Európában és az Egyesült Államokban a napokban engedélyeztékaz első egy rák elleni vírusterápiát: az újfajta eljárás lényege, hogy egy genetikailag módosított herpeszvírus révén érik el a szakértők, hogy az immunrendszer hatékonyabban tudjon fellépni a bőr festéktermelő sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés, a melanoma ellen. Mivel több tucat más onkolitikus vírus is a klinikai kipróbálás végső fázisában van, a szakértők azt remélik, hogy ez a fajta terápiás megoldás a következő években gyorsan általánossá válhat.

Számos olyan vírus létezik, amely elsődlegesen a daganatos sejteket támadja meg, mivel ezekben gyakran nem működnek megfelelően a vírusok elleni védekezési rendszerek. A vírusterápiák ezt a tényt több mint fél évszázada igyekeznek kiaknázni. A szakértők már a 19. században észrevették, hogy a daganatos betegek állapota időnként javulásnak indul, miután valamilyen fertőzésen estek át. A kutatók ezért az 1950-es években aktívan kísérletezni kezdtek, és különböző vírusokkal oltották be rákos pácienseiket annak reményében, hogy ezek jobban lesznek. A módszer időnként működött, és a tumorok eltűntek a betegből, máskor viszont éppen a kezelés ölte meg a pácienst.

A genetikai fejlődésével aztán lehetővé vált az is, hogy a szakértők ne csak a természetben megtalálható vírusokkal próbálkozzanak a tumorsejtek ellen, hanem olyan kórokozókat hozzanak létre, amelyek elsődlegesen a rákos sejtek elpusztítására koncentrálnak, és más károkat nem okoznak a szervezetben. A most engedélyt kapott T-VEC például gyakorlatilag egyáltalán nem képes arra, hogy herpeszkiütéseket okozzon, viszont hordoz egy olyan gént, amelynek fehérjéje fokozza az immunválaszt, így még hatékonyabban járul hozzá a tumorsejtek pusztulásához.

Az onkolitikus vírusok hatásosságát sok csodás gyógyulás története erősíti meg, a terápiák hivatalos engedélyezéséhez azonban az anekdotikus bizonyítékoknál többre van szükség. 2005-ben Kínában már engedélyezték egy adenovírus, a H101 egészségügyi használatát a fej-nyaki tumorok kezelésére, mivel azonban a klinikai tesztek során csak azt vizsgálták a szakértők, hogy a vírus elősegíti-e a tumorok zsugorodását, arra viszont nem tértek ki, hogy a páciensek túlélési esélyeit is javítja-e, a H101-et a világ más részein azóta sem használják.

A T-VEC kapcsán idén májusban publikálták egy nagy klinikai tesztsorozat eredményeit az azt kifejlesztő kutatók, és az őket támogató biotechnológiai cég, az Amgen munkatársai. A vizsgálatokbólaz derült ki, hogy a vírus hatékonyan csökkenti a melanomás betegek daganatainak méretét, és átlagosan 4,4 hónappal hosszabbítja meg életüket. A vírust egyenesen a tumorokba kell injektálni, a terápia azonban az egész szervezetben, a kezeletlen daganatokon is érezteti hatását a fokozott immunválasz eredményeként.

Ezzel együtt azonban még közel sem tökéletes a kezelés, így a szakértők folyamatosan azon dolgoznak, hogyan tudnák még jobbá tenni a rák elleni harcban bevetett vírusokat. Az egyik megoldandó probléma ezek bejuttatása, a kórokozók ugyanis a legjobban azon daganatok ellen hatásosak, amelyekbe közvetlenül beinjekciózzák ezeket, ez azonban bizonyos szervek esetén nehezen valósítható meg. Ahhoz viszont, hogy az onkolitikus vírusok a test mélyebb szöveteibe is eljussanak, késleltetni kell az immunválaszt. Ezért a szakértők most olyan kórokozókkal is kísérletezgetnek, amelyek normális esetben nem fertőzik meg az embert, viszont nagyon hatékonyak abban, hogy vérsejtekben megbújva elrejtőzzenek az immunrendszer elől, és a test minden részére eljussanak.