A Revivicor nevű cég által fejlesztett sertések sejtjeinek felszínéről hiányzik egy cukormolekula, amely az erre érzékenyekben allergiát, illetve a szervezetbe való bejuttatás után kilökődést válthat ki. Ez azt jelenti, hogy az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet által most engedélyezett fajtát nemcsak az ezzel a típusú húsallergiával küzdők fogyaszthatják biztonsággal, de például a sertésekből kivont heparinnal zajló kezelések is biztonságosabbá válhatnak.

Az FDA eddig három esetben engedélyezte egy génmódosított állatfajta bioorvosi hasznosítását és egy esetben az élelmiszeripari hasznosítást, arra azonban még nem volt példa, hogy mindkét célra egyszerre adtak ki engedélyt. Ahogy már említettük, az úgynevezett GalSafe sertések sejtfelszínéről hiányzik az alfa-gal nevű cukor, ami az állatok szöveteinek emberi implantálása során a kilökődéses reakció leggyakoribb, bár nem egyedüli beindítója.

Ami a vonatkozó ételallergiát illeti, az alfa-gal-szindrómában szenvedők a vörös húsokban található cukrokra reagálnak enyhe vagy súlyos módon. Ez az allergia jellemzően a magányos csillag nevű kullancs csípését követően alakul ki, amely szintén alfa-gal cukrokat juttat a szervezetbe. Erre az érintettek egy részének immunrendszere reagál, majd amikor legközelebb vörös húst fogyasztanak, különböző súlyosságú allergiás reakció alakulhat ki testükben.

Az FDA hangsúlyozottan nem végzett élelmiszerbiztonsági vizsgálatokat és nem vizsgálta a sertések szöveteinek xenotranszplantációs biztonságosságát, vagyis ha valaki gyógyászati célból vagy élelmiszerként szeretné hasznosítani a GalSafe sertéseket, annak külön engedélyeztetnie kell majd az adott terméket. A mostani engedély viszont nagyban megkönnyítheti az ilyen irányú kutatásokat.

Az egyik fontos felhasználási terület a vérhígítók lehetnek, hiszen a sebészeti beavatkozások és szívrohamok után gyakran alkalmazott heparint többek közt sertések bélnyálkahártyájából nyerik ki. A sertések kapcsán ugyanakkor más szöveteket is évek óta hasznosít az orvostudomány, így például bőrgraftokat, szívbillentyűket és ínakat is beültetnek egy ideje, ami a GalSafe sertések révén azok számára is lehetőséget jelenthet, akiknél az alfa-gal cukrok jelenléte kilökődést váltana ki. És a szakértők szerint a jövőben a sertések más, komplexebb szervek forrásai is lehetnek, ami a szervátültetéseket illeti, hiszen nagyon hasonló genetikájú, felépítésű és méretű a testük, így az állatok kiemelkedően alkalmasak a xenotranszplantációs hasznosításra.

Az FDA eddig elsősorban biológiai gyógyszerek létrehozására engedélyezett állati génmódosítást, így 2009-ben elsőként egy kecskefajtát hagytak jóvá, amelynek teje egy, a vérrögök képződését akadályozó hatóanyagot tartalmaz, 2015-ben olyan csirkéket engedélyeztek, amelyek tojásai hordoznak egy gyógyszert, majd egy nyúlfajtát is jóváhagytak hasonló célra. Szintén 2015-ben kapott engedélyt az első, és a GalSafe sertésekig az egyetlen emberi fogyasztásra alkalmas állat is, egy megszokottnál gyorsabban növekedő lazacfajta.