Megjelent a Respawn Entertainment legújabb játéka, a Medal of Honor: Above and Beyond, ám túl sok mindenkinek nincs oka az örömre.
A virtuális valóság exkluzív játék a Cyberpunk 2077 tologatása miatt az említett játékkal egy időben jelent meg, de összességében ennek semmi köze a játék sikeréhez.
A Respawn az elmúlt hetekben tette közzé a játék minimális gépigényét, ami 180 gigabájt SSD-t, Intel i9 9700K-t és RTX 2080-as videokártyát írt elő, ami akárhogyan is nézzük, a valaha készült legnagyobb gépigényű videojátékká teszi a címet.
Vagyis szinte senki nem engedheti meg magának, hogy játsszon vele. Arról nem is beszélve, hogy eleve VR szemüveg kell a futtatásához, így körülbelül csak egy 620 ezer forintos konfigurációkon képes elfutni rendesen. Ezt tovább tetézi, hogy a játék 60 eurós árcédulával került a digitális boltokba, vagyis a valaha készült legdrágább VR exkluzív címet is bezsebelte magának.
Sajnos tovább rontja a játék esélyeit, hogy a kritikusok és a játékosok sincsenek elragadtatva a játékmenettől sem, a legtöbb visszajelzés alapján a játékmechanika az első VR címek minőségét éppen súrolja, azóta indie fejlesztők sokkal jobb és élvezetesebb módszereket dolgoztak ki.
A legtöbben egyetértenek azzal, hogy a játék hatalmas potenciállal rendelkezik, a világ részletessége és a törődés egyértelműen látszódik, viszont az elavult játékmenet és a rövid demó élményeket kínáló kampány nem 2020-as színvonal.
Egy autó ára, annyit pedig nem adok érte
Az első megjelenés előtti tesztek viszont baljósak voltak, a visszajelzések alapján a MOHAB inkább hasonlított egy kezdő VR fejlesztő próbálkozására, mintsem egy valódi tapasztalt stúdió játékára. A látványt mindenki az egekbe magasztalta, de a megjelenés előtt kiderült a gépigény, amit úgy ahogy lenyeltem, szaggatva vagy lehúzott felbontással azért kényszerítettem volna az RTX 2060 Superem-et a futtatásra. De amikor megláttam a játék árát, úgy döntöttem, hogy nem fizetek ennyi pénzt egy olyan játékra, ami az sem biztos, hogy egyáltalán elindul a gépemen. Tesztet szerettem volna írni belőle, már hónapokkal ezelőtt felkészültem rá, de cserébe igen brutális paywallal találtam szemben magam, hiszen nem fogom egy autó árát kiadni egy kifutó szériás videokártyára.
Az Apex Legends sikere vitte volna halálsorra a MOHAB-ot? Elhanyagolták volna pár csinos Wraith skin miatt? Nem valószínű, inkább csak a maguk feje után mentek a fejlesztők és fogalmuk sem volt arról, hogyan kell VR játékot csinálni, nem nézték meg a többi szereplő termékét, hogy azok miért sikeresek. Ha meg casual játékot akartak csinálni, amit a kezdő VR játékosok is élvezhetnek, akkor miért az extrém hardcore VR játékosokra szabták a gépigényt? Így nem tud játszani vele a célcsoportjuk, a tapasztaltaknak meg ez így kevés.
Nekem tehát hatalmas csalódás a játék, úgy, hogy még csak ki sem próbálhattam. Azonban nagyon jó éve volt a VR-nak, rengeteg szuper játékkal, így nincs igazi okom panaszra se.
Mindent egybevetve nem csoda, hogy a több milliós PCVR szemüveggel rendelkező felhasználó közül csak pár ezer engedhette meg magának a vásárlást, legalábbis a Steames statisztikák szerint. A vásárlók száma körülbelül 8000 és 20 000 körül lehet Steamen, valószínűleg Oculus platformon se lehet 50 000-nél több vevő.
A probléma viszont az, hogy a játék egészséges multiplayer módjához ennél sokkal több felhasználóra lenne szükség. A cikk írásakor a játékkal 78-an játszottak egyszerre Steamen, de a megjelenésekor se volt 280 embernél többnek elindítva.
Természetesen ezek a számok nem tartalmazzák az Oculus Store vásárlókat, ahol a legtöbb VR felhasználó található, illetve korai még végső következtetéseket levonni, de sokat elárul, hogy jelenleg többen játszanak a Call of Duty 2-vel is Steamen és a harmadik küldetésig is a felhasználók alig 2 százaléka jutott el.
