Évente felrobban egy különös csillag

Az Androméda-galaxisban található nóva egymillió éve minden egyes esztendőben felfénylik, majd elhalványul.

Évente felrobban egy különös csillag

A felrobbanó csillagok a leglátványosabb csillagászati jelenségek közé tartoznak: a szupernóvák például életük végére ért csillagokból alakulnak ki, amelyek rövid idő alatt az átlagos csillagok energiájának sok milliárdszorosát adják le, időnként fényesebben égve, mint a nekik otthont adó galaxis, hogy aztán gyakran gyönyörű maradványt hagyjanak hátra maguk után.

Új csillag

Ott vannak aztán a nóvák is, amelyek jóval kisebb energiákon működnek, nem járnak a csillag megsemmisülésével, ugyanakkor ismétlődnek. A nóvák kettős rendszerekben jönnek létre, amelyeket egy fehér törpe és egy vörös óriás alkot. Mindkét csillagtípus Naphoz hasonló vagy annál kicsit nagyobb égitestekből alakul ki: amikor a csillag a magjában található hidrogénkészletek végére ér, a külsőbb rétegek hidrogénjét kezdi égetni, és ahogy egyre külsőbb rétegek alkotják az energiaforrást, az égitest tágulni kezd. Mivel sugara ilyenkor gyorsabban növekszik, mint a fényessége, a felfúvódott égitest hidegebb és vörösebb lesz az eredeti csillagnál, vagyis vörös óriássá alakul.

A folyamat idővel odáig fajul, hogy a csillag ledobja magáról kihűlt külső rétegeit, maradéka pedig összeomlik, így csak egy rendkívül sűrű mag marad hátra, amelyben egy Földhöz hasonló méretű égitestben a Nap tömegének fele sűrűsödik össze. Ezek a fehér törpék annyira sűrűek, hogy ha kettős rendszerek tagjai, és társuk egy nem élete végén járó csillag vagy egy vörös óriás, anyagot szipkázhatnak el társuktól.

A fehér törpe felszínén aztán ez a „lopott” hidrogén felhalmozódik. Mivel az égitesten a gravitáció nagyságrendileg milliószorosa a földi gravitációnak, ha elég anyag gyűlik össze, azok olyan erővel nyomódnak egymásnak, hogy egyesülnek, ami óriási energiafelszabadulással jár együtt.

Mintha egy termonukleáris bomba robbanása nyomán a Nap energiájának 100 ezerszerese bocsátódna ki egy pillanat alatt.

Az ilyen égitestek annyira kifényesednek, hogy a korábbinál sokkal nagyobb távolságokból válnak láthatóvá, így olyan, mintha új csillag tűnne fel az égbolton. Innen is kapták nóva nevet a latinul új csillagot jelentő stella nova kifejezés nyomán.

Galéria megnyitása
GK Persei: egy másik nóvamaradvány

Tűzijáték minden évben

A folyamat jellegéből adódóan ismétlődik, amíg van utánpótlás. Vagyis ha a robbanás után lecsillapodott a rendszer, az anyag újra elkezd felhalmozódni, amíg el nem éri a kritikus tömeget. Szóval a hidrogén felgyűlik, jön a robbanás, amely során energia szabadul fel és az anyag egy része is kidobódik, majd kezdődik minden elölről. A robbanások közt eltelt idő hossza függ a rendszer tulajdonságaitól, és több tízezer évtől mindössze néhány évig is terjedhet.

Ismétlődő nóváknak azokat a rendszereket nevezzük, amelyekben 100 évnél rövidebb időn belül követik egymást a felfénylések. Ilyen típusú égitestből számos ismert galaxisunkon belül, de láttunk már többet az Androméda-galaxisban is. A Naptól 2,5 millió fényévre levő csillagrendszerben található M31N 2008–12a azonban az ismétlődő nóvák sorából is kilóg, ugyanis minden évben felrobban.

A 2008 decemberében felfedezett nóva forrása egy fehér törpe, amely egy vörös óriással kering egy rendszerben. Utóbbi olyan erős csillagszelet produkál, vagyis olyan mennyiségben és sebességgel fújja le magáról az anyagot, hogy a fehér törpén a megszokottnál gyorsabban gyűlik össze a kritikus mennyiségű hidrogén.

Olyan gyorsan, hogy a csillagon nagyjából 340 naponta óriási robbanás történik.

Gigabuborék

Ezzel azonban még nem érnek véget a rendszerrel kapcsolatos érdekességek. A szakértők régóta feltételezik, hogy az ismétlődő nóvákat bizonyos esetekben óriási gázfelhők vehetik körül, eddig azonban csak kisebb csillagködöket sikerült megfigyelni a közelükben, és azokat is csak néhány esetben. Egy átlagos nóva esetében elméletileg 1–3 fényév átmérőjű anyagbuborékokról beszélnek a szakértők, ha azonban a robbanás nagyon gyakran történik meg, így folyamatosan új anyaggal és energiával táplálódik a csillagköd, ennél sokkal nagyobbra is megnőhet.

Az M31N 2008–12a az első rendszer, amelyben ezt sikerült megfigyelni: a rendszert egy óriási, elliptikus buborék veszi körül, amelynek falait az újabb és újabb robbanások egyre kijjebb tolják.

A kérdéses buborék belső átmérője a mérések alapján legalább 450x300 fényév, ami egészen gigantikus ebben a műfajban.

A gáz java a vizsgálatok szerint nem a kitörésekből származik, hanem ezek során az égitestek szomszédságából kisöpört csillagközi anyagból sűrűsödött össze. A gázfelhő tömege valószínűleg eléri a több százezer naptömeget. A buborék méretei és tágulási sebessége alapján ráadásul az is megbecsülhető, hogy mióta zajlanak az ismétlődő robbanások: a csillagászok számításai szerint a rendszer legalább egymillió éve működik nóvaként, vagyis minden egyes évben százezer Nap energiáját szabadítja fel egy egészen rövidke idő alatt.

Galéria megnyitása

Ha egy hasonló rendszer a Tejútrendszerben, a közelünkben foglalna helyet, valószínűleg a legismertebb és legünnepeltebb égi jelenségek közé tartozna. De az Andromédában van, nagyjából 2,5 millió fényévre, így csak komolyabb távcsövekkel látható, ami meg is magyarázza, miért nem fedezték fel 2008 előtt.

A legnagyobb mutatvány még hátravan

A kutatók becslései szerint ugyanakkor a nóva jelenlegi formájában a végét járja. A robbanások helyéül szolgáló vezérlő fehér törpe ugyanis lassan, de biztosan „hízik”, és lassan eléri azt a határt, amelynél akkor a lesz a gravitációja, hogy belsejében a szubatomi részecskék is nekiállnak fuzionálni, vagyis a protonok és elektronok neutronokká állnak össze. Ennek nyomán egy még sűrűbb égitest, egy neutroncsillag alakulhat ki, vagy pedig a teljes csillag felrobban, szupernóvát hozva létre.

Az M31N 2008–12a-val valószínűleg az utóbbi fog történni, és annyira gyorsan gyűjti magába az anyagot, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet a katasztrófa, de a kutatók szerint egymillió éven belül bizonyosan szupernóvává alakul. Ez persze az emberi élettartamhoz képest nagyon hosszú idő, de csillagászati szempontból nem több egy szempillantásnál.

A végső robbanás (amely a távolság miatt már bizonyosan megtörtént, csak még nem ért el hozzánk a fénye) miatt nem kell aggódnunk, hiszen nagyon messze kerül rá sor, az esemény ugyanakkor látványos jelenségnek ígérkezik.

A csillag ugyanis annyira ki fog fényesedni, hogy szabad szemmel is látható lesz.

Aztán elhalványul, és nóvaként beszűnteti működését: a helyén csak egy nagy halom törmelék marad, amely a fénysebesség egy tetemes hányadával spriccel szét.

***

És ezzel még mindig nincs vége a történetnek. Ahogy már említettük, a kettőscsillag körüli térrészt az ismétlődő robbanások újra és újra kitakarítják, így az utolsó, legnagyobb robbanásban kirepülő anyag gyakorlatilag akadálytalanul folytathatja útját kifelé. Egészen addig, amíg pár száz év múltán bele nem ütközik a korábbi robbanások által „felfújt” buborék falába, óriási sebességgel csapódva bele abba.

Az esemény a teljes elektromágneses spektrumon energiákat szabadít fel, vagyis a gigantikus csillagköd minden tartományban úgy fog felfényleni az égen, mint egy égőkkel jól megpakolt karácsonyfa. Az M31N 2008–12a kapcsán tehát egy dolog biztos: bármikor is kezdődjön el a vég, a csillag még azt követően is sokáig látványosságként szolgálhat a csillagászok és az érdeklődő amatőrök számára.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward