- *muhahahahaaaaa*
1960 és 1980 között 11 Bond film látott napvilágot és ez a korszak a kémfilmek aranykorának is nevezhető. Bond szinte egymaga mentette meg a világot összeesküvésektől, megakadályozta a Fort Knox kifosztását, nukleáris katasztrófákat hárított el és rengeteg bázist felrobbantott. Az is kiderült a filmekből, hogy az igazán komoly összeesküvések és gonoszságok mögött mozaikszavak állnak pl. SPECTRE - Special Executive for Counter-intelligence, Terrorism, Revenge and Extortion. A gonosznak bázisa van, ott általában akad világpusztító fegyver is. Az Evil Genius első részének készítőit is ez ihlette meg valószínűleg. És persze annak a lehetősége, hogy a jófiúk és lányok helyett a gonosz bőrébe bújva építhessük fel világuralmi terveinket.
A második rész ott folytatja, ahol az első abbamaradt. Az első rész végén sikerrel járt a Gonosz és uralma alá hajtotta a világot. Idővel (kb. 10 év) azonban hanyatlásnak indult az új világrend és az Igazság erői (Forces of Justice) ismét visszaszerezték a kontrollt, azonban különféle bűnözői csoportok továbbra is megmaradtak és antihősünknek is komoly fejfájást okoznak majd. A játék továbbra is ’spy-fi’ stílusú, tele van teatralitással és nárcizmussal, kütyükkel és fura találmányokkal, valamint olyan karakterekkel akik legalább olyan veszélyesek, mint amilyen viccesek.
A feláldozható fogaskerekek
Mielőtt bármihez is hozzá kezdenénk, szükségünk lesz dolgos kezekre, katonákra és tudósokra. Ők lesznek azok, akik megépítik és karban tartják a bázist, új fejlesztéseket és eszközöket fedeznek fel és megvédik a bázisunkat a betolakodóktól, árulóktól és ellenséges ügynököktől. Nem szabad megfeledkezni az inasok kasztjáról sem, akik a trópusi magánszigetünk kaszinójában serénykednek. A kaszinó remek álca és félrevezetés, hiszen mélyen a hegy gyomrában valami egészen más rejtőzik. Gonoszsággal teli elménk itt szervezi és tervezi meg mindazon galádságokat, amelyeket utána rászabadítunk a világra. Talpnyalóink (vagyis a minionok) tehát apró de fontos fogaskerekek a nagy gépezetben. A legjobb tulajdonságuk, hogy szinte a végsőkig hűségesek, munkabírásuk hatalmas és bármikor pótolhatóak.
Ők hajtják végre a világtérképen a küldetéseket, betöréseket és egyéb simliket is, de ne rohanjunk előre ennyire. Alattvalóink típusukat tekintve egyszerű munkásként indulnak, majd specializáció során rendfenntartó (muscle), tudós/technikus vagy inas (egyfajta közösségi manipulátor) válik belőlük és még ezen belül is lehetőségük lesz fejlődésre. Idővel az alapkasztok ugyanis elavulttá, gyengévé válnak és újabb specialistákat kell bevetnünk. Így kerül kis csapatunkba a biológus (kutató specialista), a történetszövő (fake news, propaganda és a többi), a harcművész vagy a bérgyilkos. Ha biztosítjuk kiképzésüket, ételt, italt, némi fizetést és alvóhelyet és munkát biztosítunk számukra, akkor (majdnem) a halálukig minket szolgálnak.
Otthon édes otthon
Nem csak Őgonoszságunknak van szüksége egy bázisra, de minden amit tervezünk, fejlesztünk, építünk helyet kíván. Kezdve a barakk, ebédlő, kiképzőterem szentháromsággal de ugyanígy helyet kell találnunk a kutatólabornak, az energia generátoroknak és a lehallgató/kommunikációs/hírszerző központunknak is. Meg persze a krematóriumnak, ahol a hullákat elégethetjük, a kincstárnak, ahol az elkölthető, nagy nehezen összeharácsolt aranyrudakat tároljuk, kell egy börtön és kínzókamra foglyainknak, szórakoztató szoba és kórház az embereinknek és ha jót akarunk akkor őrszobát is építünk, ahol bázisunk biztonsági kamera hálózatát felügyeli néhány emberünk. Elég komplexnek tűnik? Mert az is, és akkor még ki sem szabadultunk a világtérképre!
A bázis az egyik pillére birodalmunknak és nem csak az számít, hogy jól gazdálkodjunk a rendelkezésünkre álló beépíthető területtel, de a szobák elhelyezkedése, nagysága, kihasználtsága, a bennük elhelyezett eszközök, gépek elhelyezése sem mindegy. Kezdetben örülünk, ha elférünk és az esztétika, a díszítés csak a játék vége felé lesz opció, addig be kell érnünk a hatékonysággal. És akkor még nem volt szó a csapdákról, tűzoltó készülékekről, őrposztokról és hasonló furfangokról, amik szintén a bázisunk esszenciális részét képezik, hiszen a védelemben a megelőzésben és az ellentámadásban is nagyon hasznosak.
A csapdák kiváltképp mókásak, sokrétűek és dicséret illeti a készítőket a kreativitásukért. Két mondat erejéig a Loot mellékküldetéseket is megemlíteném, ahol többek között az utolsó dodót, egy múmiát, az idő homokját vagy épp a függetlenségi nyilatkozatot szerezhetjük meg. Ezen tárgyaknak mókás mellékszáluk mellett hasznos tulajdonságaik is vannak és nem utolsó sorban Őgonoszságunk tróntermében kihagyhatatlan díszítőelemek – a Pokémon mottójával érve gyűjtsük össze mind!
A világ meghódítása
A térképre érkezve mind az 5 kontinenst láthatjuk és kezdetben egy kis bűnszervezet megalapításával szerény első lépéseinket tesszük csak meg, nagyratörő terveinktől egyelőre a rideg valóság messzire űz. Ha már van egy működőképesnek mondható bázisunk, akkor ideje elkezdeni nyújtogatni gonosz kis csápjainkat és országról országra (nagyjából 5 „ország” egy terület) bekebelezni egy-egy kontinenst. Vagy igazából ugrálhatunk is közöttük, az elején mindegy, hogy H.A.M.M.E.R. vagy S.A.B.R.E. esetleg P.A.T.R.I.O.T., A.N.V.I.L., S.M.A.S.H. területekre fáj a fogunk. Terjeszkedésünk azonban egyre több ellenséges ügynököt fog vonzani és megjelennek idővel a szuper-ügynökök is, akik komoly támadást vezethetnek a bázisunk ellen. Jól meg kell gondolnunk, mert minden elkövetett bűn (Scheme) növeli a lebukás veszélyét, ha pedig eléri a maximumot, akkor egy időre „lezár” az adott országban levő szervezetünk, amíg elmúlik a veszély.
Cselszövéseink (Scheme) emberanyagot és aranyat is igényelnek és amíg a pénz simán levonásra kerül a kincstárból, az kiküldött minionjaink véglegesen elvesznek. Tehát nem kis érvágás, ha 5-6 biológust vagy bérgyilkost kér tőlünk a játék, őket ugyanis nem olyan könnyű pótolni. Először is kell egy munkás, akit kiképzünk tudósnak/őrnek, majd ezen embereinket tovább képezzük biológusi/bérgyilkos specializációra. Ez sok időbe telik és az idő bizony pénz.
Az első lépések
Ha új játékot kezdünk, akkor az Evil Genius 2 tutorialja mindent megmutat ami az alapokhoz kellhet, végig vezet minket minden egyes lépcsőn és csak akkor engedi el a kezünket, amikor már begyakoroltuk az alapokat. Bizonyos részei azonban le lesznek zárva és csak akkor oldódnak fel, ha a főküldetés-szálat követve elérünk egy bizonyos pontra. Ezzel a játék történetét, a háttérinfókat, mókás beszélgetéseket is megkapjuk de korlátoz is minket.
Egy ponton túl szinte rákényszerülünk arra, hogy a fő küldetéssel foglalkozzunk, ugyanis terjeszkedésünk eredményeképp 5-6 szuper-ügynök vadászik ránk és ha beléjük kötöttünk, akkor a henchmanként (gonosz szuper-ügynök) besorozható bűnbanda főnökök (Crime Lord) is nekünk ugranak. A szuper besorolású karakterek ellen több fordulós küldetésláncokat kell végig csinálnunk mire megoldódik a probléma (vagy legalább eltűnnek egy időre), de ezek egyike sem egyszerű, főként, ha mellette fejlődni, terjeszkedni, bázist építeni és főküldetést csinálni is szeretnénk.
A 3-as szintű (Tier 3) kutatások elérése sokáig fog tartani, főleg, ha szórakoztatni akarjuk közben magunkat olyasmivel is, mint a szuper-ügynökök és a gonosz szuper-ügynökök elkapása.
Közben persze bázist építünk, fejlesztünk és lassan haladunk a világuralom felé. De idővel, kb. 20-30 órányi játékkal megfeneklik a kampány, ugyanis hatalmas terekre lesz szükségünk, hogy elegendő minionunk (jómunkás emberünk) energiánk és „sávszélességünk” (Boradcast Strength) legyen. Ezek ugyanis olyan alapvető szükségletek, amik nélkül nem haladhatunk tovább.
Mint írtam, a munkásból lesz a fejlettebb minion, a sávszéllel bűnhálózatot építhetünk ki, ami a pénzt és az egyéb szükséges emberrablásokat és ügyeskedéseket intézi, az energia pedig minden gépezetünk, csapdánk és egyéb eszközünk működéséért felelős. Tehát nem mindegy, hogy egy fél szekrénnyi helyet foglaló konzol 1 vagy 2 sávszélt, egy reaktor 10 vagy 20 energiát termel, de a minionok számát meghatározó szekrény (Locker) is hatékonyabbá válik magasabb szintű kutatások által.
Addig viszont rengeteg időt töltünk majd a 2. szintű kutatásokkal megrekedve és a bázisunk kapacitása tér szempontjából is végleges, főleg, ha a keményebb kőzetet nem tudjuk még kibontani, hogy újabb tereket nyerjünk építkezésre.
Akinek nincs kedve a történetet végig játszani, az sandbox módban is belevághat az Evil Genius 2-be, itt minden a rendelkezésére áll és annyi hátrány éri csak, hogy nincs tutorial és nincsenek achievementek. A végigjátszás jó 50-60 órába is telhet attól függően, mennyire törünk a végcél felé vagy mennyire szeretnénk minden kis mellékküldetést is megcsinálni, minden lootot bezsebelni és minden jó-gonosz ügynököt elkapni.
Hangulat, grafika és változatosság terén határozottan nagyot fejlődött az Evil Genius és a karakterekre, párbeszédekre sem lehet panasz. Vérbeli bázis építős, világtérkép menedzselős gonosz szimulátor, ahol a világvége csakis azért jó hír, mert mi magunk nyomjuk meg a gombot előtte.
A.V.A.L.E.F.H.* = A Világ A Lábaim Előtt Fog Heverni