Nemrégiben számoltunk be róla, hogy az Nvidiát hackertámadás érte, amelynek keretén belül legalább 1 TB-nyi bizalmas adatra tettek szert a támadók. Ezek között sokféle fájl van a privát szoftveres eszközöktől kezdve az új architektúrákkal kapcsolatos információkon át egészen a firmware-ekkel és driverekkel kapcsolatos fájlokig bezárólag.

A támadás mögött a jelenlegi információk alapján egy dél-amerikai hackercsoport, a LAPSUS$ áll, amelynek tagjai már el is kezdték kiszivárogtatni az információkat. Az Nvidia a hírek szerint megpróbált ellencsapást mérni a csoportra és visszaszerezni az ellopott fájlokat, ám ez az információk alapján nem sikerült, a csoport addigra már biztonságba helyezte az értékes csomagot. A hackercsoport azt szerette volna elérni, hogy az Nvidia iktassa ki az LHR funkciót a GeForce RTX 30-as sorozatú videokártyák fedélzetéről, azaz álljon vissza a 100%-os kriptovaluta-bányász teljesítmény, ha viszont ezt nem teszik meg a cég illetékesei, ők maguk adnak ki olyan eszközt, amivel ez megtehető.

Időközben a VideoCardz egyik olvasója állítólag hozzáfért a kiszivárogtatott adatokhoz, ám ezek hitelességét nem igazán lehet megerősíteni, és az sem derült ki, hogyan sikerült betekintést nyernie a bizalmas dokumentumokba, így a lenti információkat érdemes egészséges gyanakvással fogadni.
A kiszivárgott dokumentumrészlet alapján látszólag megerősítést nyert az a korábbi pletyka, amely szerint az Ampere generáció után az Ada Lovelace architektúrával veszi célba a gamer videokártyák szegmensét az Nvidia. Ez persze nem egy nagy újdonság, régóta pletykálják már a különböző források. Most viszont GPU-kódnevek is felbukkantak, amelyek között az AD102, az AD103, az AD104, az AD106, az AD107 és az AD10B szerepel – utóbbi nem elírás, tényleg nem AD108-ról írnak.

Időközben további információ is kiszivárgott, amely alapján sejthető, mennyi aktív SM tömböt tartalmazhatnak az egyes Ada Lovelace grafikus processzorok. Amennyiben az Ampere modellekhez hasonló marad az SM tömbök felépítése, akkor egy SM tömbben 128 CUDA mag helyezkedhet el, vagyis az alábbi CUDA mag mennyiségekre számíthatunk:

Noha a fenti számok érdekesek, a tényleges teljesítmény sok egyéb tényezőtől is függ majd, így ezzel kapcsolatban egyelőre nincs semmi konkrét információ, ami igazából nem egy nagy meglepetés. Idővel kiderül, helyesek voltak-e ezek a számok, valamint egyéb részletek is napvilágot láthatnak az új videokártyákkal kapcsolatban. Az sincs kizárva, hogy az Nvidiától ellopott adatcsomagban ezekkel kapcsolatos extra információkra is fény derül még a napokban.

Az adatközpontok szegmensét ezúttal egy másik architektúra, a Hopper veszi át, amely Grace Hopperről kapta a nevét – igazából erről is beszámoltak már a korábbi pletykák. A Hopper márkanevet már 2019-ben le akarta védetni az Nvidia, ám ez nem sikerült, hiszen a Dish Network tulajdonában már van egy ilyen, illetve ehhez hasonló márkanév, így jogi útra terelték a dolgot, amelynek jelenlegi állásával kapcsolatban egyelőre még nem érkezett hivatalos tájékoztatás. Ha a Hopper név használatban maradhat, akkor az adatközpontokat a GH100-as és a GH102-es GPU-k vehetik célba, ami az eddigi gyakorlat alapján igazából kikövetkeztethető volt.

A Hopper után érkezik majd a Blackwell, amely David Harold Blackwell után kapja a nevét – ő egy híres amerikai statisztikus és matematikus volt. Ezt a nevet persze tavaly áprilisban már olvashattuk, akkor ugyanis az ismert és elismert szivárogtató, kopite7kimi már említést tett a kódnévről, igaz, akkoriban még nem volt világos, hogy az Ada Lovelace vagy a Hopper utódja lesz-e. Most úgy tűnik, utóbbié. A Blackwell architektúra köré épülő grafikus processzorok a GB100 és a GB102 jelölést viselhetik majd.