Az AMD RYZEN Threadripper processzorai mától kaphatóak kereskedelmi forgalomban, igaz, még azért szükség lesz néhány napra, míg valóban széles körben elérhetővé válnak a termékek, további 2-3 hét múlva pedig áraik is elkezdenek beállni az elvárható szintre.
Az újdonságok legfontosabb tulajdonságait már korábban is említettük, így erre most nem térnénk ki, inkább megmutatjuk, hogyan néz ki a kínálat. Ezután pedig néhány érdekességet is elárulunk az újdonságokkal kapcsolatban, amelyekre nemrégiben derült fény.
Az új processzorok közül első körben csak az 1950X és az 1920X vált elérhetővé, hiszen az 1900X majd csak a hónap végén jelenik meg, a rejtélyes 1920 érkezésével kapcsolatban pedig egyáltalán nincsenek információk. Kiderült viszont, hogy az 1950X és az 1920X esetében is 200 MHz lesz az XFR értéke, azaz a maximális boost órajelen felül további 200 MHz-cel növekedhet a magórajel, amennyiben ezt a terhelés, a fogyasztás és az üzemi hőmérséklet is engedi. Kiderült az is, hogy az 1900X modell sajnos nem 32 MB-nyi, hanem csak 16 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárat kap. Az új processzorok mellé ugyan nem jár gyári hűtés, de az AMD segít, hogy megfelelő folyadék- vagy levegő alapú megoldást találjunk hozzájuk.
Az új processzorok mellé természetesen új alaplapok is kellenek, amelyek az X399-es lapkakészlet köré épülnek – ma ezek is elrajtoltak. Ahogy a kínálat kiteljesedik, szokás szerint ismét jelentkezni fogunk egy összesítéssel, amelyben az új deszkák legfontosabb tulajdonságairól rántjuk le a leplet. Most pedig lássuk az érdekességeket.
A RYZEN Threadripper család tagjai erősen válogatott lapkákból készülnek
Azt eddig is sejthettük, hogy az AMD a RYZEN Threadripper processzorokhoz a legjobb Summit Ridge lapkákat teszi félre, viszont ez most hivatalosan is megerősítést nyert. A gyártó szerint komoly válogatás előzi meg a processzorok „építését”, így csak a lapkák felső 5%-a válhat Threadripper alapanyaggá.
A Threadripperek esetében még a RYZEN 7-es processzoroknál is jobb minőségű lapkákat használnak, amire azért van szükség, hogy a két lapkából álló chip szivárgási árama a lehető legalacsonyabb legyen, így a hőtermelés és a fogyasztás is alacsony szinten tartható. Ezzel együtt a tuningpotenciál is kedvezően alakulhat, de ezen a téren a RYZEN 7-es család jobb lehet, hiszen a kevesebb processzormaggal rendelkező, kevesebb hőt termelő chipek még mindig jobb esélyekkel indulnak tuning esetén.
A memória-kezelés sajátosságai
A RYZEN Threadripper processzorok tehát két darab nyolcmagos Summit Ridge lapkából állnak, amelyek ugye egyenként két négymagos CCX tömböt tartalmaznak. A két lapkán két darab kétcsatornás memóriavezérlő dolgozik, tehát ha négy darab 8 GB-os DDR4-es rendszermemóriát helyezünk az alaplapba, akkor az egycsatornás memória-teljesítményhez képest nem négyszeres sávszélességet látunk, mint például egy Core X processzornál.
Az egyes lapkák 16-16 GB-nyi memóriaterületet kezelnek, a szomszédos lapka memóriaterületének elérése pedig extra késleltetéssel jár. Az AMD a kedvezőtlen hatások mérséklése érdekében arra jutott, érdemesebb úgy megoldani a memóriakezelést, mint ahogy azt egy kétprocesszoros rendszernél teszik, ahol mindkét processzor külön memóriaterülettel gazdálkodik.
A megoldás két üzemmód lett: az egyik a Local Mode, a másik pedig a Distributed Mode – mindkettő használatára fel kell készíteni az adott szoftvert. A Distributed Mode aktiválásával mind a négy memóriacsatorna elérhető az alkalmazás számára, a terhelés pedig egyenletesen oszlik meg a memóriacsatornák között. Ez a mód azoknak az alkalmazásoknak jó, amelyek nagy memória-sávszélességre vágynak.
A Local Mode esetében, amikor az alacsonyabb késleltetés fontosabb, az alkalmazás először az adott lapkához tartozó memóriacsatornákat veszi használatba, majd ha szükséges, a memória-használatot a szomszédos lapka memóriacsatornáira is kiterjesztheti. A belsős tesztek alapján a Distributed Mode jelentősen nagyobb memória-sávszélességet kínál, mint a Local Mode, cserébe viszont a késleltetés is növekszik, de nem túl drámai mértékben. A Local Mode esetén a késleltetés kiválóan alakul, cserébe viszont memória-sávszélesség terén kell kompromisszumot kötni.
Game Mode és Creator Mode
Annak érdekében, hogy az adott rendszer teljesítménye az igényeknek minél jobban megfelelhessen, a RYZEN Master alkalmazásban kétféle üzemmód közül lehet választani. A Creator Mode esetében az SMT támogatás aktív, a memória pedig a fentebb említett Distributed Mode szerint működik, vagyis a maximális sávszélességet kínálja.
Ezzel szemben Game Mode esetén a maximális kompatibilitás és a lehető legjobb teljesítmény érdekében az SMT támogatás deaktiválásra kerül, a memória pedig Local Mode üzemmódban működik, így a késleltetés is alacsony lesz.
A PCIe 3.0-s sávok eloszlása
A Threadripper processzorok fedélzetén található 64 PCIe 3.0-s sávból négy az AMD X399-es lapkakészlettel való kapcsolattartásra szolgál, a maradék 60 pedig szabadon felhasználható.
Általánosságban 32 sáv a videokártyák számára tartható fenn, így vagy két darab x16-os, vagy négy darab x8-as módban működő termékkel szerelhető fel a rendszer, de ezen a téren rugalmas a platform, így akár hat darab x8-os bővítőkártya is használható, ha az adott alaplap erre lehetőséget ad.
Ha a 60-ból 32 sávot használunk videokártyákhoz, akkor 28 sáv marad, amelyek további PCIe bővítőhelyekhez, vagy akár három darab PCIe 3.0 x4-es M.2-es bővítőhelyhez is felhasználhatóak. A maradék PCIe büdzséből alaplapi vezérlőket szolgálhat ki a rendszer.
A lapkák közötti kommunikáció
A Summit Ridge lapkák, illetve a négymagos CCX tömbök között az AMD InfinityFabric összekötő technológiája teremt kapcsolatot. Az összeköttetés 133 ns alatt tartja annak a késleltetésnek az értékét, már ami az adott processzormag és a szomszédos lapka legtávolabbi memóriafoglalata közötti kommunikációt illeti. A közeli memóriafoglalatot egyébként már 78 ns-nyi késleltetéssel is el lehet érni. Ezek az értékek persze DDR4-2400 MHz-es memória-órajel esetén érvényesek, ha viszont DDR4-3200 MHz-re váltunk, akkor a távoli és a közeli memóriafoglalatok késleltetését vizsgálva sorrendben 108 ns-os és 65 ns-os értékeket kapunk.
A lapkák között 102,22 GB/s-os sávszélességű kétirányú kapcsolat húzódik, az összeköttetés üzemeltetéséhez pedig 2 pJ (picojoule) per bit energiára van szükség, azaz az energia-felhasználás hatásfoka remek.
