szerint Ishgard a sárkányokkal folytatott ezeréves háború, a Dragonsong War miatt bezárta kapuit a többi városállam előtt, így a Garlean Birodalom elleni harcból - ami az alapjáték fő témája volt -, sem vették ki részüket. Most változtathatunk ezen a helyzeten, közelebb hozhatjuk egymáshoz a nemzeteket, és talán véget vethetünk a hosszúra nyúlt háborúnak is. Többet nem árulhatok el a történetről, mert ahhoz le kéne spoilereznem az alapjáték végét is. Az alábbi teljes előzetest - ami az első oldalon láthatónak a kibővített verziója -, csak az nézze meg, aki már ismeri a sztorit, vagy nem zavarják a spoilerek! A gyönyörű zene miatt, amelyet Nobuo Uematsu szerzett, és amely a kiegészítő fő témája, érdemes legalább végighallgatni. A dal (Dragonsong) teljes verzióját itt hallgathatjátok meg (ez a video is spoilereket tartalmaz).
4. Sárkányok, szörnyek, romok
Ishgardba érve megcsodálhatjuk a város magasba törő tornyait, szobrait és egyéb építészeti remekeit, közben letudhatjuk az ilyenkor szokásos kötelező turistakörutat, a helyi küldik és a teleportpontok felvételét. Az új jobokat is itt vehetjük fel a megfelelő céheknél, melyeket a térkép alapján könnyű megtalálni, a céh nélküli Dark Knight van csak elrejtve. (Kis segítség: az Ishgardian Citizen nevű NPC-vel kell beszélnünk (The Pillars 13,8), a térkép külön nem mutatja, hogy küldit ad, csak mellé érve láthatjuk a feje felett a felkiáltójelet).
Bár a város gyönyörű a maga északi pompájában és gótikus komorságában, örültem, hogy nem kellett sokáig új táborhelynek használnom (hiányosságai közé tartozik például, hogy nincs benne guildbank). Ha valamelyik új job mellett döntünk, akkor a várostól búcsút véve a régi 30-as pályák felé kell vegyük az irányt, ha viszont a fő küldetéssorozatot követve mennénk tovább, akkor már az új területekkel ismerkedhetünk.
Coerthas Central Highlands kietlen, hóborította tájait elhagyva Coerthas Western Highlands kietlen, hóborította tájaira jutunk. Aki nem szereti a hómezőket, az alternatívaként az üdén zöldellő, lebegő szigetekből álló The Sea of Clouds pályán is kezdhet, bár a fő küldisorozat előbb-utóbb mindkét helyere elvisz mindenkit. Összesen 9 méretes új pályát kapunk, ezek nagy része Dravania, a sárkányok birodalma és az Abalathia's Spine területén található, a már említett Coerthas Central Highlands és Ishguard városának kivételével, amik a már jól ismert a coerthasi régióba tartoznak. A Dravanian Forelands hegyes-völgyes dzsungeles vidékein megtudhatjuk, hogyan élnek a chocobók és az őket befogó és megszelídítő törzsek, és már igazi nagy sárkányokkal is összefuthatunk. Levegőben lebegő, a múlt titkairól suttogó titokzatos ősi romok várnak ránk a sárkányok rejtekhelyéül szolgáló Churning Mistsben, amely a kiegészítő egyik legszebb pályája. Dravanian Hinterlandsen, a Sharlayanok által lakott, és később elhagyott településeken goblinokkal és más kincsvadászokkal találkozhatunk, akik Idylshire városában vertek tanyát. Az Abalathia's Spine lebegő területeire az ishgardiak még csak most tették be a lábukat, itt a The Sea of Cloudsban található kis helyőrség tagjainak lehetünk segítségére. Végül eljuthatunk a technológia uralta Azys Lla fémbe öltöztetett, lebegő tájaira is, ahol a történet végkifejlete vár ránk.
Alant a benchmark tesztet láthatjátok, melynek képei ízelítőt adnak abból, milyen látványra számíthattok. A teszt, ami mellé még az offline használható karakterkreálót is odaadják, innen letölthető (a mérete 1,6 GB).
5. Repülő hátasok, kullogó küldik
A kiegészítő egyik legnagyobb újdonsága a repülő hátasok megjelenése. A Final Fantasy-ben viszont semmi sem egyszerű, így röpképes hátasra szert tenni sem két perc alatt fogunk, jó darabig csak vágyakozva csodálhatjuk a többi játékos sárkányait, griffjeit, mini léghajóit és egyéb légi szerkezeteit, és röhögőgörcstől fetrengve figyelhetjük az apró szárnyaikkal hősiesen felfelé emelkedő chocobókat (hogy guvadhatnak szegények szemei, amikor egy jól megtermett roegadynt visznek a hátukon).
Első röpcsinket, egy szép fekete chocobót a sztori küldi megfelelő részéhez érve már megkapjuk, de ez még csak a kezdet. A repülési képességet minden egyes pályán külön-külön kell megszerezzük, ehhez be kell fejezzük a sztori küldi megfelelő részeit, és jó néhány mellékküldetést is. A másik lépés, hogy meg kell találjuk az adott pályán lévő összes Aether áramlatot, melyhez egy iránytűt kapunk segítségül. Persze egy dolog megtalálni az áramlatokat, a másik megoldani a "hogy a fenébe jutok fel arra a sziklára repülés nélkül?" - típusú fejtörőket, melyek megfejtése sokszor abból áll, hogy szó szerint meg kell kerüljük a fél pályát, hogy egy felmászásra alkalmas helyet találjunk.
Jobban örültem volna, ha kihagyhatom a játékból azokat a fárasztó időhúzó részeket, amelyeket a modern MMO dizájn szép lassan kezd elhagyni. Sajnos a kiegészítő nem szakított azzal az ódivatú küldetésrendszerrel, amely arra épül, hogy az NPC-k ping-pong labdának használva minket többször is bejáratják velünk oda-vissza a teljes pályát (még rosszabb esetben több pályán keresztül is többször átküldenek). Az alapjáték pályáin, melyek jóval kisebbek mint az újak, ez még viszonylag elviselhető volt, a Heavensward területein azonban a sok kutyagolás próbára teszi az ember türelmét. Érdemes tehát minél hamarabb felröptetni a csokit, ehhez azonban nem árt böngészni a neten található útmutatókat, mert a küldetések jelzik ugyan, hogyha a repüléshez szükséges pontot adnak nekünk jutalmul, de ezekhez időnként vannak előküldetések is, melyekről nem tudhatjuk előre, hogy hová vezetnek. Szorgalmas játékosok a hivatalos fórumon már összegyűjtötték a pályákon található, és küldikkel megnyitható Aether áramlatokat, ezt a hasznos összefoglalót itt találjátok.
Ha túltettük magunkat a kullogós részeken, jutalmul a megmaradt mellékküldiket már kényelmesebben és gyorsabban be tudjuk fejezni, és a látvány, amiben gyönyörködhetünk sem utolsó. A pályák igazán csak a magaslati pontokról nézve tárulnak elénk teljes szépségükben, ezért érdemes felülről is jól körülnézni a lentről már jól ismert helyeken. A 2.28-as tapasszal érkezett újdonság, a Sightseeing Log természetesen a Heavenswardban is tovább bővült újabb felfedezésre váró pontokkal, ezek nagy része csak repülve közelíthető meg. A régi világban nem volt elég megtalálni a pontokat, melyekre a sokszor homályos megfogalmazású fejtörők utaltak, még a megfelelő időjárásra és a napszakra is figyelnünk kellett, az új helyeknél ez már szerencsére nem követelmény.
A kiegészítőben folytatódik a 2.3-as tapasszal feltűnt szörnyvadászat (The Hunt) is. Nemcsak újabb monsztákra vadászhatunk az új pályákon, de új frakciónak (Clan Centurio) is gyűjtögethetjük az újfajta tokeneket (Centurio Seal) a Clan Hunt keretében. Ezekért peteket, pet páncélt, berendezési tárgyakat és alapanyagokat vásárolhatunk. A vadászatok emellett Tomestone-okat, pénzt és XP-t is adnak, ezért hasznos szabadidős tevékenységet jelentenek.
A klánházzal rendelkező guildek belefoghatnak a léghajóépítésbe is, ehhez némi küldizés után megvásárolhatják a 800 000 gilbe kerülő műhelyt, és már neki is állhatnak a munkának. A léghajót több fázisban és több alkatrészből kell összerakni, egyes részek összeállításához csapatba kell állnia a craftereknek. A kész léghajóval sajnos mi magunk nem utazhatunk, csak anyagbeszerző küldetésekre küldhetjük a légi járművet, hasonló módon, ahogy a retainereinket is (retainer - olyan segítő NPC, aki bankos, árus és egyéb feladatokat lát el). A tervek szerint a jövőben továbbfejlesztik a léghajózást, ami újfajta közös kalandokat jelenthet a klánoknak.
6. Új insták, régi kihívások
A kiegészítő 4-fős szintező instái a régiek hagyományait követik, a szokásos mennyiségű trash, 3 boss, mindezt 20-30 perc alatt elintézhetjük akár puggal is. Az első pár insta természetesen könnyebb, utána fokozatosan nehezednek. Persze most is a tankoknak és a gyógyítóknak van nehezebb dolga, ők nem árt, ha felkészülten érkeznek, de azért akad bőven olyan összecsapás is, ami a dps-eket is megizzasztja. Találkoztam olyan aoe-mintázatokkal, melyek jelzései már-már a WildStar őrült, kaleidoszkópszerűen változó padlómintáit idézték fel, melyek kikerüléséhez villámgyors tánclépésekre volt szükség. Az alapjátékban megszerzett tudásunkra mindenképp bátran alapozhatunk, de készüljünk fel rá, hogy kicsit sűrűbben pörögnek az események, amelyekre reagálnunk kell.
A 4-fős isntákból 9 újat kapunk: The Dusk Vigil (51-52), Sohm Al (53-54), The Aery (55-56), The Vault (57-58), The Great Gubal Library (59-60), The Aetherochemical Research Facility (60), Neverreap (60) és The Fractal Continuum (60).
Két új 8-fős trial során szállhatunk szembe az új primalokkal, Ravanával, a kitinpáncélos, négy karjával négy kardot forgató lénnyel, és a cetszerű Bismarckkal, aki úgy száll a felhők között, mintha az ég egy tenger lenne. Mindkét insta (Thok ast Thok és The Limitlless Blue) játszható hard és extreme módban is.
A kiegészítő indulása utáni tapaszokkal került a játékba az új, tokengyűjtögetős 8-fős endgame raid insta 60-asoknak, az Alexander: Gordias, melyben normal és savage módban is próbára tehetjük erőnket. Gordias csak az első szárnya a kompexumnak, melyet a későbbi tapaszokkal tovább fognak bővíteni. És ha már Alexander, akkor jöjjön a goblin metál!
Örömmel tapasztaltam, hogy a kiegészítőben az automata partikereső segítségével sokkal gyorsabban lehet csapatot találni, mint régen. Annak idején azért játszottam gyógyítóval, mert dps-sel rengeteget (volt, hogy több mint egy órát) kellett várni. A kiegészítőben dps-sel csúcsidőben rögtön, vagy legfeljebb 5-10 perc várakozás után juthattam be az instákba, és csúcsidőn kívül is legfeljebb 15-20 percig kellett várnom.
A fejlesztők ügyesen elérték, hogy a régi insták se maradjanak soha kihasználatlanul, és ezekbe is mindig találjunk partit. Ezt részben a random insta napi küldivel valósították meg, ami vonzó mennyiségű xp-t ad, ezért sokan választják. Másrészt az alt jobok szintezéséhez újra végig kell menni az összes régi instán és primal összecsapáson is, és a nagy számú játékos miatt ezekre is mindig bőven akad jelentkező.
7. A játék jelene és jövője
A Heavensward története követte azt az irányt, ami az alapjáték végével már elkezdődött, és a dark fantasy irányába folytatta útját, ugyanakkor a jellegzetes Final Fantasy-s feszültségoldó humor, és az aranyos lények is megmaradtak. Minden más is jelen van, ami az FF esszenciáját jelenti: fantasy és sci-fi összefonódása, tájak, melyeken a képzelet szabadon szárnyalhat, izgalmas, árnyalt karakterek, szívvel-lélekkel írt, fordulatos történet. Külön meg kell említenem a hangulatos, hol szívszorító, hol humoros, hol dögös kísérőzenéket, melyeket öröm hallgatni. Nincs is jobb, mint dübörgő metálra, vagy eposzi klasszikus zenére csépelni a bossokat.
A grafika gyönyörű és esztétikus, a fantasztikus tájak és insták mellett különösen tetszett az új páncélok és fegyverek rendkívül részletes kidolgozottsága. A pályák méretét és kialakítását sajnos még mindig visszafogják a technológiai korlátok, de így is figyelemreméltó teljesítmény, amit ki tudtak hozni a Heavenswardból úgy, hogy az PS3-on is jól működjön. A tervek szerint a PS3 kompatibilitással a jövőben egyébként szakítani fognak, ami újabb szárnyakat ad majd a játéknak (nem fogja majd vissza, hogy azon is működnie kell).
Ami nem nyerte el a tetszésemet, az az archaikus küldetés dizájn, illetve a tartalmak sorrendjének kötöttsége. Szeretek előre bekukkantani egy-egy pályára akkor is, ha még nem elég magas hozzá a szintem, vagy nem értem el a történetben ahhoz a részhez, ami ezt lehetővé teszi. Az új jobokat sem lett volna rossz kipróbálni anélkül, hogy újra végig kelljen mennem velük a 30-50-es tartalmakon.
Hátrányai ellenére ez egy igen jól sikerült kiegészítő, amely nemcsak hozta az alapjáték színvonalát, de felül is múlta azt. Az újdonságok garantáltan hosszú időre lekötik majd a játékosokat, aki pedig több jobot is szeretne felfejleszteni, annak hosszú hónapokra megvan a szórakozása, a szakmák is új szinteket és recepteket kaptak, úgyhogy akad bőven tennivaló. A Naoki Yoshida által vezetett fejlesztőcsapat híres arról, hogy folyamatosan képes új, minőségi tartalmakat letenni az asztalra, és ez a jövőben sem fog változni. A szokásos hibajavítások mellett rengeteg újdonságra számíthatunk: tovább bővül az új raid insta, és a régi Relic/Zodiac fegyverekéhez hasonló endgame küldetéssorozat. Folyamatosan igazítanak az új jobokon is, melyekkel változatos képességeik miatt élvezet ugyan játszani, de sokak véleménye szerint rájuk fér még egy kis erősítés.
Meg kell említeni azt is, hogy az európai játékosok nagy részének már az alapjáték indulása óta komoly problémát jelentett a lag, a közös US/EU szerverközpont ugyanis Kanadában található. Sokan régóta kérik, hogy az EU szerverek Európában legyenek, úgy tűnik, hogy hosszú várakozás után ez végre megvalósulhat, a központok október közepén kerülnek átszervezésre.
Miért érdemes kipróbálni a darabot másoknak is, mint FF rajongóknak? Például azért, mert ebben a játékban találkoztam a legsegítőkészebb és legtürelmesebb MMO közösséggel, és mert ez az egyetlen MMO, amelyben a játékosok kedvességének köszönhetően puggal is mindig kellemes élmény volt számomra az instázás. Még akkor is, ha nem mentek fényesen a dolgok. Előfordult, hogy a parti már a második thrash csoportnál elhalálozott, mert a healernek fogalma sem volt arról, hogyan lássa el szerepkörét, mégsem noobozta le senki, sőt a csapat egyik tagja megkérdezte melyik szerveren játszik, és felajánlotta, hogy meglátogatja és elmagyarázza neki az alapokat. Egy másik partiban az első boss után el kellett mennie a tanknak, és mivel már folyamatban lévő instához nehezebb tankot találni, az egyik dps kilépett és tankként tért vissza, hogy be tudjuk fejezni az instát. A fő chatcsatorna sem a szájkarate bajnokságok színhelye, és a szervereken külön csatornákat hoztak létre a játékosok a kezdők segítéséhez.
Az biztos, hogy ez a játék több türelmet igényel, mint a mai MMO-k legtöbbje, ám aki hajlandó időt fektetni bele, annak üdítően kellemes élményekben lehet része a színvonalas történetnek, a hangulatos instáknak és a barátságos közösségnek köszönhetően.
Kapcsolódó cikkeink:
Final Fantasy 14: A Realm Reborn - Valódi újjászületés
[link href="https://ipon.hu/elemzesek/final_fantasy_14_a_realm_reborn___2._resz/2011/1" target="_blank"]Final Fantasy 14: A Realm Reborn - 2. rész
[/link]
