Az AMD ZEN architektúrája nagyon komoly gyorsulást hozott a Bulldozer alapú megoldásokhoz képest, így a vállalat termékei ismét versenyképessé váltak az Intel processzoraival szemben. Ez azt eredményezte, hogy a kissé elkényelmesedett Intel ismét magasabb fokozatba kapcsolt és elkezdte a processzormagszám növelését, a trend pedig ma is tart, hiszen napokon belül megérkeznek a vállalat első olyan klienspiaci processzorai, amelyek már nyolc maggal rendelkeznek.

Ezzel egy időben természetesen az AMD sem ül a babérjain, így hamarosan megjelenhetnek az első ZEN 2 architektúra köré épülő központi egységek, amelyek első körben az EPYC sorozatban tűnhetnek fel. Később, valamikor 2019 folyamán a klienspiacon, a RYZEN és a RYZEN Threadripper családot is eléri az új architektúra, ami a friss információk alapján ígéretesnek tűnik.

A gyorsulás az első generációs ZEN processzorokhoz képest 16% körüli lesz, hiszen a ZEN és a ZEN+ között nagyjából 2-5%-os IPC növekedés következett be, a gyorsulás fennmaradó részét pedig az órajel-emelés, a gyorsítótár-finomhangolás és a magasabb memória-órajel hozta. Az említett 16%-os növekedést tudományos alkalmazásokban mérték, vagyis az egyelőre rejtély, hogy játékok és egyéb alkalmazások terén pontosan mekkora előrelépésre számíthatunk, de idővel erre is fény derülhet.

És persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a tényleges gyorsulásnak csak egy szeletét képviseli az IPC növekedés: ehhez hozzá jön még az órajelnövekedésből származó gyorsulás, illetve a magszám növeléséből származó gyorsulás is – már ha utóbbira egyáltalán sor kerül, mert ezt ugye hivatalosan még nem erősítették meg.

A ZEN 2 architektúrát tehát elsőként a 7 nm-es csíkszélességgel készülő EPYC processzorok használhatják, amelyek még az év vége előtt megjelenhetnek. Ezek a termékek az adatközpontok és a szerverek szegmensét veszik célba, így átlagfelhasználói szemmel kevésbé érdekesek – de specifikációjukból azért nagyvonalakban következtethetünk arra, milyen változások léphetnek életbe RYZEN fronton.