Felszín alatti óceánok rejtőzhetnek a Ganümédészen

A Naprendszer legnagyobb holdján különösen viselkednek a sarki fények, így a szakértők szerint igen valószínű, hogy az égitest nem tömör, hanem óceánokat hordoz.

Felszín alatti óceánok rejtőzhetnek a Ganümédészen

Újabb óceán nyomaira akadtaka szakértők a Naprendszerben: a Jupiter Ganümédész nevű holdjának felszíne alatt a legfrissebb megfigyelések szerint hatalmas víztömeg rejtőzhet. A Ganümédész hatalmas, a Naprendszer legméretesebb holdja, amely 5270 kilométeres átmérőjével nagyobb, mint a Merkúr. Sűrűsége méretéhez képest meglehetősen alacsony, így régóta úgy vélik, hogy a többi külső bolygó holdjaihoz hasonlóan a kőzetek mellett nagy mennyiségű jeget is tartalmazhat.

Amikor az 1990-es években a Galileo űrszonda ellátogatott a Jupiter rendszerébe, többször is megközelítette a gigantikus holdat. A Ganümédész az egyetlen ismert hold rendszerünkben, amely mágneses mezővel rendelkezik, és az ezzel kapcsolatosan begyűjtött mérési adatok elemzése után a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy elképzelhető, hogy felszíne alatt egy óceán létezhet. Ezt a feltevést erősítették meg nemrégiben a Hubble űrtávcsövet használó szakértők.

Joachim Saur, a Kölni Egyetem kutatója és munkatársai a hold vékonyka légkörében kialakuló fényjelenségeket tanulmányozták. Ahogy ugyanis a világűrből érkező nagysebességű részecskék a magnetoszféra mentén behatolnak a Ganümédész légkörébe, a földi sarki fényekhez hasonló jelenségeket hoznak létre. A fények az ultraibolya tartományban a legerősebbek, így a kutatók ebben a tartományban vizsgálták a holdat a Hubble spektroszkópjával.

Mivel a Jupiter erős mágneses mezővel rendelkezik, a hold és a bolygó magnetoszférájának interakciói során a fények folyamatosan felfelé és lefelé vándorolnak a Ganümédész földrajzi szélessége mentén. A megfigyelési adatokból azonban az derült ki, hogy ez a vándorlás nem egészen a vártnak megfelelően zajlik, hanem egy kicsit kisebb mértékű annál. A kutatók szerint erre az lehet a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a hold nem tömör, hanem a felszíne alatt egy (vagy több) óceán rejtőzik, amelynek saját mágneses mezője a Jupiter magnetoszférájának ellenében hat, mérsékelve annak hatását.

A modellek alapján az óceán 150 kilométerre lehet a nagyrészt jégből álló felszíni réteg alatt, és mélysége a 100 kilométert is elérheti. Ha ez igaz, akkor a hold több vizet tartalmaz, mint a Föld összes óceánja együttvéve. Korábbi mérések alapján az is kiderült, hogy a Ganümédész felszínén különféle sók vannak jelen, ami akár arra is utalhat, hogy a mélyben található víztömeg valamilyen módon kapcsolatban áll a felszínnel. Ez azért lenne érdekes, mert ebben az esetben a felszínt elérő hatások egy része, például az egyszerű szerves molekulákat létrehozni képes sugárzások, eljuthatnak a mélybe, ami jelentősen megnövelheti az élet kialakulásának esélyeit az égitesten. Egyelőre persze mindez puszta spekuláció, de az új információk kapcsán kétségkívül izgalmas lehetőségek vetődnek fel.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward