I. oldal

A PES 2018-at már kiveséztük, így nincs más hátra, mint megnézni a nagy riválist, a FIFA-t. Persze ez a rivalizálás nem igazán állja meg a helyét, mivel kimondva-kimondatlanul tartotta magát az az alapszabály, hogy a PES a lassabb, szimulátoros vonalon mozog, míg a FIFA a gyors arcade-os stílust képviseli. Eddig. Idén ugyanis más a helyzet, hölgyeim és uraim, íme a FIFA 18!

Kezdjük a legfontosabbal: megváltozott a játék dinamikája, kis túlzással élve a FIFA kezdi átvenni a PES játékmenetét. No de mit is jelent ez pontosan? Először is „lassabban”, másképp mozognak a játékosok, mint pl. a 17-ben. Egy-két bevett megmozdulás itt már nem feltétlenül fog működni, sem támadóként, sem védőként: a támadó lassabban változtat irányt futás közben, lassabban húzza arrébb a labdát, a védekező lassabban lép be, nem úgy fordul, mint eddig.

Másodszor, több az eladott passz. Ez a PES-nél jól megfigyelhető: több passz megy rossz irányba, többe lépnek bele, így taktikusabban kellett megterveznünk a támadásokat, mint a FIFA-ban, ahol kb. mindig emberhez pattant a labda. Szintén eddig. Most már itt is oda kell figyelni mikor, hova, kinek, milyen erővel lőjük a dönit, mert lesz pár elcsenés, az tuti.

A becsúszások is változtak: már nincs olyan szép nagy ívük, mint a 17-ben. Sőt, nekem úgy tűnt, nem feltétlenül labdára, hanem lábra mennek a sporttársak: ugyanúgy, mint a PES-ben, éppen ezért a becsúszásokat is jobban át kell gondolni, nem lehet ész nélkül ide-oda, különben villannak a sárga és piros ösztöke lapocskák.

No de mi lehet mindennek az oka? Valószínűleg a Real Player Motion Technology, ami papíron egy „teljesen új animációs rendszer”. Valójában arról van szó, hogy pár sztárjátékosra motion capture ruhát húztak, és velük vettek fel mozgássorokat, amiket aztán beépítettek a játékba. Ez persze már jó pár éve szokás, most viszont mintha több apró mozzanatot sikerült volna átemelni a virtuális térbe.

Éppen ezért jelentkezhet az az érzésünk, hogy „lassabb” a mozgás, miközben csak részletesebb, ergó még élethűbb. Ezen felül a testi tulajdonságokat is felülvizsgálták, most már a térbeli jellegzetességek (magasság, alkat) is pontosabbak, mint eddig. Az pedig csak hab a tortán, hogy nem csak az aktuálisan irányított játékos, hanem a csapattársak is végre „gondolkodnak”, és miközben mi támadunk, úgy helyezkednek, hogy támogassák az akciót - ez persze nem mindig jön össze, de érezhető a javulás a korábbiakhoz képest.

II. oldal

Idén sem maradtak el a kisebb-nagyobb újítások, ezek közül is talán a legfontosabb a „quick substitutions”, azaz a gyorscserék. A meccsek előtt, még a csapat összeállításnál beállíthatunk három gyorscserét három kezdő játékosunkra, akiket aztán a meccsen egy-egy átvezető (szabadrúgáshoz készülődés, bedobás, stb.) alatt a menübe való kilépés nélkül becserélhetünk. Hasonló a suggested, azaz javasolt cserék funkció is: meccs közben a gép által ajánlott cseréket hozhatunk be a játék megszakítása nélkül. Ügyes!

További újítás, hogy a kezdéskor már hátrafelé is passzolhatunk csapattársainknak, akik a kezdőkörön kívül állnak, ezen felül bekerültek a rendkívül fontos „valós napállások” is. Ez nem más, mint hogy kapuskirúgásnál/szabadnál ha a lemenő nap fényével szemben állunk, kis fénykörök, lens flare-ek jelennek meg. Teljesen felesleges, de hát nem ez az első ilyen a FIFA történetében, ugyebár.

Egy kicsit megváltozott a tizenegyes rúgás mechanikája is, nem nagyon, csak pont annyira, hogy az első alkalommal tuti elrontsuk, mert arra számítunk, hogy olyan mint tavaly. Most viszont nem az iránnyal futunk neki, és lövünk, hanem először a lövésgombbal beállítjuk az erősséget, el kezd nekifutni, és közben célzunk. Sőt, már lassabban/gyorsabban is nekifuthatunk.

A meccsreprezentáción, azaz a meccshangulat egészén is csiszoltak: az egy dolog, hogy magasabb felbontásúak a szurkolók, de új megmozdulásaik és énekeik is vannak, sőt interaktálhatunk is velük egy-egy gólöröm közben. A pályák mellett új díszletek láthatók, klub és stadion specifikus feliratok olvashatók, a kispadok is változtak, vagyis ismét odafigyeltek az apróságokra az EA munkatársai.

A visszajátszások is változtak, ugyanis megjelent az ún. „360 Replay Camera”, ami annyit jelent, hogy ismétléskor az elrúgásnál megfagy a kép, a látószög arrébb mozdul pár fokkal, így több szemszögből is megvizsgálhatjuk a gólszerzés pillanatát. Plusz mintha a stratégiánkat is elemeznék, nyilak és körök, vonalak segítségével.

A PES-nél mindig előkerül a licensz-kérdés, a FIFA-nál már megszokhattuk, hogy ezzel nincs gond, sőt idén új közvetítési csomagot kapott a Premier League, az La Liga és az MLS is. A kommentátorok azonban még mindig nem az igaziak, hiába reagálnak egyedien a Journey-ben Hunter egy-egy megmozdulására, ha a sima meccseken ismétlik önmagukat.

III. oldal

A tavalyi rész nagy „újítása” volt a The Journey címre keresztelt sztorimód, ami idén megkapja 2. szezonját, méghozzá nem is akármilyen újítással: kooperatív móddal! Ezt úgy tessék elképzelni, hogy ha egy meccset kell játszani valamilyen csapat ellen a sztori módban, akkor több kontrollerrel (max 4) is játszhatunk, így közös erővel vezethetjük győzelemre csapatunkat, és Hunter sporttársat.

Ha ez nem lenne elég, ugyan még nem teljes verzióként, de egy rövid cameo-ra visszaköszön a FIFA Street is: Hunter több helyen is megfordul a 2. szezonban, így pl. Brazíliában is, ahol élvezetes 3-3 elleni összecsapásban vehetünk részt az utcán. Reméljük ez előszele egy esetleges FIFA Street feltámadásnak!

További újítás, hogy már nem csak a főszereplőt irányíthatjuk, hanem egy-két mellékszereplőt is a sztori során, valamint testre szabhatjuk Hunter megjelenését (frizkó, tetkók, ruhák), illetve hogy bal, vagy jobb lábas legyen-e. A sztoriban pedig olyan sztárjátékosokkal találkozhatunk, mint pl. C. Roni, Thierry Henry, Griezmann, Rio Ferdinand, vagy Thomas Müller. A Journey azonban továbbra is az újgenerációs konzoltulajok és a PC-sek kiváltsága, sem Xbox 360-on, sem PS3-on nincs benne a játékban…

Az utóbbi években a FIFA egyik legsikeresebb módjává nőtte ki magát a FUT (FIFA Ultimate Team), amire idén is érezhetően odafigyeltek az EA-nél. Megérkezett pl. a Champions Channel, amin megnézhetjük a legjobb játékosok összecsapásait, a kamerát kedvünkre állítva, hátha ellesünk egy-két trükköt tőlük. A csomagok kinyitásának animációja is megváltozott, most már sokkal látványosabb, hangulatosabb lett.

Megjelent a Squad Battle mód, amiben a kihívás percről-percre változik aszerint, hányan és hogyan játsszák. A lényege, hogy minél nagyobb rangot kell elérnünk, harcpontok gyűjtésével, amit meccsekért kapunk a gép ellen. Ha sikerül előkelő helyen végeznünk, amikor egy-egy esemény zárul, jutalmat kapunk. Aztán ott van még a Featured Squad Battle is, ami annyiban különbözik a simától, hogy nem tetszőleges, hanem mindenki ugyanolyan csapattal indulhat.

Szerencsére az AI is fejlődött az elmúlt évekhez képest, már nem ugyanazokat a bevett (és unalmas) figurákat láthatjuk, mint eddig, így a Squad Battle is sok izgalmat ígér. A FUT-ban klasszikus játékosok is megjelentek, FUT Icons néven: egy-egy világklasszis három „állapotában” található a játékban, más-más értékekkel, aktuális teljesítménye alapján a karrierjében. Puskás sajnos nincs köztük, de ott van pl. Pelé, Maradona, Ronaldinho, vagy maga a C-nélküli Ronaldo is.

IV. oldal

Az EA idén külön webes felülettel és mobilos társalkalmazással is készült a FUT-ra, melyekben különböző kihívásokat teljesíthetünk, valamint menedzselhetjük csapatainkat. Ezen felül pedig megkapjuk külön a játék mobilos verzióját is, szerencsére ingyenesen, úgyhogy egy próbát megér. Sőt, a FIFA idén már Nintendo Switch-en is támad, PC-n pedig már DirectX 12 alatt is élvezhetjük a látványt - az EA semmit sem bízott a véletlenre. No de hiába a multiplatform megjelenés és a sok apró újítás, nem mehetünk el szó nélkül a játék hiányosságai mellett sem.

Az egy dolog, hogy a bírók még mindig nincsenek a helyzet magaslatán (a sárga és piros lap osztogatása nem túl konzisztens), de ami ennél is problémásabb az elmúlt évekhez hasonlóan, hogy most is láthatunk arra példát, hogy a labda átmegy valakinek a lábán. Tehát a focilabda áthatol egy ember combján, bokáján, lábfején, stb., mintha az ott sem lenne. Például a támadó passzol a csatárnak, a védő jókor lép közbe, de a labda nem veszi a fáradtságot, hogy érzékelje mindezt, és pályamódosulás nélkül kiköt a csatárnál. Nem, nem, és nem! Ilyesmit egy focis játék, ahol pont hogy a labda és a játékosok interakcióin múlik minden, nem engedhet meg magának! Így aztán nem nagy meglepetés, hogy még mindig láthatunk rudigólokat, amik a fizika hibájából adódóan jönnek létre, keserédes kabaré-jelenetek kíséretében.

Szóval van még hova fejlődnie a FIFA-nak, de a taktikusabb játékmenet és a gyorscserék miatt bizakodó vagyok, hátha megérjük azt az évet, amikor minden klappol. Ez most nem az, de a FIFA-k közül kétség kívül ez a legjobb. És hogy idén PES, vagy inkább FIFA? Az objektív válaszom erre az, hogy érdemes letölteni a PES és a FIFA demóját is, menjetek velük pár próbakört, és döntsétek el Ti magatok. És a szubjektív? Idén négybetűs a győztes, nagyon tetszenek a kisebb-nagyobb újítások, és a lassabb, taktikusabb játékmenet!