A világűr a szabadságot és a magányt egyszerre személyesíti meg még akkor is, ha ezernyi veszély leselkedik az emberre - még a játékokban is, mivel a valóság ennél sokkal kisebb mértékben érinti a hétköznapokat egyelőre. A hatalmas szabadság és tér végtelen lehetőséget rejt, a Mass Effect univerzuma, a Freelancer világa és az Everspace ugyanúgy megfér „egymás mellett” mint Asimov művei, a The Expanse, vagy bármelyik alternatív jövőben játszódó sci-fi, legyen szó játékról, könyvről vagy filmről.
Az első Everspace játék egy tempós akció-roguelike játék volt, amely jó ötletekkel és egy izgalmas világgal lépett a színpadra, egyedül a története volt gyengének mondható. A második részre jó pár rendszert átdolgoztak benne és úgy tűnik a történetszál is több figyelmet kapott. Összességében az arcade shooter, RPG vonal felé lépett egyet, de a nyílt világú, felfedezésre épülő keret mellé kapott egy looter-shooter jelleget is.
Az Everspace 2-ben Adam Roslin bőrébe bújunk, aki egy, a háborúk alatt kitenyésztett klónpilóta, és akinek léteznie sem lenne szabad a béketárgyalások értelmében. Ezért hát nem csoda, hogy zsoldosként, rejtőzve éli életét és egyáltalán nem akar feltűnést kelteni. Az események, egy kalóz támadás, egy váratlan találkozás és egy barát megmentése miatt a feltűnésmentes élettől hatalmas távolságra viszik hősünket és ezzel együtt a múltja is ismét beköszön. Üldözött katonaszökevényként, zsoldosként, kereskedőként kell boldogulnunk, miközben egy bázist is felújíthatunk és társakat is találunk az úton. Idővel pedig az is kiderül, hogy a világűr olyan rejtélyeket és összeesküvéseket is rejt, amiket ugyan fantáziálva elképzelhetünk, de reméltük, hogy sosem sodródunk bele.
A történetmesélés nem csak a karakterek mélységében és a háttér/keret kidolgozásában kapott nagyobb teret, de döntési lehetőségeket is kapunk. Frakciók, érdekek és ellenérdekek találkoznak, időnként mi is a zavarosban halászunk és nehéz eldönteni, hogy ki a „jó” és ki a „rossz”. A mellékküldetések szó szerint mindenhol ott vannak, és sok közülük a játék legjobb pillanataihoz vezet – például egy elhagyatott aszteroida, anomália vagy roncs felkutatása nem csak lootot, de barátságot és a küldetést megfordító információt is hozhat.
A játék fő történetszála képregényes, rajzolt formában jelenik meg és igazából nincs hiányérzetem, mivel a fő pontokon átvezető ingame videókat is kapunk, amellett, hogy a legfontosabb karakterek mind a saját hangukon szólalnak meg, vagyis a voiceover is tovább segíti, hogy élő karakterekkel vegyen körbe minket az Everspace 2. A történet azonban nem áll meg ott, hogy az űrben bolyongunk, komoly világi és annál is túlmutató hatalmakkal találkozunk és idegen civilizációk rejtélyeinek is a nyomába eredünk.
Űrhajó, fegyverzet, felszerelés és loot tekintetében bőségesen el leszünk látva. Néha még olyan érésem is volt, hogy túlcsavarták kicsit a játék crafting részét. A klasszikus szétbontás, craft, fejlesztés, komponens gyártás rendszer elsőre azért bonyolultnak tűnhet, joggal, hiszen a játék nem sokat mond el róla.
A tutorial inkább a harccal foglalkozik, a többit kötelező jelleggel letudja inkább. Idővel beletanulnuk persze ebbe is de a korábban emlegetett looter-shooter jelleg egyszerre áldás és átok, mivel arra kényszerít, hogy ide-oda rohangálj egy helyszínen, miközben nem tudod, hogy az adott jelzés egy vacak loot ládához visz, vagy valami izgalmas puzzle, esetleg történés rejtőzik mögötte. Persze a kiszámíthatóság sokat megölne a hangulatból, de a looter jelleg rétestésztaként unalmassá, grindelősebbé teheti az amúgy is félig grindre építő játékmechanikát.
Az űrharc viszont élvezetes és jól sikerült, tényleg vadászpilótának érezhetjük magunkat. Rengeteg féle és fajta fegyverrel szerelhetjük fel a hajónkat (energia, ballisztikus, rakéta stb.) és ezek tűzgyorsasága, a hatótáv és a többi jellemző is nagyban befolyásolja, hogy milyen megközelítést alkalmazunk az összecsapások során. Bevethetjük magunkat a közepébe, erős energia lövedékekkel szórva meg az ellent, kezdhetünk rakéta sorozással távolról, nagyobb hajókkal pedig FAF (fire and forget) „torpedókkal”, hatalmas mennyiségű lőszert kiköpő gépágyúval is szembe szállhatunk.
A fegyvereket modulokkal és fejlesztésekkel tovább csiszolgathatjuk és erősíthetjük, tehát a játék grind és személyre szabottságot segítő rendszere itt találkozik össze. Különféle modulokkal hajónkkal teleportálhatunk, bénító EMP lökéshullámmal tréfálhatjuk meg támadóinkat, de sebezhetetlenséget és gyors javítást is az ide bezsúfolt technológiáktól kaphatunk, a kérdés már csak az, hogy mit viszünk magunkkal. Mindemellett a hajónk darabjait (formáját) is átalakíthatjuk, színét, felfestéseket, a világító részek színét, a hajtómű lángot, a fúvókákat, az ablaküveg színét is beleértve. Küldetések, kihívások és rejtett lootok unlockolják az egyre bővülő kínálatot mindebben, de az biztos, hogy rengeteg variációs lehetőségünk lesz.
Összességében az Everspace 2 nagyon jó irányba fejlődött és nem csoda, hogy 2 évet töltött korai hozzáférésben. Úgy tűnik a fejlesztők tényleg kihasználták ezt az időt arra, hogy valami jót hozzanak ki belőle, mind játékmechanikák, mind látvány, hangulat és élmény tekintetében. Ha egy Freelancer féle játékra vágyunk, akkor megtaláltuk – az amúgy sajna ritkaságnak számító stílus – új képviselőjét, de azok sem csalódnak benne, akik az űrharcra kihegyezett adrenalin-löketet keresik benne.
