A Föld gyakorlatilag minden pontján élnek mikrobák, a legmélyebb tengerektől a leghidegebb hegycsúcsokig. Régóta ismeretes, hogy a légkör sem mentes ezen élőlényektől, egy új kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy meglepően nagy mennyiségű baktérium és gomba éldegél még tíz kilométeres magasságban is. A mikrobák magas mennyisége ezekben a térségekben felveti annak lehetőségét, hogy ezek alapvető befolyással vannak bolygónk időjárására, illetve a betegségek terjedésére is.

A szakértők 2010 folyamán repülőgépek segítségével vettek mintákat a Karib-tenger és az Atlanti-óceán fölötti troposzféra középső és felső rétegeiből. A mintavételeket úgy időzítették, hogy a vizsgált térségeken áthaladó trópusi hurrikánok megérkezése előtt és távozása után is legyen adatuk a légkör összetételéről.

A laborban aztán azonosították a mintákban található mikroorganizmusokat. A kutatók meglepetésére a légkör ezen rétegei meglepően népes és sok fajt felvonultató mikrobiális közösségnek adnak otthont. Tíz kilométeres magasságban a levegőben található részecskék 20 százalékát 0,25-1 mikrométer átmérőjű bakteriális sejtek teszik ki, ami légköbméterenként átlagosan 144 baktériumot jelent. A mintákban gombákat is találtak a kutatók, azonban ezek mennyisége meg sem közelíti a baktériumokét.

Összesen 17 különböző baktériumfajt sikerült azonosítani, köztük olyanokat is, amelyek képesek a légköri szénvegyületek, például az oxálsav lebontására. Ez megmagyarázhatja azt is, hogyan élik túl ilyen magasságokban.

A szakértők úgy vélik, hogy a baktériumoknak komoly szerepük lehet az időjárás alakításában is. Az elképzelések szerint a magaslégköri mikrobiom a jégszemcsék megkötése révén a felhőképzés egyik fontos résztvevője lehet, bár hogy pontosan milyen mértékű a mikrobák szerepe ebben, arról egyelőre nem tudnak bővebbet mondani a kutatók.

Az azonosított fajok közt fertőzéseket terjesztő kólibaktériumokat és sztreptokokkuszokat is találtak, és mivel a troposzféra baktériumközössége folyamatos mozgásban van, a légmozgások hatására vegyülve a felszín mikrobáival, a légréteg jelentős befolyással lehet a különféle globálisan jelentkező betegségek terjedésére is.