Volt már szerencséd a Monster Hunter sorozattal? Ez egy elég fontos kérdés, mivel ha ismered az alapokat, túl nagy meglepetés nem fog érni az új játékkal kapcsolatban. Azonban, ha új vadász vagy, akkor szerintem ez egy remek alkalom megismerkedned ezzel az izgalmas és érdekes fantasy világgal.  

A Monster Hunter sorozat 2004. márciusában indult útjára PS2-n Japánban, majd idővel megjelent Nyugaton is, amit egy Nintendo Wii-s és PSP-s kiadás is követett. Az akkoriban még inkább csak Japánnal foglalkozó Capcom számára elég fontos címmé vált a játék, az ázsiaiak vették, mint a cukrot. A lehetőséget meglátva a Nintendo lecsapott a jogokra, a Sony-tól elhappoltak több MH részt is, ami a Sony korábbi illetékese szerint egyenesen a PlayStation Vita halálát is okozhatta. 

A nyugati játékosok viszont kimaradtak a buliból, pontosabban másodlagos polgárokként voltak kezelve. Egyrészt a Capcom nem is foglalkozott velünk, elvoltak a régióban történő értékesítéssel, másrészt ennek megvolt a maga oka is, hiszen a játék túl bonyolult volt egy átlagos nyugatinak. 

A fordulópont viszont a Monster Hunter: World játékkal együtt jött el, amikor a Capcom most először nem Ázsiára, hanem az egész világra célzott a játékkal. A 2018-as World egyszerre jelent meg Xboxra és PlayStation 4-re, majd pár hónappal később PC-re is. A cím soha nem látott siker lett a Capcom számára, soha, egyetlen egy játékukból se fogyott korábban annyi példány, mint a World-ből. A játék modern grafikával és irányítással lett ellátva, bemutatva a szörnyek életét és a világot mozgató ökoszisztémát.  

A World bár továbbra is több tízóra tanulási időt kívánt meg a játékostól, ám mégis, a korábbiaknál lassabb és egyszerűbb cím volt, így tarolt az egész világon. A siker láttán még mozifilm is készült a sorozatból Milla Jovovich főszereplésével, és bár egy gyenge, könnyen felejthető produkció lett a végeredmény, összességében még több emberrel ismertette meg a japán akció RPG világot. 

A World óta megjelent egy Nintendo Switch-féle Rise és Sunbreak is, és bár ezek is jól fogytak a kasszáknál, mégiscsak a World vonal volt az, ami a világ játékosainak szívét megnyerte korábban. A Monster Hunter sorozat több, mint 100 millió példányszámban kelt el, ennek felét pedig a Monster Hunter: World és a Rise hozta össze, nem volt tehát kérdés, hogy a World sztoriját a Capcom folytatni akarja. 

A Monster Hunter Wilds egy új területre kalauzolja el a játékosokat, a Forbidden Lands (fordítsuk mondjuk Tiltott Földnek) területére, ahova egy expedíció útján jutunk el. Információink szerint ezen a Földön nincs civilizált élet, mindent a szörnyek uralnak, így a csapatot nagy meglepetésként éri, hogy egy őslakos gyereket találnak a homokdűnék között, félholt állapotban.  

Hamar kiderült tehát, hogy a Forbidden Lands-ről az információk hiányosak, élnek emberek a környéken, a feladatunk pedig az lett, hogy felderítsük a vidék titkát. Ez a terület azért is különleges, mert erős időjárási anomáliák vannak itt jelen, így ehhez alkalmazkodó, újfajta szörnyek otthonául is szolgál. A Forbidden Lands-hez alkalmazkodnia kellett tehát a szörnyeknek, a helyieknek és most nekünk is, ez a zord vidék pedig számtalan rejtélyt és lehetőséget rejt, amit a csapatunk kutatói szeretnének minél jobban megismerni. 

Ha játszottál már Monster Hunter játékkal, akkor túl nagy meglepetések nem fognak érni, amennyiben azonban új vagy a sorozatban, egy rövidke magyarázatot illik megejteni a lényegről. 

Például, ha kezdetleges fegyvereinkkel leterítünk egy szörnyet, akkor a csontjait, bőrét és egyéb értékes részeit felhasználva jobb minőségű ruhát és fegyvereket gyárthatunk. Ezek a cuccok pedig elég jók lehetnek ahhoz, hogy egy páncélozott szörny ellen is felvegyük a harcot. Ha azt legyőzzük, akkor ismét fejleszthetjük a felszerelésünk, még erősebb lényekre vadászhatunk, amik elől csak menekülni tudtunk korábban, de megsebezni őket nem. Ahogyan tehát legyőzzük az egyre erősebb lényeket, úgy lesz egyre könnyebb legyőzni a korábban legyőzhetetlennek hitt szörnyeket. 

A játékos ráadásul nem kap tapasztalati pontot, nem leszünk attól erősebbek vagy gyorsabbak, hogy játszunk, ügyesebbek viszont annál inkább. A fejlődésünk ugyanis mentális lesz, hiszen a szörnyek fajtól függően elég eltérően viselkednek, ahogy viszont vadásszuk őket, úgy ismerjük ki egyre jobban a mozgásukat. Hol szeretnek pihenni, merre szoktak menekülni, merre mennek táplálkozni, mikor aktívak. Ezek mind-mind olyan ismeretek, amik segítenek bennünket a vadászatban, hiszen akár csapdába is csalhatjuk azt a lényt, amit éppen szeretnénk elkapni. 

A szörnyek pedig rendkívül változatosak, és nincs univerzális megoldás a velük való harcokra vonatkozóan. Amikor először találkozol egy lénnyel, nem tudod, hogy milyen fegyverrel, milyen távolságból, melyik testrészét érdemes támadni, ám ha tanulmányozod őket, akkor előbb vagy utóbb rájöhetsz a gyengéjükre. Van olyan lény, akinek a végtagjait érdemes támadni, a másiknak meg mondjuk a farkát kell levágni, hogy ne jelentsen rád és csapatodra halálos veszélyt.  

Bár stat alapján lehetséges, hogy van egy nagyon erős ruhád és fegyvered, könnyen lehet, hogy az adott lény pont az olyan szörnyek ellen védekezik hatásosan, mint aminek a karmait éppen fegyverként használod. Ebben az esetben gyengébb leszel, esetleg hátrányból is indulsz. Például egy tollas szörnyből készült ruha nem fog túl jól működni egy tüzet csiholó ellenséggel szemben, így érdemes felkészülni előre, hogy ki és mi ellen is indulsz harcra. 

Az ökoszisztémához alkalmazkodott lények tényleg változatosak. Azon túl, hogy mindegyik nagy erős fenevad, nem mindegy, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek. A medve szerű szörny láthatóan a nagy zsírpárna miatt nehezen sebezhető, de a homokban úszó Balahara bár lehet vékonyabb haspáncéllal rendelkezik, a gyors mozgásának hála nem engedi, hogy erőfeszítés nélkül kibelezzük. 

Az se mindegy, hogy a szörny éppen milyen állapotban van. A harcok ugyanis több fázisban mehetnek végbe, más az, amikor egy ilyen lény rád vadászik, és te védekezel, és más az, amikor sarokba szorítva érzi magát, és sebzetten az életéért küzd. Mindig a sebzett vad a legveszélyesebb, itt ebben a játékban is igaz ez, ha nem figyelsz, akkor hamar véget ér a vadászatod. Összességében tehát minden harc egyfajta bossharcnak felel meg. 

A játék területe lényegében egybefüggővé vált, ami újdonságnak számít. Innentől kezdve tényleg egy nyílt világban barangolsz, a természet pedig előtted elevenedik meg. Nincs már egy központi bázis, ahonnan elindulsz vadászatra, szerte a térképen lesznek a céhnek biztonságos zónái, ahol felfegyverezheted magad és üzletelhetsz kedvedre. 

A vadászatot a korábbi részekkel ellentétben nem a céh kiírásai szerint kell végrehajtani, elég, ha barangolás közben találkozol valamivel, amit szeretnél elintézni. Ilyenkor megkapod a céhtől az engedélyt a vadászatra és egyedül, illetve társak segítségül hívásával neki is foghatsz a lény sebzéséhez. Összességében tehát sokkal szabadabban kezeli a játék a határokat, dinamikusabb az egész világ. 

A dinamizmus egyik jele nem más, mint a hátasunk, akinek a segítségével gyorsan és hatékonyan fedezhetjük fel a vidéket. A szárnyas szörnyünk intelligens is, sokszor magától visz minket a célponthoz, ezzel a navigáció terhét is levéve a vállunkról. 

A kis lényünk ráadásul elég hasznos is, hiszen támadást is indíthatunk róla, illetve képes a másodlagos fegyverünk cipelésére is. Ha ugyanis kiderül, hogy egy vadászatot rossz fegyverrel akarjuk kivitelezni, akkor innentől kezdve nem muszáj végigkínlódni a harcokat, elég, ha felszállunk a szörnyünkre és kivesszük belőle az előre beállított másodlagos fegyvert. 

Sokaknak viszont nem tetszik, hogy ennyire „hülyebiztos” lett a Monster Hunter, a World előtti részekben ugyanis sokkal több erőfeszítés volt megtalálni a szörnyeket, több erőfeszítést kellett tenniük a játékosoknak, itt már eléggé könnyűre van véve elég sok minden. Természetesen így is akad keresgetni való és kihívás, főleg, ha olyan mellékküldetést kapunk, hogy gyűjtsünk be valami lényt, amivel még nem találkoztunk, de kétségtelen, hogy nem kell túl sokat agyalni ezeken a dolgokon. 

A fegyverek hasonlóak a korábbi részekhez, aki játszott a World-del, annak itt nagy újdonság nem lesz. Különböző fegyvertípusok vannak, mindegyik teljesen más mozgásformával, előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik. Vannak lőpor alapú fegyverek vagy íjak, ha távolról szeretnénk szórni az áldást, ám közelről többféle kés, kard és ütő eszköz áll rendelkezésünkre. A Monster Hunter Wildben természetesen továbbra is megaradtak a viccesen nagy kardok, amiket egy hidraulikus emelőgép tudna valójában csak megmozgatni, ám ez nem von le semmit a játék értékéből, ha valaki ilyen nagy kardokkal akar csápolni, akkor megteheti. 

A nagy kardok és fegyverek nagyobb sebzést okoznak, cserébe csökken a mobilitás és nő a kifáradás esélye. A kisebb fegyverekkel látványosan darálhatunk, viszont nem fognak tudni megfelelő védelmet adni, illetve, ha elrontjuk a támadás időzítését, nagy bajba kerülhetünk.

A harcok továbbra se egyszerűek, érdemes a gyakorlótérre menni, hogy kipróbáljuk a képességeket és lehetőségeinket. A gyakorlatlan játékos ujjai nagyon könnyen összeakadhatnak egymással, én gamepaddal játszom, de így is van olyan akció, amikor belezavarodok a dolgokba. Önmagunk gyógyítása, miközben éppen egy ház méretű szörny szeretne minket megenni, nem mindig egyszerű a gyorsmenü segítségével sem. Nagy segítség azonban, hogy a játék folyamatosan kiírja a rendelkezésünkre álló kombókat, így nem felejtjük el, hogy az adott fegyverünk mire is képes. 

A fegyverekbe tehát bele kell tanulni, attól, hogy ügyes vagy egy karddal, nem biztos, hogy jól fogsz tudni harcolni egy Kinsect bottal. A játék mélységébe tehát ez is beletartozik, hogy te, mint játékos mennyire tudsz adaptálódni a fegyvereidhez és a szörnyekhez. A játék semmit nem erőltet, az első pillanattól kezdve te választod ki a neked tetsző fegyver típust, így csak bátorítani tudok mindenkit, hogy próbálkozzon ezek elsajátításával. 

Az új képesség, a fókusz mód segít abban, hogy a vadászunk megtalálja a szörny gyengepontját, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ingyen adja ezt a támogatást nekünk a játék. A fókuszmód a jelentősen megsebzett szörnyeknél válik elérhetővé, ha ugyanis egy szörnyet elég sokszor csapkodunk meg egy helyen, akkor nyílt seb fog tátongani rajta, amit kihasználva kritikus sebzést vihetünk be. Ilyenkor a karakterünk egyedi, látványos animációval kegyetlenül elkezdi ostromolni a sebet, amit a szörny fájdalmas üvöltések közepette próbál elviselni. Annak idején hallottam pletykákat, hogy a PETA is vizsgálja a játékot, de úgy tudom, a Pokémonnál tovább nem jutottak.  

Ugyanúgy a kiegészítők is megmaradtak, csúzlival elterelhetjük egy szörny figyelmét, ghillie álcával elbújhatunk, de ha akarunk, csapdákat, mérgeket használhatunk ellenük, hogy könnyebb dolgunk legyen. A környezetet is kihasználhatjuk a harc közben, előfordulhat például olyan, hogy egy szörny felmászik valahova és kihasználva a helyzetet lepottyantjuk onnan, így jókora sebzést szenved el a jó öreg talajtól. Másrészről, ha olyan területre csaljuk a szörnyet, ahol nem tud jól mozogni (pl. homodűne), akkor megint csak előnyünkre fordíthatjuk a környezetet. 

Ha pedig extra jól megtervezed a vadászatot (vagy csak szerencséd van), akkor akár a többi szörnyet is segítségül hívhatod a harcok során. Ugyanis előfordulhat az, hogy elkeveredik a szörnyünk egy másik domináns szörny területére, ami értelemszerűen nem nagyon örül a betolakodónak. Ilyenkor ezek a gigászok összecsapnak, mi pedig akár távolból figyelhetjük azt is, hogy mi lesz az összecsapásuk végkimenetele. Tisztára, mint amikor a Spinosaurus összecsapott a T-Rex-szel a Jurassic Parc 3 című förmedményben (te jóságos ég, de rossz film), csak itt nekünk nem mindegy, hogy melyik szörny nyer a végén. Aki viszont játszott a World-del, annak ez annyira nem újdonság. 

A főzés természetesen itt is a játék fontos eleme, a finom falatoknak hála bónusz tulajdonságokkal vághatunk bele a harcokba, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen jellegű ételt eszünk. Lehet kisállatokra vadászni, de akár halászni is, a játék ránk bízza, hogyan szerezzük meg az összetevőket. 

A vadászatot mindenesetre nem egyedül kell, hogy végigvigyük. A Monster Hunter sorozat a multiplayer élményre helyezi a hangsúlyt, egy vadászat akkor a legjobb, ha egy 4 fős csapat indul útnak. Sajnos nem volt lehetőségem a tesztidőszak alatt a multihoz csatlakozni, a Capcom nem mondanám, hogy a legjobb módon intézte az újságírók közötti tesztet, de jó hír az, ha egyedül játszol, akkor sem kell csalódnod. 

Míg normál esetben eddig a palikónk, avagy a cica társunk harcolt csak velünk, ha nem volt megfelelő a csapatlétszám, a Wilds részbenmár a gép is át tudja venni a valós playerek helyét. A rendszer lényege, hogy egy SOS rakétával hívhatunk segítséget magunknak. Ha online játszunk, akkor ezt más játékosok is láthatják és becsatlakozhatnak a mi harcunkba azonban, ha offline játszunk, akkor a gép hoz plusz karaktereket a csatába. Ugyanúgy mi is beléphetünk bármelyik másik játékos harcába, ha segítséget kér, de természetesen előre is felállíthatunk egy csapatot, hogy közösen vigyük végig a vadászatot. 

Az azonban nem lehetséges, hogy kezdőként profi vadászatokon vegyél részt, egy Rathalos becserkészése ugyanis nem zöldfülűeknek való feladat. A fejlődést a vadász rangunk jelöli, minél több minőségi szörnyet ölünk, a céh úgy ad majd engedélyt a nagyobb harcokhoz, ám nem kell félni, a történet mód szépen vezet minket, hogy csak olyan lényekkel találkozzunk, amikkel elbírunk az adott szintünkön. 

Térjünk azonban rá a látványvilágra. Sokan úgy vélekednek a Monster Hunter Wilds játékról, hogy nem is szebb, mint a World volt, sőt, visszalépés az egész. Én ezt nem mondanám, direkt letöltöttem a World-öt, hogy újra megnézzem, hogyan is néz ki a játék, így friss élményekkel tudjak erről véleményt alkotni. 

Először is, a World-ön látszódik az idő, de összességében nem mondanád meg, hogy egy 2018-as játékról beszélünk, ami Xbox One-ra és PS4-re jelent meg eredetileg. A World maga annyira szép, annyira jól kidolgozott, hogy teljes mértékben megértem, hogy nem könnyen lehet különbséget találni a két cím között. A Wilds azonban szebb, láthatóan részletesebb animációk és több effekt van a képernyőn, a textúrák minősége is sokat javult, de tényleg csak akkor lehet látni ezeket a különbségeket, ha a te gépeden fut a játék, nem pedig YouTube videók tömörítésén keresztül próbálsz véleményt alkotni. 

Összességében azonban én is azt mondom, túl nagy grafikai ugrás nincs a két cím között, de azt nem tudnám mondani, hogy a Wilds visszafejlődés lenne. Ami viszont előfordulhat, hogy gyengébb gépeken a Wilds rosszabbul néz ki, mint a régebbi gépeken a World nézett ki maxon, hiszen akkoriban valószínűleg jobban oda kellett figyelniük az optimalizációra a Capcomnál. 1440p felbontáson a RTX 4070-es AMD Ryzen 7 5700X3D gépemen közepes ray tracing és magas beállítások mellett tudtam 60 FPS-en tartani.

Vannak azonban DLSS és AMD FSR féle megoldások, hogy trükökkel csökkenteni lehessen a magas gépigényt. Tudom azonban, hogy a játékosok zömének nem ekkora teljesítményű PC-je van, a Steam Decken pedig nem is fut szinte a játék, így a konzolosok előnyben vannak egy régi PC tulajjal szemben, ha biztos játékélményt akarnak maguknak. Annak idején az Xbox One gépem haldoklott a World alatt, alacsony felbontáson és alacsony FPS-en tudott csak futni a cím, reméljük most jobb lesz a helyzet. Ha PC-n játszol, akkor érdemes a Steam oldalról letölteni a Benchmark szoftvert, ezzel tesztelheted, hogy mennyire fog jól vagy rosszul futni a játék, ha megveszed. 

A hangok tekintetében a szörnyek teljesen hihetőek, az atmoszféra pedig magával ránt. Az egész világ úgy van kialakítva, hogy elhidd ezt a valóságot, a hangok pedig sokat adnak ehhez hozzá. A zenék is jók, mármint passzolnak a játékhoz, nem idegesítenek, de fülbemászó dallamot még nem sikerült elcsípnem, szemben a World-del, ahol sokkal jobb volt a dallamtapadás nálam. 

A Monster Hunter Wilds számomra hozza a korábbi nagy rész szintjét. A változó világ és a számtalan elfoglaltság mellett a szörnyek is kellő minőségű és mennyiségű szórakozást nyújtanak. A multiplayer élmény bár a korai tesztlehetőség miatt eddig kimaradt nálam, de alig várom, hogy végre másokkal is elindulhassak vadászni. Az új hátasrendszer nagyon jól működik, a nyílt világ pedig számtalan óra barangolást biztosít bárki számára.  

A Monster Hunter Wilds a részemről tehát egy ajánlott játék, ám semmi gond nincs, ha úgy érzed, ez egy túl drága cím a számodra a megjelenésekor. Bátran tudom javasolni, hogy a jóval olcsóbb Worlds vagy Rise segítségével ismerkedj meg a sorozattal, de ha már tudod mi a dörgés, akkor a Monster Hunter Wilds hozza azt, amit a Worlds is. Az izgatottságom azonban most nem volt túl magas, míg a World-öt annak idején előrendeltem, addig a Wilds esetében nem volt ilyen tervben, tudtam volna várni még rá. De miután kézhez kaptam, pillanatok alatt elnyelt ez a játék, észrevétlenül pakoltam bele az órákat, szóval nagyon örülök, hogy tesztelhettem.  

Köszönjük a tesztkódot a CENEGA Hungary Kft-nek.