Az ingyenesen játszható játékokról mindenki tudja, hogy nem ingyenesek, mikrotranzakciók segítségével teszik könnyebbé azok pénztárcáját, akik hajlandóak a különböző extrákért fizetni. Vajon az érintettek mekkora hányada költ valóban ezekre? Az NPD Group piackutató cég online felmérése szerint az USÁ-ban 10 játékosból 4 vásárol valamit a játékok boltjaiban. A férfiak hajlamosabbak rá, hogy a zsebükbe nyúljanak, ugyanakkor a nők nagyobb hányada játszik ilyen jellegű játékokkal.

A fizető játékosok többsége az első hónapban a legvalószínűbb, hogy költ az adott játékra. A mobilok, a kézikonzolok, az egyéb hordozható készülékek és a könnyen elérhető internet elterjedése kedvezett a freemium játékok népszerűvé válásának, és azoknak, akik ismerik ezeket csupán 15%-a dönt úgy, hogy egyáltalán nem játszik velük. Átlagban 84% marad hű az ingyenes játékokhoz azok közül, akik kipróbálják őket. Összességében a nők azok, akik hosszútávon is maradnak, míg a férfiak, ill. a 13-34 év közöttiek hajlamosabbak abbahagyni az ingyenjátékokkal való foglalkozást. Ez utóbbi nem ill. korosztály az, amely a "tradicionális gamer" kategória magját képezi, tagjai kisebb valószínűséggel fognak kis ingyenes játékokba bonyolódni, mivel fő érdeklődési körüket a hagyományos konzolos ill. PC-s játékok képezik. Anita Frazier, az NPD elemzője ezt úgy fogalmazta meg, hogy a tradicionális gamer számára a nagy játék a fő fogás, így egy freemium darab legfeljebb csak snack lehet a napi menüben.

Sokan tudnak róla, sokan kipróbálják és sok embernek tetszik, így nem csoda, hogy az USA lakosságának 38%-a játszik ingyenes játékkal a 2-38 éves korosztályokban. A  felmérés eredményét 6416 résztvevő adatai alapján állították össze. Közülük vajon hányan voltak 2 évesek?