A Polybia paulista nevű brazíliai darázsfaj erős méreggel védekezik a ragadozók és kórokozók ellen. Ennek egyik összetevője egy friss kutatáseredményei szerint nagyon hasznos lehet a rák elleni küzdelemben is. Az MP1 (Polybia-MP1) nevű összetevő a Leeds-i és a Sao Paulo-i Egyetem kutatóinak vizsgálatai szerint a rákos sejtek felszínén megjelenő lipidekkel interakcióba kerülve fejti ki hatását, így csak a daganatos sejteket pusztítja el, az egészségeseket pedig nem bántja.
Az MP1 eredeti funkciója szerint a darázst megtámadó baktériumok sejtmembránját támadja meg, óriási lyukakat hozva létre a lipidrétegben. A nyílásokon keresztül gyorsan elszivárognak a sejtek létfontosságú összetevői, és a baktérium elpusztul. A szakértők egy ideje már tudják, hogy a méreganyag a rákos sejtek ellen is hatásos, és hatékonyan gátolja a prosztata- és a hólyagdaganatok növekedését, illetve a leukémiás sejtek szaporodását is. Mostanáig azonban nem volt világos, hogy miért csak a tumorsejtekre hat az anyag.
Paul Beales és João Ruggiero Neto úgy sejtették, hogy a hatóanyag szelektivitása mögött a tumorsejtek membránjának egy különleges tulajdonsága állhat. Az egészséges sejtekben a membránt felépítő foszfolipidek közül a foszfatidil-szerin és a foszfatidil-etanolamin mindig a kettős réteg belső oldalán foglal helyet, vagyis a sejt belső tere felé néz. A rákos sejtekben azonban ezek a lipidek a külső membránrétegben is megjelennek, és a kísérletek alapján az MP1 ezekre hatva fejti ki romboló hatását.
A kutatók elméletük igazolásához olyan membránokat hoztak létre, amelyek tartalmazták az említett molekulákat, majd MP1-et adtak ezekhez. A méreg hatásait aztán különböző képalkotó eljárásokkal jelenítették meg. A kísérletek tanúsága szerint foszfatidil-szerin jelenlétében az MP1 7−8-szor erősebben kötődik a membránhoz, a foszfatidil-etanolamin pedig a méreg lyukképző hatását növeli, hiszen ennek jelenlétében 20−30-szor nagyobb nyílások keletkeznek a membránon.
„Néhány másodperc alatt akkora lyukak nyílnak, hogy azokon keresztül az olyan fontos molekulák, mint az RNS vagy a fehérjék is könnyedén elhagyhatják a sejtet” – mondja Neto. A szakértők a továbbiakban azt akarják kideríteni, hogy méreg pontosan hogyan fejti ki ezen hatását, és milyen módon specializálódott erre a két foszfolipidre.