• A bombák után minden megváltozott... Készen állsz?

Ha a Fallout univerzumban játszva ránézünk, hogy 2018-ban az USA kormánya milyen előírásokat és direktívákat foganatosítana egy esetleges nukleáris támadás esetén, csak csóváljuk a fejünket. Régóta ott van a köztudatban az a gondolat, hogy ha valaki kilőne egy töltetet, akkor a többiek is beszállnának a buliba, már csak a bosszú kedvéért is. A végeredmény hatalmas pusztítás lenne és az életben maradás finoman fogalmazva is a lehetetlennel lenne arányos. Az sem meglepő, hogy a valóságban is épültek Vaultok, hiszen a hidegháború feszültséggel és paranoiával teli időszakában nagyon is reális fenyegetésnek tűnt egy atomháború. Az 1970-es évekre a kormány beszűntette az építmények finanszírozását és New Yorkban pont tavaly, 2017-ben kezdték el a jól ismert radioaktív jel eltávolítását az óvóhelyekről, hiszen az ott tárolt étel és gyógyszerek szavatossága jócskán lejárt már és nem jelentene segítséget egy esetleges katasztrófa során.

Ebből is látszik, hogy a poszt-apokaliptikus világégés ugyan szerencsére sosem vált valósággá, de nagyon is foglalkoztatta az emberek fantáziáját. Sok kérdés maradt megválaszolatlan és rengeteg alkotás született a „ha így történt volna” égisze alatt. A Falloutot ezen belül egy hasonló kérdés szülte meg anno. Ki tudja mi lett volna, ha 1997 előtt az EA és az Interplay nem balhézik össze a Wasteland folytatásának jogain? Mivel nem született megegyezés, ezért saját önálló világként indult hódító útjára a Fallout 1997-ben, és a mai napig zseniális alkotásnak tartja mindenki.

Elég rendesen kibővült a poszt apokaliptikus játékuniverzum a kezdetek óta, de ezen belül is dátumokkal teli időutazásba bonyolódhatunk a Fallout világ legújabb tagjával. Ahogy a bevezetőből is kiderül, az első Vaultot az USA megalapításának 300-adik évfordulóján adják át, 2076-ban. Szerencsénkre, mert innen mászunk elő mi is a játék kezdetén, 2102-ben, ami így is 6 évvel később van a tervezett, 20 éves lezárt periódusnál. És ha még nagyobb mázlistának akarjuk érezni magunkat, akkor tegyük hozzá, hogy ebben a Vaultban kivételesen egyetlen furcsa, beteg, vagy épp pszichológiai, szociológiai kísérletet sem folytattak.

A sorozat negyedik része 2287-ben játszódott, a nagy előd, az első rész pedig 2161-ban indult. Vagyis csaknem 100 évvel az egész eddig ismert világ eseményei előtt csöppenünk bele a jól ismert történetbe. Mégis mit sem számít ez az időutazás, hiszen a háború, mint tudjuk, sosem változik. A Bethesda új területre merészkedett régi köntösbe burkolózva, de azért felvarrta, kicsit kidíszítette és ötletek terén is mélyen a zsebébe nyúlt. Elég lesz ez egy olyan játéknál, aminek érkezését milliók várják és amúgy is ezer féle véleménynek és elképzelésnek kellene megfelelnie?

Különleges vagy?

Az eddigi részekben kezdéskor már pontokat oszthattunk el és perket választhattunk (képességek, buffok, passzívok) a játék S.P.E.C.I.A.L.-nak elkeresztelt rendszerében. A tutorialból 2. szinten jutunk ki a játék elején, úgyhogy megismerkedünk ezzel is, de annyit csavartak ezúttal a dolgokon, hogy véletlenszerű kártyacsomagokat nyitunk fel minden szintlépéskor és az ebből nyert kártyákat a 7 tulajdonság egyikéhez rendelhetjük – így tesszük aktívvá őket. Két ugyanolyan kártyát összeolvaszthatunk és erősebb lap lesz belőle, de így már több pontot foglal le az adott tulajdonság összértékéből.

Például ha megszereztük a Pack Rat lapot, akkor az Erő (Strength) tulajdonságból 1 pontot foglal le és 25%-kal csökkenti a nálunk levő junk típusú tárgyak súlyát, míg ha 2. szintűre fejlesztjük, a pozitív hatás 50%-ra ugrik, de cserébe már két pontnyi erőt foglal le. A lelkes játékosok már karakter tervezőt is készítettek, ahol előre elosztogathatjuk a pontjainkat 50. szintig – ez elég hasznos, mert respec-ről eddig semmi infó nincs.

Fegyvert, páncélt, drogot!

Hősünket kis túlzással egy szál… ruhában dobják ki a 76-os Vaultból és az első kanyarban már megtámadja valami mutálódott állat, egy kósza ghoul, esetleg egy bekattant robot. Hiába találunk pár lépéssel arrébb egy bozótvágót és egy vacak pisztolyt, lőszerünk alig van és a vágószerszám is elég gyenge életbiztosítás. Nagyon hamar gondoskodnunk kell a túlélésünk számos aspektusáról, úgymint jobb fegyverről, páncélról, ételről és italról.

A legjobb tanács, amit a teljesen kezdő, a Fallout világával nem túl közeli ismeretséget ápoló újoncoknak adhatok az a következő: gyűjts vizet az első patakból, pocsolyából és forrald fel az első főző helynél, ami az utadba akad! Így ugyan bekap a karaktered némi radioaktív sugárzást, de biztosíthatod, hogy ne halj szomjan, és ha virágokat, gyümölcsöket is gyűjtögetsz, akkor remek teákat és egyéb italokat készíthetsz, és még az alapanyagok sem romlanak meg idővel (mert meg fognak, ahogy a nyers hús is). Éhes vagy? Lehetőleg minden állatnak tűnő jószágot lövöldözz le! Nem csak XP-t ad, de húst és bőrt is. Így elegendő élelmiszered is lesz, és nem leszel rászorulva, hogy a nukleáris háború maradék konzerveit és tartós kajáit fogyaszd, ha épp találsz belőlük.

De a lövöldözésnek más előnye is lesz. Az említett bőr nagyon is fontos alapanyag az első szinteken, ugyanis bőrpáncélt varrhatsz magadnak a segítségükkel. A teljes szetthez jó pár darabra szükséged lesz, és ha később fejlesztenéd, akkor még többre. Ja, hogy nem elég ha lepattannak a golyók rólad, valami fegyver is jó lenne? Fémre, rengeteg apróságra szükséged lesz, hogy fejleszd a fegyvereid vagy újat készíts. A játékról azért elmondható, hogy sokkal előbb találunk jó fegyvereket, minthogy magunknak kovácsolnánk őket – utóbbi inkább a végjáték felé lesz jellemzőbb.

Nem meglepő, hogy amíg össze nem gyűjtünk a sok féle nyersanyagból egy nagy marékkal, (van, amiből az is kevés lesz – szigetelő anyagok, alumínium pl.) addig porszívó stílusban megyünk mindenhová. A virágcseréptől a konzervdobozig, a hajkefén át, mindent összeszedünk. De komolyan, mindent: cementes zsákot, vázát, orvosi szikét, vacak fegyvereket, a macska etetőtálját és a kispárnát is az ágyakról. Mert ezt a sok kacat lebontva jutunk értékes alapanyagokhoz, amikből a ruháinkat, fegyvereinket és a bázisunkat legyártjuk. A craft nagyon szerves és jól kitalált része a játéknak, szinte egy az egyben a 4. rész rendszerét kapta meg a 76 is. Lebontunk, javítgatunk, foltozgatunk, gyártunk és fejlesztünk, legyen szó egyszerű fa asztalról, plazma puskáról vagy power armorról.

Bármerre indulunk, rengeteg hasznos szemét vesz minket körbe, amik beleillenek a pályába, a környezetbe és kis tapasztalattal a legfontosabb, legritkább vagy az épp szükséges anyagokat hozzuk haza egy-egy beszerző vagy vadász körútról.

Kereskednénk? Akkor egymás inventoryjába való bekukkantással a szokásos Fallout cserekereskedelemmel (barter) vagyunk kénytelenek beérni. Esetleg ha megbízunk egymásban, akkor a földre is dobálhatjuk a tárgyakat. Ez tökéletes módszer a felszerelés átadására vagy a csereberére, ha tisztázottak a feltételek, pénzt azonban csak a barter rendszeren keresztül kaphatunk vagy NPC árustól.

A játék jelenlegi állapotában azonban mindennek van egy árnyoldala is. Van egy személyes ládánk, ami csak számunkra elérhető (mint az MMO játékokban a bank), de limitált mennyiséget képes csak befogadni. Az a 400 kiló ami belefér vajmi kevés, pláne, ha power armor darabokat tárolnánk benne. A páncél darabkáit ugyanis már 8-10. szint körül simán megtaláljuk, de viselni csak 25+ szinten tudjuk majd… vagyis addig holt teher és dög nehéz.

És ha már emlegettem, akkor essen szó arról is, hogy gyógyszereket, robbanószereket és drogokat is gyárthatunk. Ezekkel a harci stílusunkat és az arzenálunkat is kiegészíthetjük, de hivatalos álláspontként a különféle tudatmódosító és egyéb szerekről természetesen csak ennyit mondhatok.

Otthon, édes otthon

Megérdemel néhány sort a bázisépítés, még akkor is, ha van néhány érdekes anomália a játék ezen részében. Egyfelől nagyon jó ötletnek tartom, hogy folyamatosan költöztethetjük a bázist – csak bírjuk pénzzel és türelemmel. A Fallout 76 ugyanis összecsomagolja az egészet, és ha áttelepülünk, akkor darabonként kell mindent újra lerakni. Legalábbis nagyobb bázisoknál ez a tapasztalat.

Kisebb előőrs méretű bázisnál nekem az egész mozgatható volt és egyben lepakolható. Nem kellett azzal vacakolnom, hogy mindent újra a helyére telepítsek, talán a lövegek (turret) kivételével. Ez még kapóra is jött, hiszen az új környezet más és más stratégiát, fegyver elhelyezést kíván meg. A csapattársak és mi magunk is a térképről bárhonnan ingyen odaugorhatunk a bázisra, ami megint csak nagy segítség. Lebontani, elrámolni az új dolgokat, alapanyagokat és felszerelést fejleszteni, olvashattátok mennyire fontos.

A bázisok alakíthatósága, részletessége és személyre szabhatósága lenyűgöző maradt. Az a kis apróság hiányzik csak, hogy míg a 4. részben bármit kirakhattunk egy polcra, asztalra addig itt a legyártható dolgokra korlátozódott az építés és a szépítgetés. Biztos vagyok benne, hogy mindez bővülni fog még, de ez azért apró tüske azoknak, akik szeretik apróságokkal kicsinosítani a lakhelyüket. Ha nagyobb bázist akarunk, akkor elvileg több játékos is összefoghat, hogy nagyobb területtel és több lerakható/megépíthető darabkából gazdálkodhassanak (budget), erről azonban egyelőre nincsen hivatalos infó a fórumokon sem.

Egy kis agresszió

Teszterként több olyan helyzetbe is belekeverem magam, amibe amúgy nem tenném, vagy csak sokkal később. Az információ és a tapasztalat árát pedig időnként vérrel kell megfizetni (és elveszített loottal). Felmerült ugyanis a kérdés: egy másik játékos kezdetleges bázisát mennyire nehéz lerombolni? Jelentem, közepesen.

Ügyeskedhettem volna azzal, hogy távolról mesterlövész puskával leszedem a bázist körülvevő lövegeket (turret), de inkább berohantam a közepére, amikor a bázis gazdája jó messzire volt. Az egyik tanulság, hogy ha csak kiiktatom a lövegeket, leállnak, de nem pusztulnak el. A másik, hogy azonnal körözést adott ki rám a játék és zsíros 20 kupak volt a vérdíjam. Ezáltal szabadon támadhatóvá váltam, nagy piros plecsni jelezte a térképen, hogy merre járok. Egy ideig békén hagytak a többiek, aztán egy nálam 3x magasabb szintű játékos egy óriási kalapáccsal megkínált, amibe azonnal belehalt a karakterem. Ő gazdagabb lett némi loottal és pénzzel, én pedig a tapasztalattal: ezen a szinten nem éri meg ugrálni.

Kiforratlannak érzem (értsd: rossz) a játék azon rendszerét, hogy 5. szint felett a játékosok bárkit megtámadhatnak, de amíg az illető nem támad vissza, addig csak minimális sebzést okoznak. Ha nem szándékosan sebzek meg valakit, akkor ez nagyon is jól jön, de amúgy a Fallout 76 opciói között ott van a pacifista mód, amit ha bekapcsolunk, még akaratlanul sem fogunk sérülést okozni. Minket persze ettől még lemészárolhatnak.

Az önvédelemnek akkor van értelme, ha reális esélyünk van a másik likvidálására. Ez kezdetben egy sörétes vadászpuskát jelent (shotgun), ami közelre hatalmas sebzést oszt ki, később már bonyolódik a helyzet a power armorok, buffok és a durvább fegyverek világában. Tudom, hogy nincsen hülye-biztos rendszer, trollkodni, griefelni, poénból öldökölni akkor is lehet, ha az adott közösség amúgy normális, elég 1-1 Vér István a balhéhoz. De határozottan támogatnám azt, hogy aki szereti a PvP-t az megkaphassa mindazt, amit a játék ezen a téren nyújtani tud. Aki viszont építgetéssel, felfedezéssel és a PvE mentalitással élné a mindennapjait, annak se kelljen trükköznie és menekülnie az unatkozó, ePeen-re gyúró játékosok elől.

De felmerülhet az a kérdés is: megéri egyedül is játszani? A rövid válasz az, hogy igen. Alapvetően nincsen hatalmas forgalom a szervereken és alig találkoztam olyannal, aki poénból lövöldözni kezdett volna rám. Azt azért hozzátenném, hogy 10-20 cap jutalom jár azért, ha csak úgy belelövünk valakibe, szóval, ha ez az ingyen pénzszerzési lehetőség elterjed, akkor jobb, ha behúzzuk a fejünket. Egyedül is felfedezhetünk, építkezhetünk és a játék nagy részét végigjátszhatjuk. Ha azonban egy csapatnak nem tetszünk, letöröl minket bázisostól. Egyes eseményeken, bossfightokon vagy időleges zónákban (fissure zone) viszont esélyünk sincs szólóban, tehát mint egy MMO-ban, a játék egy részéhez kevesek leszünk.

Az apokalipszis két oldala

A bugokról bevallom nehéz írnom, no nem azért, mert kímélni akarnám a játékot. Az a helyzet, hogy én magam nagyon kevésbe futottam csak bele. Néha ledobált a szerver, egyszer pedig 15-ös hibakódot irogatva folyamatosan, de online megvolt a megoldás. Csapatban, ha a csapatkapitány esik ki és vissza akar csatlakozni a csapatához, akkor van rá esély, hogy a játék megkattan. Egyszerűen újra alapítottuk a csapatot és nem volt gond, mindez 10-15 percünkbe került a válaszkereséssel együtt.

Láttam grafikai bugokat és a napfény időnként szerintem túl erős volt, szinte vakított, mintha valaki túlhúzta volna a gammát (nem, nem én voltam). Egyszer pedig olyan messzire el kellett futnom egy elit elől, hogy leakadjon rólam, hogy már gondolkodtam azon, hogy inkább hagyom magam lelőni, mert a fél térképen átrohantam már (ezt speciel a mai patch megoldotta elvileg). Ezen kívül hallomásból olyan hibákkal „találkoztam” még, ahol a fegyvermodokat a játék ki-belépés után szétszedte, lebontotta atomatikusan a bankból (Personal Stash). Van, amikor offline-nak mutat amúgy a szerveren játszó barátokat és nem tudunk csapatot alkotni, de egy újraindítás ezt is megoldotta.

A Metacriticen zajló háborúnak azonban nem a bugok az oka. Egy csomó ember halálra sértődött azon, hogy a Fallout 76 nem érhető el a Steamen. Emiatt 1-es pontszámot osztogatnak rá, sokan bevallottan meg sem vették a játékot, de dögöljön meg a Bethesda és pont. A fanatikus rajongók pedig ellensúlyként 10 pontot osztogatnak, mert kompenzálni akarják a rinyálókat.

Ami még fontos, hogy a térkép tényleg óriási lett. Lehet összevetették már más térképekkel, sőt, el tudom képzelni, hogy valaki már bejárta, miközben a béta és a megjelenés összes napján a W-re feküdt, de maradjunk az átlag és a realitás talaján. A bejárható helyszínek változatosak, hangulatosak és minden apró részletet tekintve igényesen vannak összerakva. Ugyanez mondható el a játék hangulatáról is. Hamisítatlan posztapokaliptikus Fallout világot kaptunk, amit a részletekig menően megterveztek és látszik mekkora odafigyeléssel készült.

A küldetések és az események (events) változatosak, de találhatunk "kazettára" felvett beszélgetéseket, elhagyott papírfecniket, posztereket és rengeteg apróságot amitől élőbbé válik a Fallout világa. Kicsit olyan ez, mint a Skyrim könyvei: hátteret és kiegészítő tudást adnak, csak a szénné égett könyvek helyett ilyen módon. A fő történetszál izgalmas és van benne néhány érdekes csavar. Tény, hogy nem kapunk annyit ebből, mint az egyjátékos részekben, de remek változatosságot nyújtanak a felfedezés a lövöldözés és a gyűjtögetés mellé. Nem tűnik fontosnak, de akár zenekart is alapíthatunk, ugyanis vagy 6-8 féle hangszer is bekerült a játékba, pihenésképp jó móka lehet együtt zenélni - de legalábbis vicces ahogy egy tuba egy doromb és egy bendzsó együtt megszólal.

Sokan gyanakodva nézték a Fallout 76 cash shopját, de egyelőre itt semmi olyat nem lehet kapni, ami a legkisebb előnyhöz is juttatna bárkit. Hacsaknem az, hogy terepszínű festést kap a páncélja! Komolyra fordítva a szót, úgy gondolom, a Bethesda nem ebből fogja megszedni magát. Ha valakinek mégis megtetszik valami az Atomic Shopban, akkor a játékon belül napi kihívásokat vagy achievement-szerűségeket is teljesíthet, amikért levásárolható pontokat (atoms) kap, hogy vásárolhasson. A béta és a jelenlegi karaktereim lazán összeszedtek 1000 virtuális pénzt, szóval, hacsak nem akarunk mindent megvenni, nem lesz ebből gond.

Ha egy szóval kellene jellemeznem a játékot, akkor azt, mondanám: élmény. Vannak fájó pontjai, vannak kiforratlannak tűnő játéktechnikai elemek, de az összkép és a hangulat nagyon jó.

Viszont az sem lebecsülendő élmény, amikor a csapattársunknak megtaláljuk az első power armorját vagy olyan fegyver esik az egyik ellenségből, amit mi nem használnánk, de a másik harcmodorához nagyon is passzolna. Egyszóval nem csak a világ szippant hamar magába, de az a közösségi élmény is, amit nyújtani tud. Jól eltalált szerepjáték, túlélő, MMO hibrid lett a Fallout 76, és remélhetőleg olyan irányba fejlődik, ami kicsiszolja az egyenetlenségeit. Addig is, jó felfedezést, egyetek finomakat és kevés gombafelhőt kívánok!