A bolygón élő számtalan furcsa és csodálatos faj közül valószínűleg nem a szerény édesburgonyát mondanánk a legrejtélyesebbnek. Ezért lehet meglepő, hogy csak most, 2025 szeptemberére sikerült a kutatóknak megfejteni a genomját – így végre pontosan tudjuk, hogy valójában milyen zöldségről van szó.
Az édesburgonya vagy batáta globálisan fontos növény. Rendkívül ellenálló, extrém éghajlati viszonyok között is megél, és kevés természetes ellensége van, így a termesztőknek ritkán kell vegyszerekkel bajlódniuk. A leghatékonyabban termeszthető alapélelmiszer – hektáronként napi 70 kilokalóriát ad –, ami felbecsülhetetlen értékűvé teszi az élelmiszer-biztonság szempontjából veszélyeztetett területeken, például Afrikában.
Valószínűleg ennél is többet lehetne kihozni belőle – elvégre már létrehoztak fehérjetartalmú burgonyát és mindenféle banánt is –, de ehhez meg kell fejteni a gumós növény genomját. A probléma azonban az, hogy a batáta genetikai felépítése hihetetlenül összetett: hat kromoszómakészlettel rendelkezik – összehasonlításképpen, nekünk kettő van –, és a genomja egy kaotikus puzzle, amely nagyon sok különböző ős maradványaiból áll, amelyek közül csak néhányat azonosítottak a szakértők.
Ezért a zöldség dekódolása sokkal nehezebb, mint más alapvető növényeké. „A búzában az ősi maradványok különálló genomszakaszokban találhatók” – mondja Shan Wu, a Cornell Egyetem Boyce Thompson Intézetének kutatója és az eredményekről beszámoló új tanulmány első szerzője. Ezzel szemben a batátában a különböző eredetű ősi szekvenciák ugyanazon kromoszómákon fonódnak össze, ami egyedi genomikus felépítést eredményez, teszi hozzá.
Ennek ellenére a legmodernebb DNS-szekvenálási technikák alkalmazásával a csapatnak sikerült létrehoznia az édesburgonya egyik fajtájának első teljes genetikai leírását. A csapat a „Tanzánia” nevű édesburgonya-fajtára összpontosított, amelyet bőséges terméshozama és betegségekkel szembeni ellenállóképessége miatt nagyra értékelnek. Ehhez sikeresen szétválogatták a növény 90 kromoszómáját az eredeti hat készletbe.
„Ez a teljes, fázisba rendezett genom soha nem látott szintű tisztaságot biztosít számunkra” – magyarázza Zhangjun Fei, a Boyce Thompson Intézet professzora és a projekt vezető kutatója. „Lehetővé teszi, hogy hihetetlen részletességgel olvassuk a batáta genetikai történetét.”
És mi a válasz a batáta rejtélyére? Kiderült, hogy a növény egy szegmentális alloploid, ami több fajból származó hibridet jelent, amely azonban genetikailag úgy viselkedik, mintha csak egy fajból származna. A kutatók szerint a genomok ilyetén összeolvadása és rekombinációja felelős a növény hihetetlen ellenálló- és alkalmazkodóképességéért.
„A batáta hat kromoszómakészlete is hozzájárul fokozott ellenállóképességéhez” – jegyezte meg Fei. „A fontos gének több változatával a növény biztonsági másolatokat tud fenntartani, amelyek segítenek neki túlélni a szárazságot, ellenállni a kártevőknek és alkalmazkodni a különböző környezetekhez – ez a tulajdonság polipoid pufferelés néven ismert.”
Most, hogy ezt a növényt sikerült dekódolni, a kutatók egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy még tovább fejlesszék, és pontosan meghatározzák a magas hozamért, a tápértékért, a betegségekkel szembeni ellenállásért felelős géneket. Természetesen ehhez több fajtát is elemezni kell, de a kutatás során kidolgozott technikák nemcsak a batáta, hanem más alapvető élelmiszerek megértéséhez is felhasználhatók lesznek. Például a búza, a pamut és a banán lehet a következő, ezek ugyanis több kromoszómakészletükkel szintén valószínűleg rengeteg kiaknázatlan potenciált rejtenek.
