Az Európai Parlament szerdai ülésén a képviselők 70 százalékának nem szavazatával elutasította az ACTA-t. (A szavazás pontos eredménye 39 igen, 165 tartózkodás és 478 nem szavazat volt.) Az eredmény értelmében ezt követően sem az EU együttesen, sem az egyes uniós tagállamok külön-külön nem csatlakozhatnak a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodáshoz. A döntés azért is történelmi jelentőségűnek számít, mert a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta az EP most először utasított el egy nemzetközi kereskedelmi megállapodást. A szavazás után tapsvihar tört ki az ülésteremben, több képviselő még transzparensekkel is készült az alkalomra.
A szavazás előtt néppárti képviselők halasztást javasoltak, mondván hogy az Európai Bíróság még nem végzett azzal a vizsgálattal, amely arra a kérdésre irányul, hogy az egyezmény egyáltalán összeegyeztethető-e az Unió irányelveivel. Az indítványt a Parlament elutasította, majd sor kerülhetett a kegyelemdöfésre a már számos fórumon elvérzett egyezmény európai jövőjével kapcsolatban. Az Európai Bíróság még ugyan befejezi a jogi vizsgálatot, de annak különösebb hatása már nem lesz semmire.
Magyarország és huszonegy másik európai uniós tagállam január végén írta alá az egyezményt, melynek célja a hamisítás elleni nemzetközi fellépés megvalósítása lett volna. A hírek hallatán az egész kontinensen ACTA-ellenes tüntetések szerveződtek, és számos politikai csoportosulás is a demonstrálók mellé állt. Az európai netezőket felbátorította az a tény is, hogy az Egyesült Államokban a még inkább radikálisnak tartott SOPA bevezetését sikerült megakadályozni, mégpedig nagyban annak köszönhetően, hogy felhasználók tömegei hangoztatták aggodalmukat a törvénytervezettel szemben, és az intenzív közösségi nyomás előtt végül a döntéshozók is meghajoltak.
Az ACTA leginkább nehezményezett paragrafusa módot adott volna az államoknak az úgynevezett „három esélyes szabály” bevezetésére, amely szerint le kell tiltani azoknak a felhasználóknak a hozzáférését, akik két figyelmeztetés után is folytatják az illegális tartalmak letöltését, továbbá ilyen esetekben a hatóságok a felhasználók személyes információinak kiadására kötelezhették volna a szolgáltatókat.
Egyelőre nem tudni, hogy mit hoz a jövő, de abban biztosak lehetünk, hogy rövidesen, ha más köntösben is, de újra találkozhatunk az ACTA által megvalósítani kívánt célokkal, így a dolognak még közel sincs vége, de egy jelentős fejezetet lezártnak tekinthetünk.
 
