A Meta a mesterséges intelligencia és a nyelvi modellek területén az egyik legfontosabb piaci szereplő. Az általa fejlesztett eszközök széles közönség számára elérhetőek, és nagyon sokan építenek már a különböző megoldásaira. A legújabb nyelvi modelljét viszont jelen szállás szerint Európába nem hozza el, ami bizony hátrányosan érintheti majd ezt a régiót.
Nincsenek egyszerű helyzetben az LLM rendszereket fejlesztő technológiai cégek az új nyelvi modellek gondozása során. Az az érdekük, hogy minél többet hozzanak ki a saját megoldásaikból, viszont közben már a szabályozásra is figyelni kellene. De a szabályozás a legtöbb helyen igazából még nincs is kész, ahol pedig már formálódik, a cégek szerint nincs kellő átláthatóság biztosítva. A Meta most éppen azzal van bajban, hogy az Európai Unióban nem tudja a multimodális működésre (kép, szöveg és hang vegyes feldolgozása) képes Llama modellt bevezetni, mert szerintük a szabályozással komoly gondok vannak.
A Llama (Large Language Model Meta AI) nagy nyelvi modellnek rendkívül fontos szerepe van a Meta mesterséges intelligencia fejlesztései mögött, de nem csak ott. Valójában a Meta az egyik legnagyobb partnerkörrel rendelkező vállalat a nagy nyelvi modellek frontján. Amennyiben a Meta nem nyit a multimodális Llama modellel Európa felé, akkor az európai fejlesztőknek is le kell mondania erről az eszközről. Annak ellenére, hogy a Meta nyílt licenc mellett tette ezt elérhetővé.
„Be fogjuk vezetni a következő hónapokban a multimodális Llama modellt, de nem az Európai Unióban, ennek pedig az az oka, hogy kiszámíthatatlan az európai szabályozói környezet természete” – jelentette ki a Meta szóvivője, Kate McLaughlin újságírói kérdésekre válaszolva.
Az EU-ban éppen most nyeri el a végleges formáját az AI Act (AIA), ami az új mesterséges intelligencia jogszabály lesz a teljes régióra kiterjedően. Ez pedig értelemszerűen a Meta fejlesztéseire is vonatkozik majd mások mellett. Jelenleg még nem igazán vannak megfelelő szabályok az MI technológiákra a nyugati világban, az Európai Unió az első, ahol az AI Act révén megfelelő eszközt kapnak a kezükbe a szabályozók a mesterséges intelligencia megregulázásához. Ez alapján azt lehetne gondolni, hogy éppen itt lesz minden egyértelmű a továbbiakban, de a Metának ez a helyzet nem tetszik.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy ennek a döntésnek köszönhetően miről maradnak majd le az Európai felhasználók. Az viszont már biztosnak tűnik, hogy a jövőben egyre több fejlesztés kerülheti el az EU-t, ha a Meta tartja magát ehhez a döntéséhez, és az Európai Bizottság illetékesei sem keresik majd a kompromisszumot.
A Meta döntése negatív hatással lehet a technológiai fejlődésre Európában.
Amennyiben az új nyelvi modellt, illetve annak bizonyos lehetőségeit nem teszi elérhetővé a Meta, az azt jelentheti majd a gyakorlatban, hogy egy sor fejlesztésről le kell mondanunk. A Meta ráadásul nagyon sok partnerrel dolgozik együtt, és a nyelvi modelljeit már széles körben alkalmazzák. Egy ilyen döntés eredményeként sokkal több lehetőséget vághatnak el Európától, mint ahogy azt elsőre sokan gondolnák.
Az is borítékolható, hogy az innovációt hátráltatja a korlátozás, és akár még az is elképzelhető, hogy az MI fejlesztésekre fókuszáló cégek inkább a költözés mellett döntenek, hátrahagyva az EU-t. Nemcsak szoftverfejlesztések, hanem termékek bevezetése is elmaradhat, ha le kell mondanunk a multimodális Llama nyelvi modellről. Példának okáért a mostanában egészen felkapott Ray-Ban Meta napszemüveg is multimodális funkciókkal szolgál.
A Meta döntését az EU egyelőre nem kommentálta, de könnyen lehet, hogy nem állják majd meg szó nélkül a dolgot. Margrethe Vestager európai biztos az Apple-t is felszólította, hogy tegye elérhetővé a mesterséges intelligencia fejlesztéseit az EU-ban, miután a cupertinóiak a Metához hasonló lépésről döntöttek. Az Apple Intelligence jelen állás szerint csak jövőre jön majd az európai felhasználók eszközeire.
Nagyon nehéz ebben az ügyben igazságot teremteni, mert viszonylag egyértelmű, hogy a technológiai cégeknek az a problémája, hogy a szigorúbb szabályozásoknak nem tudnának megfelelni a fejlesztéseikkel. Az EU viszont szeretné a polgárokat védeni, a személyes adataikat megóvni, és az újításokat pedig ellenőrzött keretek közé szorítanák annak rendje, módja szerint.
